Csatlakozás
BRÜSSZEL SAJÁT MAGÁT KÖPTE SZEMEN: Így hagyja magára az EU Észak-Macedóniát

Az Európai Unió végre tehetne már valamit Észak-Macedónia EU-csatlakozási felvételi folyamatának újraindítása érdekében, ellenkező esetben más fogja betenni a lábát a nyugat-balkáni országba – ez volt a fő üzenete a Brüsszelben tárgyaló Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfőnek. A politikusnak igaza van, ráadásul az unió nem most először hagyja cserben a volt jugoszláv tagköztársaságot.
Csalfa remények
Amikor 2019-ben végre megegyezett Szkopje és Athén a negyedszázada tartó névvita megoldásáról – a volt jugoszláv tagköztársaságot átkeresztelték Észak-Macedóniára, és ettől a görögök már nem érezték úgy, hogy Macedónia igényt tart Görögország Makedónia nevű tartományára – úgy tűnt, hogy minden sínre került. Brüsszel beígérte a csatlakozási tárgyalások megkezdését és Athén is megerősítette, immár nem blokkolja a felvételi folyamatot.
Az öröm azonban nem tartott sokáig, 2019 végén Franciaország – megszerezve Hollandia és Dánia támogatását is – bejelentette, nem támogatja, hogy Észak-Macedóniával és Albániával megkezdődjenek a felvételi tárgyalások, mert a két ország nem érett a tagságra és különben is, nem egyértelműek az EU-bővítés feltételei és szabályai. A nemet sokan úgy értelmezték – joggal – hogy Brüsszel saját magát köpte szemen: miután évekig hitegette Szkopjét azzal, hogy beindulhat a csatlakozási folyamat, ha megszületik az alku Athénnal, amikor végül súlyos belpolitikai válság közepette tető alá hozták a megegyezést, Párizs megakasztotta a még el sem indult folyamatot. Mindezt valószínűleg azért, mert Emmanuel Macron francia államfő különféle EU-n belüli nézeteltéréseket akart kezelni a vétóval.
Az újabb nem
Néhány hónapig tartó vita után végül elhárult a nyugati EU-tagállamok által támasztott akadály, ám ekkor újabb uniós tagállam, Bulgária makacsolta meg magát. Valószínűleg belpolitikai okok miatt: ez idő tájt vonultak fel tíz és tízezrek Szófiában és még néhány városban, hogy tiltakozzanak az egész országot beterítő korrupció ellen, s a veterán és dörzsölt miniszterelnök, Bojko Boriszov úgy érezte, ha elkezdi pengeti a nacionalizmus húrjait, akkor egy kicsit és átmenetileg elterelheti honfitársai figyelmét a valós problémákról. És jött is a bolgár vétó, aminek hivatalos indoklása az volt, hogy csak. Pontosabban az, hogy Szófia elégedetlen az éppen érvényes tárgyalási keretekkel. Meg az, hogy Bulgária – amely az 1990-es évek elején elsőként ismerte el a Jugoszláviából kivált Macedónia államiságát – azt nem ismeri el, hogy a macedónok külön nemzetet alkotnának: Szófia szerint a macedónok a valóságban bolgárok, és a nyelvük is az.
Várhelyi is fogadta
#NorthMacedonia: Welcomed President @SPendarovski in Brussels today. Underlined support for official launch of accession talks&need for @EUCouncil to agree on negotiating framework. Important that North Macedonia & #Bulgaria find mutually acceptable solution for bilateral issues. pic.twitter.com/VEMVGMZw1z
Várhelyi üdvözölte Észak-Macedónia elnökét, aki Brüsszelbe látogatott, és egyúttal támogatta a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését. Hozzátette azonban, hogy ehhez szükség van arra, hogy az Európai Tanácsban egyetértés jöjjön létre a tárgyalási keretekben.
Várhelyi egyúttal fontos tartotta, hogy Észak-Macedónia és Bulgária kölcsönösen elfogadható megoldást találjon a kétoldalú kérdésekre.
És itt is előjöttek az állítólagos területi követelések: néhány bolgár politikusnak eszébe jutott az, hogy azzal vádolják szomszédjukat, az meg akarja szerezni magának a Bulgária területén lévő Pirini Macedóniát. Bár a ma már hivatalosan Észak-Macedóniának nevezett kétmilliós volt jugoszláv tagköztársaság korábbi vezetése – a jogerős bírósági ítélet elől Orbán Viktor védőszárnyai alatt Budapesten bujkáló egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki nevével fémjelzett nacionalista VMRO-DPMNE-kormány – feleslegesen hergelte Athént azzal, hogy mindent a nagy hellén hadvezérről, Nagy Sándorról, illetve apjáról II. Filipposzról nevezett el, valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy a minden tekintetben gyengébb állam tényleg el akarja csatolni Görögország és Bulgária nagy területeit. Ezért ahogy a görög blokád idején, a bolgár „nem” esetében is belpolitikai megfontolások állnak a háttérben, s úgy tűnik, a durcáskodás még egy ideig nem ér véget. Az április 4-ei bulgáriai parlamenti választás ugyanis patthelyzetet eredményezett és aligha valószínű, hogy ilyen körülmények között a szófiai kormány éppen Észak-Macedónia-politikájának a megváltoztatásával kívánna foglalkozni.
