Kábítószer
DÉLI ÚTVONAL: Az albániai és montenegrói kikötőkön keresztül jut el a latin-amerikai drog Magyarországra

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) jelentést készített arról, hogy a kannabisz-, a kokain- és a heroinkereskedelem hogyan működik a Balkánon, és ebben milyen szerep jut Albániának és Montenegrónak. Albániát a Nyugat-Balkán legnagyobb kannabisz-termelőjeként tartják számon, de vezető hely jut neki a kemény drogok, például a heroin és a kokain feldolgozása, valamint nyugatra és északra történő szállítása terén is. Olvasás közben érdemes néha legörgetni a cikk alatt található térképre.
Montenegrói terjesztési útvonalak
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának nemrégiben készített jelentése kimutatta, hogy a nyugat-balkáni bűnözői csoportok kulcsszerepet játszanak a globális kábítószerüzletben.
Bizonyítékok vannak arra, hogy a kábítószercsempészek nagy mennyiségű a kokaint csempésznek be az albán és a montenegrói kikötőkön keresztül. A Latin-Amerikából származó drogot általában gyümölcs- vagy állatibőr-szállítmányokba rejtik el . Innentől lenne érdemes vizsgálni a banán hatását a kábítószerkereskedelemre.
A beérkező kábítószert általában tárolják egy ideig, mielőtt más anyagokkal összekevernék, és kis mennyiségekre választanák szét. Ezután viszik be Európába, főként speciális rejtett rekeszekkel felszerelt személygépkocsikban és teherautókban.
A kokain egyik fő belépési pontja a montenegrói Bar kikötője. Innen az egyik útvonal északnyugat felé vezet, Nikšićbe, ahonnan Trebinjén keresztül Bosznia-Hercegovinába szállítják a drogot. Innen viszik északra, Mostarba és Szarajevóba, végül pedig Horvátországba.
Ezen a ponton a nagykereskedelmi ár kilogrammonként 35.000-38.000 euró.
Az északkelt felé vezető útvonalon a kokain első állomása a montenegrói főváros, Podgorica, ahonnan a még mindig montenegrói Rožajeba kerül, ahonnan északra a szerbiai Novi Pazarba, vagy keletre Pejan (albánul Pejë, szerbül: Пећ/Peć) keresztül Koszovóba szállítják.
Innen a kokain a régió nagyobb városaiba vándorol helyi fogyasztás céljából. Egy kilogramm kokain nagykereskedelmi ára Belgrádban 35.000 és 50.000 euró között mozog, körülbelül ugyanannyi, mint Horvátországban.
De ezzel nem zárult le a történet, mert keletre is forgalmazzák, Törökország és Bulgária felé, vagy északra Magyarország, Ausztria és Németország felé.
Albániai terjesztési útvonalak
Az Albániába bejutó kokain általában Durrës kikötőjén keresztül érkezik, ahol becslések szerint a kilogrammonkénti ár (90% -os tisztasággal) 25.000 és 30.000 euró között mozog.
Durrëstől észak felé Podgoricába szállítják, majd a bevált montenegrói útvonalakon Boszniába és Horvátországba, vagy keletre, Észak-Macedóniába.
Mivel a legtöbb kokain Albánián és Montenegrón keresztül jut be a régióba, ezért a legnagyobb tisztaságú és a legdrágább kokain Tiranában és Podgoricában kapható.
A kokain Észak-Macedónia, Bulgária, Albánia vagy Koszovó felől délre is megy, Görögország irányába.
Egy kilogramm kokain ára a görög határra érve 45.000-50.000 euró. 2021 január végén két albánt, egy horvátot és egy görög állampolgárt tartóztattak le Thesszalonikiben, miután 324 kilogramm kokaint foglaltak le náluk.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának becslése szerint a csempészek évente mintegy 60-65 tonna heroint szállítanak Délkelet-Európán (értsd: a Balkánon) keresztül.
Léteznek adatok a heroin albániai előállításáról is a csináld magad mozgalom szellemében, bár ebben az esetben nem saját célra történő termesztésről van szó.
Heroinlaboratóriumokat fedeztek fel Fushë-Krujë-ban és a hasi régióban, ahol török vegyész dolgozott, de vannak laboratóriumok Elbasan és Kukës környékén is.
Albániának sokkal nagyobb hasznot hajt, ha az importált ópiumból albán földön állítják elő a herioint, mint az importált heroin viszonteladása.
Albánia a régió legnagyobb termelője
A kannabisz a legelterjedtebb drog a Balkánon, és Albánia a legnagyobb előállítója.
A jelentés szerint 2016 óta csökkent ugyan a kannabisztermesztés, de a növény így is széles körben megtalálható az ország egyes régióiban, például a Dukagjini- és a Kruja-hegységben, valamint a Vlora, Memaliaj, Tepelena, Gjirokastra, Fier, Librazhd, Lezha, Mallakastra, Bulqiza, Devoll és Laç környékén, vagyis szinte mindenütt.
Albániában egy kilogramm kannabisz 1.200-1.400 euróért adható el, míg a zárt térben termesztett kiváló minőségű fajta kilogrammonként 1.600-2.000 euróba kerül.
Az Albániából származó kannabiszt többfelé is “exportálják”. Egy részét hajóval szállítják Olaszországba (Vlorából, Fieriből, Himarából vagy Lezhából). Egy kilogramm Albániából származó kannabisz 1.800-2.000 euróba kerül Olaszországban.
Az Albániában termesztett kannabisz koncentrációja és minősége, vagyis THC-értéke (hatóanyag: tetrahidrokannabol) magasabb, mint a külföldön termesztett növények esetében.
A kannabiszt Macedónia északi részén legálisan termesztik orvosi célokra. De ennek egy részét a feketepiacon adják el. 2020 decemberének elején két tonna kannabiszt loptak el egy engedéllyel rendelkező vállalat raktárából az észak-macedón Valandovo községben, Joszifovo faluban. Feltételezik, hogy ennek a kannabisznak egy része Koszovóban kötött ki.
Egy másik esetben négy férfi (kettő Szkopjéből, egy-egy Albániából és Koszovóból) 60 kilogramm kannabiszt lopott el egy engedéllyel rendelkező termelő raktárából a kruševói régióban, amelyet többségében szintén albánok laknak.
Ha esetleg egy kicsit derűsre szeretnénk fogni ezt a korántsem mulattató történetet, akkor azt is mondhatnánk, hogy az uniós csatlakozásból leginkább a kábítószercsempészek profitálhatnak, és nem “a mindennapokkal küzdő népesség”.
Ha pedig rosszmájúak akarunk lenni, akkor hozzátehetjük, hogy egyebek között ezt is adja Montenegró és Albánia a csatlakozás esetén a nagy európai birodalomnak.
A térkép
Az alábbi térkép azt mutatja, hogy merre vezetnek a kannabisz- és a heroinútvonalak. A zöld szín a kannabisz haladási irányát jelzi, a piros pedig a heroinét. Mindkét szín jelenléte esetében együttes útvonalról van szó.
_____________________________________
Nyitókép: Az albán rendőrök mintegy 38 kiló heroint fogtak tavaly májusban Durrësben. A drogot Olaszországnak szánták a feladók. Ilyenkor mindig felmerül a megválaszolhatatlan kérdés, hogy mennyi lehet annak a drognak a mennyisége, amit nem találnak meg, és eljut a végső fogyasztóig.
Kábítószer
KÁBULAT: Annyi a drog, hogy nem tudják hova tenni

A montenegrói kormány intézkedett a felhalmozódott kábítószer megsemmisítéséről, hogy legyen hely az újabb fogásokból származó drog elraktározására. Egyúttal döntött arról is, hogy létrehozzák a Korrupcióellenes Nemzeti Tanácsot.
A drog
A podgoricai kormány közleménye szerint meg kell semmisíteni az összes kábítószert, amelyet jogerős bírósági határozattal koboztak el.
Az intézkedés több mint két tonna kábítószerre vonatkozik, amelynek megsemmisítésére azért van szükség, hogy felszabaduljon a hely annak a nagy mennyiségű kábítószernek a tárolására, amely esetében az elkobzási eljárás még folyamatban van.
Kapcsolódó cikk
A kormányközleményben az olvasható, hogy a 2,1 tonna kábítószert a nikšići Javorak bútorgyár végzi, amely megfelelő kemencékkel rendelkezik a lefoglalt lefoglalt drogok feltüzelésére.
Montenegró a Balkánra, és a Balkánon keresztül a Kelet-Európába érkező, főleg latin-amerikai kábítószer egyik belépőkapuja. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) tavaly közzétett jelentése kimutatta, hogy a nyugat-balkáni bűnözői csoportok kulcsszerepet játszanak a globális kábítószerüzletekben.
A korrupció
A montenegrói kormány döntött arról is, hogy létrehozzák a Korrupcióellenes Nemzeti Tanácsot.
A testület fő feladata az lesz, hogy az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve kidolgozza a korrupció elleni küzdelem stratégiáját, és az azt kísérő intézkedési terveket.
– olvasható a közleményben, amiből az következik, hogy a kormány végzi a korrupciós ügyek feltárását, ami mellékesen szólva igencsak “fából vasparipa”.
A tanács tagjai között ráadásul nyolc kormánytag van (vagyis majdnem a fél kormány). A testület munkájába bevonják a Korrupciómegelőzési Ügynökség igazgatóját, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatóját, a Rendészeti Igazgatóság igazgatóját, a Felügyeleti Igazgatóság igazgatóját, az Adó- és Vámhivatal igazgatóját, a legfelsőbb államügyészt, a különleges államügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, valamint az Állami Számvevőszék Szenátusának kinevezett tagját.
A tanács tevékenységében részt vesz még a gazdasági kamara elnöke, az Önkormányzatok Szövetségének képviselője, valamint három civil szervezet képviselője is.
Szép kis galeri, ami első ránézésre garantálja, hogy ne történjen semmi, illetve hogy a lényeg biztosan elsikkadjon. A testületben viszont nincs benne a montenegrói elnök, amire arra enged következtetni, hogy tovább növekedhet a feszültség a kormányfő és a mindenható államelnök között.
Kábítószer
KÉT SÁNDOR: Szerbia nem legalizálja a marihuánát

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke, addig Szerbiában nem legalizálják a marihuánát. Sándor kettő gyakran beszél Sándor egy nevében, ezért sokan úgy vélik, hogy Vučić vele mondatja ki, amiről ő nem akar beszélni.
Aleksandar Vulin a kábítószerfogyasztás ellen akkor emelte fel ismételten belügyminiszteri hangját, amikor június 26-a, a kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából ellátogatott a belgrádi egyetemi városba.
– mondta Sándor kettő, aki belügyminiszterként könnyedén hozzáfér az ilyen és hasonló adatokhoz.
– nyilatkozta Vulin, majd ezzel összefüggésben jegyezte meg, hogy amíg ő a belügyminiszter, és Vučić áll az ország élén, addig nem legalizálják a marihuánát.
Ezt a tekercset szinte havonta beleteszik az Aleksandar Vulinnak nevezett gépzongorába, amit ő minden alkalommal hibátlanul lejátszik. Most csak annyiban tért el az eredeti felvételtől, hogy az egyetemistákat is belekeverte a történetbe.
Aleksandar Vulin velük kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a belgrádi egyetemi város jól őrzött és biztonságos hely: a belügyminisztérium tagjai ugyanis rendszeresen keresik fel a diákvárost, és folyamatosan járőröznek arrafelé. Szavai szerint a rendőrök hatáskörükön belül mindent megtesznek azért, hogy a diákok biztonsága a “legmagasabb szinten legyen”.
Vulin tehát ennyit ragasztott hozzá az unalomig ismételgetett tekercshez, majd miután lejátszotta a felvételt, felkereste az egyetemi menzát, és megebédelt.
Horvátország
CLAN DEL GOLFO: Horvátokat vettek őrizetbe, mert a gyanú szerint a legvérszomjasabb kolumbiai drogkartellnek dolgoztak

A horvát rendőrség azzal gyanúsítja Milan M.-t és Radivoje Saša V.-t, hogy egy olyan hálózat tagjai, amely legalább 4,3 tonna kokaint csempészett Európába, ennek értéke becslések szerint 240 millió euró. Az olasz hatóságok által közzétett európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett két férfit azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állt a kolumbiai “Öböl Klán”-nal (Clan Del Golfo). Milan M. (37) horvát, Radivoje Saša V. (33) pedig horvát és szerb állampolgár. Mindkét gyanúsítottat kihallgatta a zágrábi megyei főügyészség, az eddigi adatok szerint sofőrök voltak, vagyis apró fogaskerekek a nagy “drog masinériában”.
Bejáratott útvonal
Az olaszok öt európai országban összesen 38 gyanúsítottat vádolnak azzal, hogy ahhoz a bűnözői csoporthoz tartoznak, amely összesen 4,3 tonna kokaint vásárolt a kolumbiai “Öböl-klántól”, és 19 különböző alkalommal szállította Európába.
Olaszország egy közös nemzetközi akciót koordinált, amelynek során hat országban – Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában, Hollandiában és Kolumbiában – adtak ki elfogatóparancsot az említett 38 személy ellen.
A nyomozók azt állítják, hogy a mostani akció során felszámolták a Clan Del Golfo kolumbiai drogkartell sűrű európai hálózatát, amely az árut terítette az itteni vásárlók között.
A hálózatot a calabriai ‘Ndrangheta működtette, amely a kokainkereskedelemnek köszönhetően vált a világ egyik legerősebb maffiaszervezetévé.
A két horvát állampolgár jelenleg a Remetinec börtönben várja, illetve nem várja a kiadatást Olaszországnak, egyiküket már korábban is azzal gyanúsították, hogy nagy mennyiségű kokain Dél-Amerikából Európába történő csempészésében vett részt.
Horvát-szerb legény
Mint kiderült Radivoje Saša V. esetében feltételezik, hogy bizonytalan időpontban 20 kilogramm kokaint kapott, amelyet továbbadott a szervezet többi tagjának. Azzal is gyanúsítják, hogy megszervezte a csoportja többi tagjával újabb 300 kilogramm kokainszállítmányt terítsen a saját autójával, ami arra utal, hogy egy bejáratott csempészútvonalat működtetett.
Radivoje Saša V. nyilatkozatában kijelentette, hogy az autó, amelyet az olasz nyomozók megneveztek, valóban az övé volt, de gyakran kölcsönadta a barátainak. Ellenezte, hogy a horvát hatóságok kiadják Szerbiának, hiszen már évek óta Horvátországban él, és már semmi sem köti Szerbiához, ottani dokumentumai sincsenek.
Elutasította azt is, hogy Olaszországnak adják ki, mert Horvátországban jelenleg nemi erőszak miatt büntetőeljárás folyik ellene, amely a kiadatással megszűnne.
A 37 éves Milan M.-t – aki csak szimplán horvát állampolgár – azzal gyanúsítják az az olaszok, hogy 5 kg kokaint kapott több embertől Olaszországban, amit egy teherautóhoz szállított, majd ott is hagyott – tehát bizonyos értelemben a futár szerepét töltötte be.
Az olaszok állítólag a rendőrség által készített titkos felvételekkel bizonyítani tudják a vádat.
A Clan Del Golfo horvát partvonala
Úgy tűnik továbbá, hogy azok az emberek, akik a Milan M.-ről készült felvételeken láthatók, nem mások, mint akiket az olasz rendőrség március végén tartóztatott le az Udine melletti Bagnaria Arsa városában, amikor 93 kilogramm kokaint foglaltak le, amelyet két zágrábi, Franjo A. (62) és Daniel G. (41) egy furgonban rejtett el egy közeli erdőben.
Ez azt jelentené, hogy Milan S. és Radivoje Saša V. nem az egyetlen horvát, vagy félig horvát állampolgár, akik lebuktak ebben az akcióban, mert az említett két személy már Olaszországban ül, miután a rendőrség korábban őket is a Del Golfo klánnal hozta összefüggésbe.
A kihallgatás során Milan M. tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt mondta, hogy több mint egy hónapja a sajtóból értesült, hogy Olaszországban büntetőeljárást indítottak ellene, és hivatalból védőügyvédet neveztek ki számára.
Kijelentette: készen áll arra, hogy válaszoljon egy olasz bírósági idézésre, ha azt kézhez kapja, közben azonban Horvátországban előállították, amire semmi szükség nem volt.
Milan S. ugyanakkor azt is ellenzi, hogy kiadják Olaszországnak, mert családjával Horvátországban él, és nem bízik abban, hogy igazságos tárgyalás vár rá Olaszországban. Itt ugyan érzünk némi ellentmondást, de az alvilágnak nem csak romantikája, hanem csavaros észjárása is van. Vagy nincs.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország4 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország3 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Albánia3 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Szerbiában nincs röghöz kötés, a fiatal orvosok külföldre mennek
-
Szlovénia5 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le