Horvátország
OLAJOS POLITIKA: És egy arculcsapás a Zágráb-Budapest vonalon, avagy mit is ír a Nacional?
A zágrábi Nacional magazin címoldalán röppentette a világba azon “értesüléseit”, hogy a MOL vezetősége leállította a sziszeki bioüzemanyag gyártó egység kiépítését, a horvát kormány egyik stratégiai projektjét, amellyel a földrengés sújtotta Sziszek- Monoszló megye gazdasági felépülését számította elősegíteni. A Nacional egyúttal – öt nappal a helyhatósági választások lebonyolítása előtt -, komoly politikai feszültség lehetőségét vetítette előre a Zágráb- Budapest vonalon, a Plenković-kormány “arculcsapásaként” értékelve a MOL vezetőségének állítólagos döntését.
A magazinnak álcázott tabloid
Még mielőtt továbblépnénk, fontos tudnivalóként kiemeljük, hogy a Nacional lényegében a brutális szenzációhajhászásáról ismert, a néhai Marinko Božić vezette ST magazin szellemi örököse, azaz a nyugati tabloidok erősen “balkanizált” változata .
A lap “szenzációinak” legnagyobb része úgy jön létre, hogy a kuloárokban keringő pletykák nyomán – nemegyszer politikai, vagy egyéb érdekcsoportok felvetéseire alapozva – erősen regényesített történeteket vizionálnak össze-vissza.
Bizonyíték általában nincs, csak “jól értesült körökre” történő hivatkozás, amit aztán nagy képekkel illusztrálva “tárgyalnak ki” oldalakon át. Így duzzadt a “magyar ármányról” szóló cikkecske – amely szabad becslés alapján körülbelül háromnegyed oldalt töltött volna meg illusztrációk nélkül – négy oldalasra.
Hogy milyen szándék állt a címoldalra is kirakott “szenzáció” mögött, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, mert a horvát médiatérben senki sem harapott rá a sztorira, még az Index.hr sem, így máris nagyjából elfeledett ügynek tekinthetjük a történetet.
Mégis, mit is állít a Nacional?
A cikkből azt lehet megtudni, amit a bevezetőnkben már elmondtunk, hogy a MOL vezetősége állítólag leállította a sziszeki bioüzemanyag-egység kiépítését, és kihátrált a projektből.
A Nacional szerint erre azért került sor, mert a sziszeki biofinomító működtetés nem lett volna nyereséges, illetve mert a “magyarok” megirigyelték a technológiát Horvátországtól , és úgy döntöttek, hogy a bioetanol előállítását áthelyezik Magyarországra, ahol a MOL Budapest mellett (a százhalombattai Dunai Finomítóban) megkezdte a bioüzemanyag termelését.
A magyarok árulása
A Nacional két oldalra húzta szét a cikk címét, amely így szól: A magyarok elárulják a földrengés által sújtott területeket, a MOL el akar állni bioüzemanyagot termelő üzem megépítésétől. Az alcím is tele van vádakkal “a la Nacional”:
– Ahelyett, hogy az új létesítményben, amelynek kiépítésére kötelezték magukat, és amellyel elősegítenék a földrengés által lerombolt Sziszek és Petrinja gazdasági fejlődését, a technológiát áttelepítik Magyarországra
– írja a zágrábi hetilap, amely azt ígéri, hogy leleplezi a tettest is, amelynek a kilétét egy kis fekete dobozva csomagolva adja át a hiszékeny olvasónak.
– A magyar MOL vezetése soha nem látott csapást készít elő a horvát kormányra – azt tervezi, hogy aláássa és drámaian veszélybe sodorja Andrej Plenković kormányának egyik kulcsfontosságú stratégiai célját
– vádolja meg a MOL vezetését a zágrábi hetilap, amely mindig szívesen rúg bele a MOL-ba vagy éppen Magyarországba.
A Nacional ezúttal Orbán Viktornak is behúzott egyet – nem először, a magyar miniszterelnök feje mellett látható felirat a következőt állítja:
– A legújabb lépést – ami a sziszeki bioüzemtől történő elállást jelenti, miközben hasonló üzemanyag előállító létesítmény nyílt meg Magyarországon – bizonyára egyeztette a MOL vezetése és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ez komoly csapás a horvát államra, és Andrej Plenković arculütése.
A cikkben ezenkívül nem sok minden található, a szerző lényegében átmeséli a gazdaság megújítását és a gazdaság ellenálló képességének növelését célzó nemzeti programba foglaltakat, amelynek egyik pontja éppen a nemrégen felszámolt sziszeki kőolajfinomító helyett létre hozandó ipari központ kiépítése.
Az ipari központ keretei között működne a bioetanolt előállító üzem is, amely nemcsak a közvetlenül alkalmazott dolgozók számával javítaná a jelenleg alacsony foglalkoztatottságot, de hozzájárulna a térség mezőgazdasági termelésnek talpraállításához is. A tervek szerint ugyanis a sziszeki finomító alapanyaga a virágosnád – mischantus – lenne, amely a parlagon hagyott, illetve gyengébb minőségű földeken is megterem.
A mischantus-termelés többszáz beszállítónak biztosíthatná a megélhetést és ez nem elhanyagolható a gazdaságilag leépült, földrengés sújtotta vidék megújulásához.
Mit mond a MOL?
Miután a sziszeki bioüzemanyagot előállító üzem jelentős részben EU-támogatással épül, a pénz nem jelenthet gondot, másodsorban pedig a bioetanol, különösen az a fajta, amelyet Sziszeken állítanának elő, hiánycikk.
A sziszeki bioüzemanyagot termelő üzem által előállított bioetanol negatív széndioxid kibocsátású üzemanyag-adaléknak számít, ugyanis az előállításakor keletkező széndioxidot befogják, és a használaton kívül álló kőolajfuratokba pumpálják be.
Tekintettel az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokra, illetve a klímavédelmi törekvésekre, a bioetanol iránti igény csak növekedhet.
A BALK a Nacional írásával kapcsolatban megkereste a MOL-t, ahol hivatalosan nem nyilatkoztak a horvát lap sületlenségeiről.
Azt viszont megtudtuk a MOL-tól, hogy a Horvátországban és a Magyarországon alkalmazott két technológia nem ugyanaz, sőt merőben eltér egymástól. A százhalombattai finomítóban alapvetően állati eredetű zsíradékot és sütőolajat használnak fel a bioüzemanyag előállítására, tehát ez nem ugyanaz a növényalapú történet, amelyet Sziszeken alkalmaznak majd, és a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz azon kívül, hogy bio-bio.
Az INA arról tájékoztatta a BALK-ot, hogy a cég éppen a Nacionalban megjelent cikk napján adta hírül, hogy elindult a sziszeki finomító weboldala, ahol további részletek tudhatók meg a projektről, és figyelemmel kísérhető az is, hogy éppen hol tart a beruházás.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?