Connect with us

Albánia

ÚJABB UNIÓ: Nagy-Albánia – álom vagy rémálom?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

alban sas iszlamizacio
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

A Koszovói Nyílt Társadalom Alapítvány (KFOS) és az Albánia Nyílt Társadalmi Alapítványa (OSFA) kutatást végzett, ahol olyan kérdéseket tettek fel, ami mindkét ország lakóit érinti és érdekli, de a középpontba a két ország lehetséges egyesítését állították. Az eredmény szerint, ha népszavazást írnának ki, Albániában a válaszadók 74,8% -a, Koszovóban 63,9% szavazna arra, hogy a két ország egyesüljön. Akik elleneznék, az okok között leginkább azt jelölik meg, hogy szerintük a két állam különállóként jobban működik – írta cikkében Nosztalgikus a Történetek a Balkánról című blogjában. Az eredeti cikk itt olvasható.

Hogyan történhet meg az egyesülés?

Az albániai válaszadók, akik úgy vélik, hogy az egyesülés lehetséges, azt állítják, hogy annak végrehajtásában kulcsfontosságú tényezők lesznek a nemzetközi közösségek, míg a koszovóiak szerint egy ilyen forgatókönyvet csak a két ország vezetői hajthatnak végre.

A Nagy-Albánia elképzelés, a minden albán egy államban való összefogásának gyökerei 1878-ra, a Prizreni Ligához vezethetők vissza, amely felszólított az Oszmán Birodalom összes albánjának egyesítésére.

1939-ben Olaszország elfoglalta, és magához csatolta Albániát, amivel – átmenetileg ugyan – de létrejött a többé-kevésbé etnikailag egységes Albánia.

Az 1913-ban létrehozott semleges Albánia az akkori hat nagyhatalom védnöksége alá került, de határai nem terjedtek ki az etnikailag albán területek egészére, az albánok jelentős része, kb. 40%-a a környező országokban, Szerbiában, Montenegróban, Macedóniában és Görögországban élt.

Ez lett a jövőbeni nemzetiségi problémák, az ellenségeskedés és a revizionizmus alapja.

1939-ben Olaszország elfoglalta és magához csatolta Albániát, és ha átmenetileg is, de létrejött a többé-kevésbé etnikailag egységes Albánia, kiegészülve Koszovóval és az albánok lakta nyugat-macedóniai területekkel.

A második világháborút lezáró párizsi béke Koszovót visszaadta Jugoszláviának, ami a Vajdasággal együtt a hat, kiválási joggal is rendelkező tagköztársaság mellett autonómia státuszt kapott Szerbián belül.

Koszovó kiválása Szerbiából

Ennek az állapotnak a délszláv háborúk és az 1998-1999-es koszovói háború vetett véget.

Akkor ismét felmerült Koszovó egyesülése Albániával, amit Tirana csak retorikájában támogatott.

Teljesítette ugyanakkor a koszovói albánok követeléseit, kikötőket és repülőtereket bocsátott a NATO rendelkezésére a szerb fegyveres erők elleni katonai fellépés esetére.

Az albán kormány szemet hunyt afölött, hogy a területén koszovói albán kiképzőbázisok, fegyverraktárak és utánpótlási bázisok létesültek és nem akadályozta meg a fegyveresek, de a bűnözők szabad határátlépését sem.

Állítólag az albánok tulajdonában van már fél Szkopje, de Montenegróban is hasonló a helyzet.
Az albán kormány a nemzetközi elvárások és a nép egy szűk, de befolyásos részének egyesítési akarata között lavírozott. 

A szerbek szerint ez az álom soha nem került le a napirendről, rendre jelennek meg hírek arról, hogyan vásárolnak fel lakásokat a diaszpórában élő albánok pusztán csak azért, hogy úgymond “elhappolják” a szerbek elől, hogy minél inkább kiszorítsák őket Koszovóból, Dél-Szerbiából.

Szerintük ugyanez történik Észak-Macedóniában, ahol állításuk szerint az albánok tulajdonában van már fél Szkopje, de Montenegróban is hasonló a helyzet.

nagy albania

Nagy-Albánia és a szomszédok

Az Albániát körülvevő államok elfogadhatatlannak tartják a Nagy-Albánia létrehozásáról szóló elképzeléseket, sem Montenegró, sem Észak-Macedónia, sem Görögország nem mondana le az albánok lakta területekről, Szerbia pedig egyenesen rémálomnak tekinti egy ilyen forgatókönyvnek még a gondolatát is.

Pedig történnek kijelentések, konkrét lépések is a közeledés felé.

Ilyen kijelentést tett Edi Rama albán miniszterelnök 2015-ben, amikor azt mondta, hogy az albániai és a koszovói albánok egyesülése elkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen. 

A Koszovó Klan TV-nek adott interjúban elmondta, a kérdés csak az, hogyan fog megtörténni: 

Az Európai Unió keretei között, mint egy természetes folyamat, amit mindenki elfogad, vagy reakcióként az Unió vakságára és tunyaságára.

2018. november végén a koszovói Pećen közös albán-koszovói kormányülést tartottak, ahol aláírták a két ország közötti közeledésről szóló ágazati megállapodásokat, és bejelentették az egységes gazdasági piac létrehozását.

Az ülésen az albán miniszterelnök felszólította a külügyminisztereket, hogy dolgozzanak ki egy közös stratégiai tervet az albánok 2025-ig történő egyesítésére.

Edi Rama: A Nagy-Albánia vagy az Európai Unió keretei között jön létre, vagy reakcióként az Unió vakságára és tunyaságára.

A belgrádi Blic című napilap ezt egy fotóval véli bizonyítottnak, ahol Edi Rama és Ramus Haradinaj az albán zászlón tartja a kezét.

Ugyancsak ennek bizonyítékát látják abban, hogy Albánia 100%-os vámmal sújtja a szerbek lakta észak-koszovói termékeket, míg vámmentességet kapnak a dél-koszovói áruk.

A közeledés fontos bizonyítékának tekintik, hogy Albánia nemzeti ünnepét, az Albán zászló napját (november 28.) Koszovóban is nemzeti ünnepnek nyilvánították.

Nagyon jól tudom, hogy fogja Belgrád vagy mások kommentálni ezt a célt, de úgy gondolom, hogy az Albán Unió elengedhetetlen feltétele az Európai Unióban való teljesjogú tagságunknak

– mondta akkor Rama.  

2019. január 1-vel eltörölték az Albánia és Koszovó közötti határokat, amit szerb elemzők a Nagy-Albánia irányába tett lépésnek tekintenek.

Szerb félelmek

Szerbia arra is figyelmeztet, hogy amikor Koszovó az ENSZ tagja lesz, akkor azonnal megindítja az egyesülést Albániával.

Zlatko Dizdarević boszniai újságíró, diplomata régről nagyon jól ismeri Edi Rama miniszterelnököt és minderről azt mondta, hogy szerinte a politikust főleg gazdasági okok vezérlik. 

Nem fog olyan lépéseket tenni, amik gyengítenék az Európai Unió építését, mert tudja, hogy az nem menne problémák nélkül. Nem lesz a határok eltörlésének zászlóvivője olymódon, hogy az szembe menjen az európai megállapodásokkal és alapelvekkel.

Dizdarević szerint a Nagy-Albánia, Nagy-Szerbia, Nagy-Horvátország elméletek és étvágyak csak vágyak. 

A Nyugat-Balkán egyik alapvető tulajdonsága, hogy még mindig azt hisszük, hogy mi alakítjuk a sorsunkat. Dem mi vagyunk azok, akik a határok megnyitásáról és bezárásáról döntünk.

Iszlamizációs offenzíva

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Törökország erős iszlamizációs offenzívát indított Albánia és Koszovó irányába, építettek is néhány nagyon impozáns mecsetet. 

Csakúgy, mint Bosznia-Hercegovinában, alulról építkeznek, kulturális intézmények és a média útján az Oszmán Birodalom idejéből való emlékekkel.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Minden muzulmán Szudántól Afganisztánig, Albániától Boszniáig egymás testvére.
Ezt a Muzulmán Testvériség működési elve szerint teszik, ami a közösség filozófiáját követi, a nemzet és az állam helyett az “elme” fontosságát ismeri el.

Ez azt jelenti, hogy minden muzulmán Szudántól Afganisztánig, Albániától Boszniáig egymás testvére, és akik nem muzulmánok, éljenek bár egymás szomszédságában 500 vagy 600 éve, ők nem a testvéreik. És ennek következményei vannak.  

Szakértők és elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a Balkán-félsziget békéje érdekében el kell kerülni az egyoldalú határmódosítás révén történő rendezést, a cél a térség államai regionális közösségének létrehozása lehet, amelyben maximálisan érvényesülnek az emberi és kisebbségi jogok, és ahol a megalapozott gazdasági tevékenység viszonylagos jólétet biztosít az emberek számára.

Ezt figyelembe véve a nemzetközi közösség világossá tette, hogy a Nagy-Albánia projekt nem létezik, az csak az álmok szintjén lehetséges, hiszen ha megvalósulna, az Albánia és Koszovó mellett Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia és Görögország területeit is érintené.




Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Koszovó

Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Mi érezhető Prizren levegőjében?
Más-mást érez egy albán és egy szerb Prizren levegőjében (Forrás: Facebook)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kimondottan dühösen reagált Edi Rama albán miniszterelnöknek internetes megnyilvánulására, miszerint „Prizren kevegőjében érezhető az albán történelem”. Rama ezt a Facebookon állapította meg, miután a hétvégén a feleségével és a fiával felkereste a koszovói várost.

Vajon milyen Prizren levegője?

Dačić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt kérdezte, hogy „meddig engedhető meg az albán politikusoknak a történelemhamisítás”.

A szerb külügyminiszter nyilván azért lett dühös, mert ő maga is prizreni születésű, így a kijelentés szíven találta.

Dačić a Tanjugnak azt mondta, hogy Rama elfelejti, figyelmen kívül hagyja vagy szándékosan elhallgatja, hogy Prizren Szerbia fővárosa volt Dušan és Uroš szerb fejedelmek idejében, a 14. században, és emiatt Prizrent évszázadokon át császári városnak, vagy szerb Konstantinápolynak is nevezték.

Prizrenben 24 évvel ezelőtt több mint 10 000 szerb élt, ma pedig alig vannak húszan

– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki szerint „ma Prizrenben csak a szerb nép elleni etnikai tisztogatás és népirtás, valamint Nagy-Albánia gondolata érezhető a levegőben”.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: