POLITIKAI PATTHELYZET: Újabb választás lesz Bulgáriában

 
Miután a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) visszautasította a kormányalakítás lehetőségét, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy előrehozott választásokat fognak tartani július 11-én. Pedig csak egy hónappal ezelőtt voksoltak országszerte, ez azonban ritkán látott politikai patthelyzetet eredményezett.

A patthelyzet

A korábban hatalmon lévő Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) koalíciós társával, a Demokratikus Erők Szövetségével a szavazatok 26 százalékát tudta megszerezni, miközben korábbi radikális jobboldali partnerei kiestek a parlamentből. A régi motorosnak számító BSZP történelmének egyik leggyengébb eredményét felmutatva a szavazatoknak kevesebb mint 15 százalékát kapta meg, míg a török kisebbség pártjának számító Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) csak bő 10 százalékot, így e két párt esetleges koalíciója sem lett volna elegendő a kormányalakításhoz.

A választások által parlamentbe juttatott harmadik erőt azok a pártok képviselik, amelyek sikerüket annak köszönhették, hogy hangosan kritizálták a korábban hatalmon lévő pártok, így a GERB, a BSZP és a DPSZ korrupcióját. A csoporton belül a legerősebb formációt a választáson 17,4 százalékot szerző Van Ilyen Nép (ITN) párt adja, amelyet Szlavi Trifonov, a politikussá avanzsáló hazai tv-s személyiség, showman vezet.

A másik két parlamentbe jutó rendszerkritikus szerveződés szintén ismert személyiségeket tudhat a vezetői között. Így például a korábban a GERB-ben politizáló exminiszter, Hriszto Ivanov (Demokratikus Bulgária), akinek kulcsszerepe volt a tavaly nyár közepén kirobbant kormányellenes tüntetéshullámban. Akkor az ő akciójával sikerült felhívni az ország közvéleményének a figyelmét a volt DPSZ-pártvezető, Ahmet Dogan tengerparti rezidenciájára, amelyet lezártak a nyilvánosság elől – noha a bolgár tengerpart a jogi szabályozás szerint nem magán-, hanem köztulajdon. Noha a DPSZ az előző ciklusban nem volt kormányon, s nem is támogatta kívülről a jobbközép-radikális jobboldali kormánykoalíciót, az eset rávilágított a pártokon átívelő korrupcióra.

A rendszerkritikus pártok eredménye azonban – együtt a parlamenti helyek 38 százalékát tudhatják magukénak – nem volt elegendő, hogy kormányt alakítsanak. Igaz, a Van Ilyen Nép kormányprogramjának a hiánya a meglepő parlamenti siker után inkább aggodalommal kellene, hogy eltöltse a szavazóit: úgy tűnik  hangos, hatalomnélküli ellenzéki szerepre igen, de felelősségteljes kormányzói pozícióra már kevésbé ambicionálja magát  a jelenleg második legnagyobb parlamenti erő.

Az újabb választás

A vélhetően bő két hónap múlva tartandó választásokig még sok dolog változik. A bolgár politikában Bojko Boriszov ellenlábasaként munkálkodó államfő új választási bizottságot állít fel, miközben április végén módosították a választási szabályokat is, amivel megkönnyítik a külhoni bolgár állampolgárok számára a voksolást. Noha ez alapvetően a DPSZ pozíciójának erősödésével járna, mivel 1989-es „Nagy kirándulás” (valójában nagy menekülthullám) és az azt követő két évtized gazdasági migrációja miatt több százezer bulgáriai török, állampolgárságát megtartva telepedett le Törökországban, s azóta aktívan részt is vesz a választásokon, az áprilisi voksoláson a nyugat-európai államokban lévő bolgár diaszpóra is kivette részét. Az ő körükben pedig az utóbbi években alakult pártok taroltak (a Van Ilyen Nép több mint 30 százalékot szerzett, míg a másik két párt összesen 22 százalékot, míg a GERB kevesebb, mint kilencet), így vélhetően a módosításoknak révén még több szavazatot kaphatnak az új szerveződések két hónap múlva.

Ugyanakkor a jobb oldalra is érdemes fél szemmel odafigyelni: az utóbbi években a radikális jobboldali pártok által létrehozott koalíció, amely a szavazatok nagyjából 10 százalékát tudhatta magáénak, felbomlott.  A külön induló pártok nem voltak képesek átlépni a 4 százalékos parlamenti küszöböt , a legjobban szereplő VMRO is csak 3,6 százalékot kapott, míg a korábban népszerű, államfői pozícióért is versenybe szálló Volen Sziderov pártja, az ATAKA lényegében eltűnt a politikai palettáról a maga 0,5 százalékos szavazatarányával. Nem véletlen, hogy megindultak a spekulációk, hogy ebben a helyzetben esetleg egy összefogással egy radikális jobboldali pártkoalíció át tudná lépni a parlamenti küszöböt, s akkor akár a GERB-bel együtt újra kormányt alakíthatnának. Amennyiben a GERB képes megőrizni pozícióit. Az április végén publikált, a bTv és Market Links által jegyzett közvélemény-kutatás szerint a Van Ilyen Nép támogatottsága tovább nőtt, s lényegében utolérte a csökkenő támogatottságú volt kormánypártét.

Persze, még sok víz fog lefolyni a Maricán. Addig is kinevezendő ügyvivő kormánynak a legfontosabb feladata a két hónapos időszak és a COVID-19-járvány menedzselése lesz. Bojko Boriszov, akinek koalícióalakítási javaslatát mind a szocialisták, mind az új pártok visszautasították a júliusi választástól sem vár változást. Amennyiben így történik,  a politikai patthelyzet állandósulhat , ami új szín fog vinni az őszi elnökválasztásba.