Kísért a múlt
A helyzetet súlyosbítja, hogy az EU nem most először fordít hátat Szkopjénak. Amikor 1999-ben véres szerb-albán háború tört ki a többségében albánok lakta és 2008-ban függetlenné vált dél-szerbiai tartományban, Koszovóban, az albánok tömegesen menekültek át Macedónia nyugati felébe, ahol egyébként is a helyi albánok alkotják a lakosság többségét. Szkopje félt az áradattól, ám Brüsszelből nyugtató szavak érkeztek: ha Macedónia befogadja a menekülteket, az unió majd segít. A koszovói háború véget ért – az 1999 márciusában beavatkozó NATO Szerbiát is bombázta – az EU viszont alig segített Macedóniának, ahol gyorsan ki is tört a helyi albán felkelés, amely kis híján polgárháborúba torkollott.
Az EU politikájával elégedetlen Pendarovski azt is hangsúlyozta, nem azt akarja, hogy országát soron kívül, azonnal vegyék fel.
Az űrt valaki úgyis betölti
Stevo Pendarovski said that if Europe leaves a void in the region, Russia and China will fill it. https://t.co/nOqe2SaIjn
Sztevo Pendarovszki azt mondta, hogy ha Európa űrt hagy a régióban, akkor azt Oroszország és Kína betölti.
Moszkva, amely meg akarja akadályozni újabb balkáni államok EU-s, illetve NATO-csatlakozását, egyébként a vakcina-offenzívával is igekszik mutatni, hogy „igazi barát a bajban”. Mivel az EU-ból viszonylag kevés koronavírus elleni vakcina érkezett a térségbe, Moszkva – az egyre inkább Putyin-szövetségesnek számító Szerbiával együttműködve – több millió adag Szputnyik V-t küldött a Balkánra. Szkopje Kínától is kap oltóanyagot, kétszázezer adag Sinopharm-oltásra adott megrendelést a volt jugoszláv tagköztársaság.
Míg az EU-val megakadtak a tárgyalások és úgy tűnik, rövid távon nem lesz áttörés, a NATO-csatlakozás már megtörtént. Az ország tavaly márciusban, a harmincadik tagállamként került be az észak-atlanti katonai szövetségbe. A Balkánról, illetve a volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül így már Horvátország, Szlovénia, Albánia, Montenegró, Bulgária és Görögország is tagja a NATO-nak.

Balkán
BIZOTTSÁGI JELENTÉS: Európa nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül, avagy az ismétlés a valóság anyja

Az Európai Bizottság elfogadta az unió bővítéséről szóló, éves jelentéscsomagot, amely részletes értékelést nyújt a Nyugat-Balkán és Törökország jelenlegi helyzetéről. A mostani jelentés legfőbb megállapításai arra utalnak, hogy eredménnyel jártak azok a magyar, és nem csak magyar (mondjuk szlovén) rigmusok , amelyek szerint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióban a helye. Ez vonatkozik Szerbiára is, amely két fejezetet is megnyithat az uniós csatlakozási folyamatban, és ezzel “beteljesedett” Várhelyi Olivér jóslata. Már itt megjegyzendő azonban az is, hogy az uniós jelentés lesújtó megállapításokat tartalmaz Bosznia-Hercegovinával és Törökországgal kapcsolatban.
Befektetés a békébe
Josep Borrell bizottsági alelnök, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a stratégiához kapcsolódó sajtókonferencián elmondta, hogy az uniónak hiteles bővítési folyamatot kell fenntartania.
– hangsúlyozta Borrell, aki egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az olyan szükséges reformokra, mint a jogállamiság, a szabadságjogok, a gazdaság és a demokratikus intézmények működésének garantálása. Ez viszont az Európai Unió vesszőparipája, ezeket az elvárásokat azonban konkrét helyzetekre kell leképezni ahhoz, hogy valóra válhassanak.
Valami hasonlóról beszélt Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a csomag átfogó elemeit bemutatva, szavai szerint ugyanis “a bővítési politika geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe , stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe”.
A konkrét elvárásokhoz és a világos ütemtervhez pénzt is csatol az Európai Unió, ami már az év elején körvonalazódott, és amit a szlovéniai csúcson már kész tényként kezeltek. Ezt az jelenti, hogy az EU 30 milliárd eurót fektet a térség “felvirágoztatásába”, amiből – közelsége és fáradozásai révén – Magyarország (és Szlovénia) jócskán profitálhat, Magyarország számára tehát megtérülhet Szerbia hangos (és néha zajos) támogatása .
