Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

El nem kötelezettek

EURÓPA ÉS EGY KIS NOSZTALGIA: Szerbia Európába tart, miközben ébresztgetné az el nem kötelezettséget

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vucic tebe
A cikk meghallgatása

 
A szerb elnök az Európa-nap alkalmából kijelentette, hogy hazája továbbra is az “európai úton” halad. Aleksandar Vučić méltatta Robert Schuman, volt francia miniszterelnök hitét, amely a különböző országok békében és a szolidaritás elve alapján történő egyesüléséhez vezetett. Vučić hozzátette, hogy Szerbia rendelkezik ezzel a hittel, és annak a reményének adott hangot, hogy hazája szívesen látott ország lesz az európai nemzetek családjában. Nemrégiben a szerb elnök más irányokról is beszélt.

Az európai út

Vučić szerint Szerbia annak ellenére rendelkezik ezzel a hittel, hogy ha ez nem is mindig látszik.

– Meggyőződésem, hogy támogatásunkkal és kritikáinkkal mi is hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy Európa még élhetőbb hely legyen


– jelentette ki az Európa-nap alkalmából Aleksandar Vučić, aki ugyanakkor elismerte, hogy Szerbiának még sok erőfeszítésre és jelentős reformokra van szüksége ahhoz, hogy elérje az uniós tagságot.

– Európa mindannyiunké, és nem csak azt kell elfogadnunk Európából, ami nekünk tetszik, miközben elutasítjuk, ami nekünk nem tetszik. Tudom, hogy nem könnyű Szerbiában meghallanunk a Koszovóval kapcsolatos vagy a jogállamiságra vonatkozó kritikákat, de meggyőződésem, hogy ha nagyobb elánnal fordulunk ebbe az irányba, akkor sikerül módosítanunk az ország lakosságának viszonyulását, valamint kivívnunk az EU nagyobb tiszteletét az iránt, amit teszünk


– fogalmazott a szerb elnök, aki néhány nappal korábban ugyanakkor jelezte, hogy hazája jó viszonyt szeretne kiépíteni az afrikai és az ázsiai országokkal is. Egy tévéműsorban ennek szellemében említette meg, hogy összehívná az el nem kötelezett mozgalmat alapító országok vezetőit.

Tito nyomában

Kétségtelen, hogy a belgrádi politikában fellelhetők az el nem kötelezett mozgalomra jellemző jegyek, akár tagadják ezt, akár nem.

– Felmerült bennem, hogy szeptemberben – amikor a belgrádi konferencia hatvanadik évfordulója lesz – ezekkel a vezetőkkel minddel tárgyaljak, nem azért, hogy újraindítsuk az el nem kötelezett mozgalmat – mivel mi az európai úton vagyunk, hanem hogy közeledjünk egymáshoz, és hogy minél jobb viszonyt alakítsunk ki, mert többet segíthetnénk egymásnak, mint azt most magunk is gondoljuk


– vélte a szerb elnök, aki megemlítette, hogy egy ilyen találkozó összehívása a vírushelyzettől is függ.

– Nem vagyok Tito politikájának legnagyobb támogatója, mindenekelőtt nemzeti megfontolásból nem, de nem lenne igazságos és tárgyilagos hozzáállás azt állítani, hogy Tito ostoba és alkalmatlan politikus volt. Tito megtalálta a szükséges kanyarokat az akkori világpolitikában. Én inkább a szerbek iránti politikája miatt bírálnám


– tette hozzá a szerb elnök, aki a tévészereplés alkalmával az el nem kötelezett mozgalom alapító tagországai közé sorolta Azerbajdzsánt is, amely akkor nem is létezett, hiszen a Szovjetunióba tagosították be évtizedekkel korábban.

Az el nem kötelezett országok szervezetét 1961-ben alapították Belgrádban, az akkori Jugoszláv Népköztársaságban.

A mozgalom négy ország vezetőjének elképzelései alapján jött létre. Az alapítók között volt Sukarno, Indonézia első elnöke, Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke, Gamal Abden- Nasszer, Egyiptom második elnöke, valamint Josip Broz Tito, Jugoszlávia első elnöke.

Mind a négy vezető ismert szószólója volt akkortájt a “közép-útnak”, amellyel a két tömbhöz képest elmaradott, vagy kifejezetten fejletlen országokat ki akarták vonni a Nyugat és a Kelet között folyó hidegháborús rivalizálás alól.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava