A cikk meghallgatása

 
Az április 25-i parlamenti választásokon vesztes Albán Demokrata Párt vasárnap, június 13-án pártelnököt választott. A pártnak a 2,8 millió lakosú Albániában 75 ezer tagja van, akik közül választás napján 41 ezer 100 tag szavazott, 40.674 érvényes szavazattal, ez 54,7%-os részvételi arányt jelent.

A demokrácia logikája

A jelenlegi választás politikai tétje az volt, hogy marad-e a párt élén az eddigi elnök, Lulzim Basha vezetése alatt a párt két parlamenti és két helyhatósági választást bukott el, így kritikusai szerint távoznia kell, mert bizonyítottan alkalmatlan arra, hogy a pártot a kormányalakítás útjára vigye.

Basha ennek ellenére igen magas aránnyal, az érvényes szavazatok 81%-val (32.882 szavazat) újabb 4 évre, immár a harmadik ciklusban nyerte meg belső választásokat, a második legjobb eredményt elért Agron Shehaj csak 6 ezer 38 szavazatot tudott szerezni.

A pártellenzék az igen magas, 81%-os eredményt azzal igyekezett kisebbíteni, hogy Basha ugyan 32.882 szavazatot kapott, de a szavazásra meghívott 75 ezer párttagból de csak alig több 35 ezer tag nem szavazott, amiből arra lehet következtetni, hogy a többség mégiscsak ellenzi, hogy az eddigi “kudarcok kovácsa” vezesse továbbra is a pártot.

Ez a faramuci logika magától Bashától ered, aki a 2019-es helyi választásokon, amelyeken az állampolgárok 21,6%-a vett részt, azt kommunikálta, hogy az albánok 80%-a nem szavazott, vagyis távolmaradásukkal támogatták az ellenzéket.

Tehát ebből a logikából kiindulva az Albán Demokrata Párton belül tartott szavazáson Lulzim Bashát a tagság 42%-a támogatta, 58% viszont ellene volt. Az a szép a demokráciában, hogy sokféleképpen lehet értelmezni.

A párttagság fele eltűnt

Ezen felül a szokásos ellenzéki, szinte közhelyszerű kritikák (szavazólapokkal, szavazás rendjével való visszaélések) mellett a legélesebb bírálat arra vonatkozik, három hónap alatt a párttagság fele eltűnt! Amit Rama tett április 25-én megtett a szavazók esetében, azt Basha a saját pártján belül hajtotta végre, vagyis nem volt egyenlő a verseny!

Ezt a már-már súlyos vádnak is beillő kritikát az Albán Demokrata Párt Nemzeti Tanácsának elnöke, Bujar Nishani fogalmazta meg.

– Súlyosan tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy túszul ejthetik a Demokrata Pártot, és energia nélküli csoporttá tehetik. Nem volt egyenlő és tisztességes verseny, Basha mellett a többi jelölt nem rendelkezett infrastrukturális lehetőségekkel, a helyi pártszervezetek vezetői nem voltak hajlandók más jelöltek számára találkozókat szervezni.

Nishani szerint a pártban nagyon súlyos a helyzet és ezen változtatni kell, és ez egy olyan üzenet, amely felhívást jelent a változásokra.

– Olyan ember vagyok, aki értékeli az intézményeket, például a jogorvoslás lehetőségének intézményét, de ez a lehetőség ma nem adott, a pártnak nincsenek fellebbezési lehetőségek

– nyilatkozta Nishani.

Nagypapa visszatér, és rendet tesz?

A Demokrata Párt történelmi vezetője, volt miniszterelnöke, államfője Sali Berisha részvételre szólított fel a pártválasztások előtti sajtótájékoztatón, miközben újságírók megkérdezték, hogy kitart-e a Demokrata Párt élére való visszatérésével kapcsolatos nyilatkozat mellett, Berisha azt mondta, hogy “ebben a nyilatkozataim következetesek ”

Sali Berisha, miután szavazott, Lulzim Basha irodájában is megállt. A találkozó csaknem két órát tartott, de nem szivárgott ki semmi.

Ez a találkozóra azután került sor, hogy Berisha mindenki meglepetésére napokkal ezelőtt kijelentette, hogy visszatérhet a Demokrata Párt élére.

Albániában egyöntetű a vélemény, hogy a rendszerváltás “nagy öregje”, Berisha, aki ma már történelmi súlyú személyiség mindig is a Demokrata Párt vezetője volt, és Basha mindenben Berisha utasításait követte és követi.

Berisha visszatérését a politikai életbe nehezíti, hogy az USA korrupt bűnözőként bélyegezte meg és családjával együtt “nemkívánatos személynek” nyilvánította az Egyesült Államokban, nem sokkal a parlamenti választások után és a Demokrata Párton belül tartott elnökválasztás előtt.

A legóvatosabb szakértői vélemények szerint szinte lehetetlen Berisha visszatérése a politika nagyszínpadára, tekintettel az Albin Kurti koszovói kormányfőhöz kötődő barátságára, ami jelentős veszélyt jelenthet a nyugat-balkáni stabilizációs folyamatokra.

Ezt az USA külpolitikája nem engedheti meg. Így aztán minden bizonnyal marad az eddigi “csendes” felállás, Berisha a háttérben, Basha a kirakatban, a Demokrata Párt pedig oszlóban.