– tette hozzá Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos.
Országokra lebontva
Szerbia esetében a testület értékelése kimondja, hogy az országnak folytatnia kell, és fel kell gyorsítania az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a háborús bűncselekmények ottani kezelése, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végrehajtott reformokat.
Ez vonatkozhat a horvát elvárásokra például az eltűntek sorsának tisztázásában, de hasonló elvárások merülhetnek fel Szerbiával szemben Bosznia-Hercegovina és Koszovó részéről is.
– emelik ki az értékelésben, ami minden bizonnyal Koszovó elismerésére vonatkozik, de ezen a téren egyes uniós tagországok is mutatnak némi hiányosságot.
A bizottsági helyzetjelentés szerint az uniós tagjelölt országok közül Montenegrónak tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megteremtése felé, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területein anélkül, hogy az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket visszafordítaná.
Albánia és Észak-Macedónia továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és mindkét ország folyamatosan halad előre az uniós reformok útján.
– áll a jelentésben. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az EU továbbra is együtt kezeli a két országot, és nem választja szét, mint az korábban felemerült.
Ahol problémák vannak
Az értékelés szerint Bosznia-Hercegovina – amely még nem hivatalos tagjelölt – nem haladt előre az EU-integráció terén. Az országban a politikai környezet továbbra is polarizált, mivel a vezetők továbbra is megosztó politikai vitákat folytatnak.
– taglalja a jelentés. Ebből kiderül, hogy sikeres volt a horvát “non paper” akció, és úgy általában véve a bosnyák “választási mesterkedések” elleni horvát fellépés.
Törökországgal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte, hogy Ankara az Európai Unió kulcsfontosságú partnere olyan alapvető területeken, mint például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia és a közlekedés.
Az uniós vezetők megerősítették továbbá, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi.
A testület ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos romlása miatt.
– olvasható a bizottság jelentésében, amelyben most első ízben először az a megállapítás is szerepel, hogy Ankara a látszólagos elköteleződés ellenére már nem gondolja komolyan az EU által támogatott reformok megvalósítását .
A csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2005-ben, Montenegróval 2012-ben, Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg. Tavaly márciusban az uniós tagállamok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek Észak-Macedóniával és Albániával is, de a tárgyalások tényleges megkezdése még várat magára.
Csatlakozás
BŐVÍTÉS: Várhelyi szerint az EU valódi integrációt kínál a nyugat-balkáni régiónak, most viszont inkább tüzet kellene oltani

Miközben a balkáni nemzetek egymással acsarkodnak, vagy egymás torkát szorongatják, Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos úgy látja, hogy elérkezett az ideje az Európai Unió bővítésének. Várhelyi a délkelet-európai és visegrádi országok parlamenti elnökeinek konferenciáján kiemelte: senkit sem kell már meggyőzni arról, hogy társadalmi, gazdasági, földrajzi, történelmi realitás és politikai szükségszerűség is a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása.
Hárompilléres csatlakozás
Várhelyi Olivér kijelentette, hogy a “nyugat-balkáni országok helye az Európai Unióban van”, ezért szerinte “az unió bővítése közös érdek”. A magyar származású biztos úgy vélte: nagy szükség van arra, hogy ezt “végre tettek is kövessék”, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy Brüsszelnek kellene lépnie.
Médiajelentések szerint Várhelyi úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi összetételű Európai Bizottság támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását az unióhoz, és “valódi integrációt” kínál a régiónak. A beszámolók szerint Várhelyi arra nem tért ki, hogy ez mit is jelent.
Ugyanakkor felidézte, hogy a brüsszeli bizottság 2019-es megalakulásakor hárompilléres stratégiát dolgozott ki a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására.
Elsőként elfogadtak egy új tárgyalási módszertant, amelynek eredményeként 2020 márciusában döntés született a csatlakozási tárgyalások megindításáról Észak-Macedóniával és Albániával.
– fogalmazott Várhelyi, aki uniós biztosként többször is bírálta Brüsszelt.
Országokra lebontva
Várhelyi Olivér megjegyezte, hogy fel kell gyorsítani Szerbia és Montenegró csatlakozási folyamtát is, ám az ülésről készült tudósításokból nem derült ki, hogy ezen mit kell érteni. Ráadásul az utóbbi hónapok eseményei arra utalnak, hogy Montenegró és Szerbia között egyre inkább elmérgesednek a kapcsolatok.
A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos július közepén egy belgrádi konferenciához intézett üzenetében azt fejtegette, hogy Szerbia idén két csatlakozási fejezetet nyithatna meg, és ezzel a bővítési folyamat elmozdulhatna a holtpontról, miután tavaly egyetlen fejezetnek sem sikerült nekivágni. Ez az utóbbi időben azonban mintha nem kerülne elő.
Várhelyi azt viszont újfent elmondta, hogy a bizottság kiáll Koszóvó vízumliberalizációja mellett, ehhez azonban elengedhetetlen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd “eredményes folytatása”, ami magyarán azt jelenti, hogy a koszovói albánok időtlen időkig várhatnak arra, hogy kötelező vízum nélkül beutazhassanak az Európai Unióba, mert az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy nem éppen az “eredményes folytatás” felé haladunk.
– mondta Várhelyi, majd hozzátette, hogy olyan megoldást kell találni, amelyet Bosznia is “magénak érez és vall”.
Ebben az esetben viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy nincs egységes bosznia-hercegovinai akarat, és itt nem csak a boszniai szerbek által titokban és kevésbé titokban dédelgetett kiválási szándékra kell gondolni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bosnyákok egyáltalán nem örülnének a választási reformoknak, hiszen akkor elveszítenék jelenlegi dominanciájukat a boszniai horvátok felett.
Mit lehet még mondani?
Mondani bármit lehet. A fentiekből azonban kiderült, hogy nem éppen ez a legalkalmasabb pillanat az Európai Unió bővítésére, az már régen elmúlt, most inkább sürgősen tüzet kellene oltani.
A bővítési biztos szerint a Európai Bizottság második lépésként jelentős pénzügyi és természetbeni támogatást nyújtott a régiónak a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásaink leküzdésére, arról viszont nem történt említés, hogy igencsak megkésve.
De azért nézzük a számokat: az EU 3,3 milliárd eurós támogatást kapott a régió: orvosi felszereléseket, maszkokat, lélegeztetőgépeket, mentőautókat, intenzív osztályok komplett felszerelését és több mint 2,5 millió vakcinát. Ha ezt elosztjuk kettővel, akkor kiderül, hogy a térség mintegy 15 millió lakosából 1,25 lehetet beoltani, de mint már említettük, jókora késéssel.
Várhelyi megjegyezte, hogy az Európai Unió a következő hónapokban további 2,5 millió vakcinát szállít a dél-európai országokba.
Az EU és a hitelesség
Várhelyi harmadik lépésként azt említette, hogy a bizottság kidolgozott egy közel 30 milliárd eurós átfogó gazdasági és beruházási tervet a régiónak, hogy jelentősen csökkentsék az EU és a dél-kelet-európai országok közötti gazdasági fejlettségbeli különbséget.
Az uniós biztos szerint az elkövetkező időszakban az EU-nak és a tagállamoknak a “saját hiteleségükért kell a leginkább megküzdeniük”, és e hitelesség megerősítésének eszköze a bővítéspolitika.
– tette hozzá Várhelyi Olivér, aki Brüsszelben a szomszédsági és bővítési kérdésekkel foglalkozik, és ezekért az ügyekért felelős.
Csatlakozás
BEPÓTOLJÁK A TAVALYIT IS: Az EU idén két csatlakozási fejezetet nyitna meg Szerbia számára

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos jelezte, hogy a bővítési politikája továbbra is a bizottság prioritásai közé tartozik, ami Szerbia számára két fejezet megnyitását jelenti még ebben az évben. Ezzel a bővítési folyamat elmozdulhat a holtpontról, miután tavaly egyetlen fejezetet sem sikerült megnyitni.
A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos a “Szerbia és az EU: a fejlesztés és a tagsági tárgyalások támogatása” elnevezésű belgrádi konferencián felolvasott levelében azt üzente, hogy Szerbia kulcsszerepet játszik a régióban és Európában.
Megfogalmazása szerint az EU számára a Nyugat-Balkán az egyik “legfőbb prioritás” , ami egyértelműen megmutatkozott a koronavírus-járvány idején, amikor az Unió 3,3 milliárd eurós támogatási csomagot biztosított a régió számára.
Várhelyi bejelentette, hogy az Európai Unió támogatást nyújt a hosszú távú fellendüléshez is, és ebben az értelemben emlékeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni gazdasági beruházási terv 30 milliárd euró értékű támogatást tartalmaz.
– A felülvizsgált bővítési politikai keret, valamint a gazdasági és beruházási terv által diktált új lendület jelentős lehetőségeket nyit meg Szerbia számára. Ki kell használnia ezeket a lehetőségeket, és számíthatnak arra, hogy a Bizottság támogatni fogja Önöket ebben a folyamatban – írta üzenetében Várhelyi.
A “Szerbia és az EU: A fejlesztés és a tagsági tárgyalások támogatása” elnevezésű konferenciát a szerbiai európai integrációs minisztérium szervezte, a résztvevőknek videóüzenetet küldött Aleksandar Vučić szerb elnök.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni