Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Albánia

EGY MÍTOSZ ÚJRAKALIBRÁLÁSA: Koszovó és Albánia egyesítése – de minek?

kurti rama zaev
Olvasási idő: 3 perc

 
Az albánok által lakott területeken időről időre felmerül a hírekben, az újságokban, a kávézókban vagy azok teraszán, hogy legyen-e Nagy-Albánia, és hogy mit kezdjenek vele. 2,8 millió lakosa minden nap legalább egyszer beül egy kávézóba, beleértve ebbe a csecsemőket és az aggastyánokat is. Albánia nem Európa, hanem világelső az egy főre eső kávézók számát tekintve. Hasonló a helyzet a többi albánok által lakott területen is. Mivel nem albán, aki nem jár kávézóba, ezért a témát napi szinten megvitatják, ha kell, ha nem.

Nagy-Albánia definíciója

A Nagy-Albániát általában Albánia és az albán lakosság által lakott területek egyesüléseként definiálják Koszovóban, Észak-Macedóniában és kisebb mértékben Montenegróban – ez régóta egyes nacionalisták álma. (Lásd a lenti térképet!)

a második önálló albán állam lett, miután 2008 februárjában kikiáltotta a függetlenségét, a 2001-es ohridi megállapodás, amely lezárta a rövid macedóniai háborút, pedig tovább fokozta az albán politikai befolyást.

Alapvetően az albánoknak két és fél államuk van: Albánia, Koszovó és Észak-, mindhárom földrajzi kapcsolatban áll egymással. Az albán politikai befolyás más balkáni országokban (, ) nagyon csekély.

Ha egy népnek két és fél állama van, vajon mennyire fontos és sürgős számára az évtizedes mítosz valóra váltása?

A nemzetközi politikában minden lehetséges, de nem biztos, hogy Nagy-Albánia az albánok, az albánság érdekét szolgálja.

Az újrakalibrálás

Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia integrációja a -ba és esetleg az Európai Unióba, megváltoztatta/megváltoztatja a stratégiai számításokat a régióban. Albánia és Észak-Macedónia a NATO tagja, és arra törekszik, hogy csatlakozzon az EU-hoz.

Koszovó szintén azt szeretné, hogy csatlakozzon mindkét “klubhoz”, feltételezve, hogy az EU továbbra is a jelenlegi formájában létezik, és betartja 2003-as szaloniki vállalásait (Thessaloniki Agenda) a számára biztosítandó perspektívákról, valamint a régió előtt megnyíló bővítésről.

Az Európai Tanács és a balkáni országok képviselőinek 2003. június 21-én tartott ülésén EU biztosította az utóbbiakat arról, hogy nyitott a balkáni országok csatlakozása előtt, amennyiben azok támogatják a stabil demokráciát, valamint a jogállamiság és a gazdasági fejlődés megvalósítását.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

Nos, ez eddig váltakozó sikerrel járt, viszont Nagy-Albánia esetleges megteremtésével kapcsolatban új kalkulációkba kezdtek az albánok.

A három ország – Albánia, Koszovó és Macedónia végleges uniós tagsága – két albán szavazatot és esetleges vétót jelenthet az európai döntéshozatali struktúrákban, miközben a fennmaradó “fél szavazattal” az albánok Észak-Macedóniát befolyásolhatják, ha úgy tetszik zsarolhatják az ottani bonyolult belpolitikai színtéren. Ez mindenképpen fontos szempont, ami mellett nem szabad elmenni.

Ellenkező esetben Nagy-Albánia hipotetikus léte egyetlen szavazatot jelentene az EU-ban. EGY MÍTOSZ ÚJRAKALIBRÁLÁSA: Koszovó és Albánia egyesítése - de minek?

Ha feltételezzük a szolidaritást az albán vezetők között ebben a három országban, a több szavazat nagyobb hatalmat és jobb tárgyalási pozíciókat eredményezhet az albánok számára, akik a Balkán második legnépesebb nemzetének számítanak a szerbek után.

Az Albán-Európa

Az EU politikai prioritásait meghatározó Európai Tanácsban a szavazás nagyrészt konszenzuson alapul, a több szavazat tehát nagyobb hatalmat és nagyobb alkupozícót jelent.

Az EU Tanácsában, amely az “európai birodalom” kulcsfontosságú döntéshozó szerve, egyhangú döntéshozatalra van szükség a kulcsfontosságú kérdésekben, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint az uniós pénzügyeket.


Az esetében legalább két biztos az albán államokból származna, – mint ahogy a görögöknek is két szavazatuk van Ciprussal együtt – és időnként lehetőség nyílna egy harmadik szavazatra is Észak-Macedóniából, ami – akármilyen furán hangzik – a brüsszeli bizottság elalbánosodását jelentené.

Hasonlóképpen, Albániával és Észak-Macedóniával, valamint Koszovó egyre gyorsuló betagosításával az Észak-atlanti Szövetségbe, felerősödik az albánok hangja az döntéshozatali folyamataiban és parancsnoki struktúrájában fentről lefelé, és vissza, lentről felfelé.

Ha ilyen szempontok alapján tekintünk a kérdésre, akkor már kevésbé tűnik nevetségesnek, amit D. Wolters, az amerikai légierő tábornoka, az európai parancsnokságának parancsnoka nemrégiben mondott, hogy az albán nemzet a biztonság exportőre. Kicsit azért még így is nevetséges, bár a Balkánra tekintve akár igaz is lehet.

A Nagy-Albániáról folyó vita iróniája nemzetközi értelemben az, hogy a vitatkozók nagyrészt figyelmen kívül hagyják a döntő tényezőt: az albánok újrakalibrált érdekeit.

Más szóval, amíg az EU létezik, és amíg feltételezni lehet, hogy a Balkánon folytatja regionális bővítési terveit, a Nagy-Albánia nem szolgálja az albánok érdekeit.

tarhelypar-412
Aestherar 412

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!

250x250


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: