Kína
EGYSZERRE KETTŐ: Kínaiak építik mindkét újvidéki Duna-hidat
Újvidéken megépül a negyedik híd a Dunán, és kerülőutat is kap a tartományi székváros. A 130 millió eurós befektetés mellett május elsején megkezdték a Tarcal-hegyi közúti folyosó építését is, amelyre további 600 millió eurót költenek: a projekt keretében egy ötödik híd is felépülne Újvidék község területén.
Két új híd is épülhet
A tervek szerint Újvidék negyedik hídja a várost átszelő Európa-sugárút folytatásaként épülne meg. Ennek a hídnak segítségével kapna a vajdasági székváros kerülőutat is, amely tehermentesítené a belvárost.
A Duna-hídként emlegetett viadukt összekötné az E75-ös nemzetközi utat az épülő Tarcal-hegyi (Fruška gora) korridorral is. A projektet évekkel ezelőtt prioritásként jelölte meg a szerb kormány, mert egy fontos ipari park mellett halad el, és a lehető legjobb összeköttetést teremtené meg Románia és Bosznia között.
A 47,7 kilométeres gyorsforgalmi út Újvidék és Árpatarló (Ruma) között épül, és összeköti majd a Šid (Zágráb) és Szabadka (Budapest) irányába vezető két autópályát. Az építkezés része lesz egy 3,5 kilométer hosszú alagút a Tarcal-hegy alatt, valamint egy 1,8 km hosszúságú dunai híd Kabolnál (Kovilj). Ez a híd lesz a tartományi székváros ötödik hídja.
A tervezett utak és hidak megépítése évek óta foglalkoztatja az újvidékieket.
Miloš Vučević polgármester már 2019-ben “nemzeti érdekként” emlegette: idén márciusban pedig annak ellenére is egyeztetett a részletekről a kínai kivitelezővel, hogy akkoriban még el sem fogadták az említett területekre vonatkozó városrendezési tervet.
Vita a negyedik híd körül
Azóta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán elkészült a negyedik Duna-híd hidrológiai tanulmánya, amely szerint a gyalogos közlekedésre is alkalmas, és kerékpárúttal is ellátott új híd megépítése nem veszélyezteti a partvidéket.
Nem így vélekednek a város lakói, és a szervezetekbe tömörült aktivisták, akik szerint a lakosságnak túl nagy árat kell fizetnie a hídért. Mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy a létesítmény egy része a bácskai oldalon az első árvízvédelmi vonalat jelentő töltés fölött húzódik majd.
Az Újvidéki Építészek Egyesülete egyebek között a tervezett felüljáró építését nehezményezi. Szerintük a tervezők semmibe veszik azt a tényt, hogy a viadukt vonala a lakóépületek mellett vezet, és a létesítmény ellehetetleníti az Európa sugárút körüli, már most is sűrűn lakott területen élő polgárok életét.
Az építészek a Horgász-sziget megközelítési módjával kapcsolatban is megfogalmazták kifogásaikat, szerintük ugyanis az új híddal párhuzamosan, a töltésen áthaladó egysávos úttal kellene megoldani a Horgász-szigetnek és a Hajógyárnak összeköttetését a várossal, nem pedig az új hídon keresztül.
A tervbizottság véleményezte a várostervezési elképzelésekkel kapcsolatban beérkezett észrevételeket. Április közepén azonban a szerb kormány székházában az eredeti tervek alapján írták alá a kerülőút és a hozzá tartozó Duna-híd építésére vonatkozó szándéknyilatkozatot.
A “nemzeti érdek” mindenek előtt
A prioritást élvező, nemzeti érdekként emlegetett projekt kivitelezéséről szóló nyilatkozatot szerb részről Tomislav Momirović építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter, illetve Aleksandar Antić, a Szerbiai Korridorok igazgatója írták alá, kínai részről viszont Csang Hsziao-jüan, a CRBC (China Road and Bridge Corporation) vállalat igazgatója látta el kézjegyével.
A dokumentum aláírásakor Momirović kiemelte, hogy a mostani beruházási ciklus kezdete óta sokat fektettek az ország északi részébe. Emlékeztetett a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasút munkálataira, valamint a Vajdaságban épülő víztisztító berendezésekre és a szennyvízelvezető hálózatok építésére is. Említette azt is, hogy az év végéig megkezdik a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya építését is.
Mint mondta, az infrastrukturális projektek megvalósításában az egyik legfontosabb szerepet a kínai partnerek kapják : a pillanatnyilag megvalósítás alatt lévő tervek összértéke 10 milliárd euró országos szinten.
A szándéknyilatkozat aláírásán Liu Kaj, Kína belgrádi nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi együttműködési tanácsosa is tiszteletét tette.
Kiemelte, hogy a szerb kormány az utóbbi években különösen nagy fontosságot tulajdonít az infrastrukturális fejlesztéseknek, a kínai cégek pedig tudásukkal, technológiájukkal, tapasztalataikkal készek hozzájárulni ehhez a fejlesztéshez.
Zsebből zsebbe
A befektetések szükségességét senki sem vitatja, a projektek megvalósításának módját azonban sokan bírálják.
– A Tarcal-hegyi korridor és a Duna-híd megépítését ugyanis részben kínai kölcsönökből pénzeli az állami vezetés, miközben ugyancsak kínai kivitelezővel végezteti a munkát
– mutatott rá a korrupció lehetséges melegágyára Borislav Novaković, a Néppárt újvidéki városi bizottságának elnöke.
– A legtöbb kínai forrásból megvalósuló befektetést prioritást élvező nemzeti érdekként jelöl meg a szerb kormány. Ezzel ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy közvetlenül tárgyaljanak a befektetővel és a kivitelezővel is. Ily módon kerülik meg a közbeszerzési eljárások kiírásának törvényes kötelezettségét. Ahelyett, hogy a munkálatok elvégzésére nemzetközi szinten meghívást kapnának a legtekintélyesebb cégek, Szerbiában közvetlen megegyezések alapján választják ki a nagy értékű befektetések kivitelezőit
– állítja az ellenzéki politikus.
Novaković emlékeztetett arra is, hogy az uniós csatlakozás útján Szerbiának kötelessége lenne teljesen átláthatóvá tenni a közpénzek felhasználását, legfőképpen pedig a közbeszerzési eljárások lebonyolítását.
– Az eddig tanúsított hozzáállás eltávolítja az országot az uniós mércéktől és gyakorlattól, ráadásul a hazai cégek helyzetét is ellehetetleníti, hiszen nem pályázzhatnak a saját hazájukban megvalósuló nagy projektre
– tette hozzá a Néppárt alelnöke.
Novaković arra is figyelmeztetett, hogy mind az új Duna-hidat, mind a Tarcal-hegyi közúti folyosót, valamint az ahhoz tartozó hidat és alagutat ugyanaz a kínai vállalat építi. Az ellenzéki politikus ez azt jelenti, hogy a szerb kormány nyilvánvalóan kivételezik a kínai CRBC vállalattal .
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Hogyan estek ki a franciák butábbaknak a szerbeknél? (OSCAR ’24)
- Bosznia6 nap telt el azóta
Ursula támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával
- Szerbia3 nap telt el azóta
Tegnap még műemlék volt, ma már rom, a szerb kormány szabadulna a vezérkar épületeitől
- Horvátország3 nap telt el azóta
Derült égből Milanović, aki államfőként indul a parlamenti választásokon, és a cirkusz világnapja