Horvátország
NAGY A KÜZDELEM ZÁGRÁBÉRT: Kormánypárti győzelem várható a vasárnapi helyhatósági választásokon Horvátországban

Horvátországban ma, pénteken volt a választási kampány utolsó napja, éjféltől ugyanis vasárnap 19 óráig érvénybe lép a választási csend. A szavazópolgárok vasárnap járulnak az urnákhoz, reggel 7-től este 19 óráig adhatják le szavazataikat, illetve dönthetik el, ki fogja vezetni a horvát városokat, községeket és megyéket az elkövetkező négy évben.
Nagyvárosi versenyfutás
Az előrejelzések szerint ezeken a választásokon is a kormánypárt éri el a legjobb eredményeket. Mint ezt maga Plenković miniszterelnök és a HDZ elnöke bejelentette, a kormánypárt az 555 önkormányzati egységből 48-ban már a választások előtt nyert, mivel nem volt ellenjelölt. (Időközben a Jutarnji list-es kollégák utánaszámoltak a dolognak, és kiderült hogy a HDZ „egyjelöltes helyeinek” száma meghaladja az 55-öt, azaz az önkormányzatok tíz százalékát).
Mint már erről tudósítottunk, a legerősebb ellenzéki a párt a horvát szociáldemokraták (SDP) bajban vannak, reményeik szerint sikerül megtartani az SDP fellegvárának számító Fiumet, a Fiume központú Tengermelléki- Fennsíki megyét, valamint Zagorje- Krapina megyét.
Zágrábban csak abban reménykedhetnek, hogy elegendő jelöltet tudnak bejuttatni a városi helyi választmányba, hogy a biztos befutónak tartott zöld-balliberális Možemo! (Bírunk!) jelöltjeivel szövetkezve részt vehessenek a főváros igazgatásában.
Ezen felül még három politikai párt indul komolyabb esélyekkel indul a vasárnapi választásokon, az isztriai IDS (Isztriai Demokratikus Gyűlés), a Most (Híd) és a Hazafias Mozgalom.
Az IDS hagyományosan Isztriában tarol majd, a Most főként a közép- és déli tengerparton számíthat szavazatokra, míg a Hazafias Mozgalom az ország keleti végein élő hazafiakba veti bizalmát.
Eszéket leszámítva, ahol úgy tűnik a HDZ jelöltje viszi el a pálmát, a fennmaradó három horvát nagyvárosban Fiuméban, Zágrábban és Splitben végsőkig bizonytalan a versenyfutás kimenetele, és valószínűleg csak május 30-án a választások második körében derül ki, hogy ki nyert.
Fiumeban várhatólag az SDP jelöltje Marko Filipović bekerül a második körbe, ellenjelöltje pedig a független Davor Štimac lesz, míg a Tengermelléki- Fennsíki megyében a szintén SDP-s Zlatko Komadina a jelenlegi főispán és a HDZ-s Gari Cappelli, volt idegenforgalmi miniszter mérik össze erejüket.
Splitben a HDZ Vice Mihanović győzelmét reméli a Centrumpárti Ivica Puljak ellenében, míg Zágrábban teljes a bolondokháza, csak a jóisten a megmondhatója, ki ülhet Milan Bandić megüresedett polgármesteri székébe.
Nagy tülekedés a fővárosban
Zágrábban nincs hiány jelöltekből, de az egyszerűség kedvéért csak a négy legesélyesebb jelöltre szorítkozunk.
A pálya baloldali sávjában várhatóan a már említett Tomislav Tomašević fut be.
Középről Davor Filipović, a HDZ jelöltje és Jelena Pavičić Vukičević alpolgármester a Bandić Milan 365 párt jelöltjeként, valamint a pálya széléről, jobboldalról Miroslav Škoro, a Hazafias Mozgalom elnöke küzd meg a második körért.
A felmérések már jó ideje Tomaševićet tartják befutónak és szinte kizárt, hogy nem jut tovább a második körbe.
Hogy ki lesz az ellenjelölt, pillanatnyilag még nehéz megjósolni, attól függetlenül hogy a körkérdések Davor Filipovićot látják esélyesnek.
Miután a közvéleménykutatások az utóbbi néhány évben megbízhatatlannak bizonyultak, nem lehet előre leírni sem Pavičić Vukičević asszonyt, sem Škorot.
Amennyiben Tomašević- Filipović párharcra kerülne sor, elképzelhető, hogy nem jön be a papírforma, mert a jobboldali szavazók és a megboldogult zágrábi főpolgármester hívei jobbára Filipovićra szavaznának.
Kapcsolódó cikk
A szemét halmozódik Zágrábban, a kukások kötik az ebet a karóhoz
Kérdés azonban, hogy a Škorot támogató szavazópolgárok milyen mértékben lennének hajlandóak a HDZ jelöltjére szavazni, tekintettel a kormánypárt és a Hazafias Mozgalom közötti ellenségeskedésre. Mindenestre logikus lenne, ha tisztán ideológiai okokból mégis Filipovićra szavaznának, akit kevésbbé utálnak, mint Tomaševićet.
Ugyanez a helyzet a Bandić-szavazókkal is, ugyanis Tomaševićtyel szemben, aki nagy tisztogatást, elbocsátásokat hirdetett meg a városi struktúrákban és a közvállalatokat összefogó Holdingban, Filipović előre biztosított mindenkit, hogy amennyiben őt választják meg, senki sem marad állás nélkül.
Választási folklór
Hogy jelentésünk mégsem legyen annyira száraz, végezetül íme egy kis best of, a „választási anyázásból”.
Harmadik helyen Tomislav Tomašević végzett a következő kijelentésével:
– Érzik ezt a szagot? Ez az orosz gáz szaga, amely Škorot pénzeli.
A második helyen a Hazafias Mozgalom parlamenti képviselője, Stipo Mlinarić található, aki csütörtökön bejelentette, hogy bűnvádi eljárást kezdeményez Tomašević ellen, mert állítólag politikai tevékenységét a németországi Zöldek pártja támogatja anyagilag a horvátországi Heinrich- Böll- Stiftung Alapítvány közvetítésével. Hogy mindez ne csak választási folklórnak minősüljön, arról Željko Olujić ismert zágrábi ügyvéd, volt főügyész gondoskodott, aki jogi formába öntené Mlinarić akcióját.
Első helyen a Horvát Szuverenisták Pártja áll választási plakátjával, amelyen a zöld-balliberális Tomaševićet a görögdinnyével hasonlítja össze:
– Kívül zöld, belül piros.

Horvátország
SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.
Eszéki napilap Kínában
A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.
Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)
Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.
Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.
A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.
Öreganyám gerendája
A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)
A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.
A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.
Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.
Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.
Zöldek-e a zöldek?
Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.
Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk
A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről
Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.
Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.
Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.
Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.
-
Koszovó3 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English5 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia3 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia6 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18