Csatlakozás
BRÜSSZEL SAJÁT MAGÁT KÖPTE SZEMEN: Így hagyja magára az EU Észak-Macedóniát
Az Európai Unió végre tehetne már valamit Észak- Macedónia EU-csatlakozási felvételi folyamatának újraindítása érdekében, ellenkező esetben más fogja betenni a lábát a nyugat-balkáni országba – ez volt a fő üzenete a Brüsszelben tárgyaló Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfőnek. A politikusnak igaza van, ráadásul az unió nem most először hagyja cserben a volt jugoszláv tagköztársaságot.
Csalfa remények
Amikor 2019-ben végre megegyezett Szkopje és Athén a negyedszázada tartó névvita megoldásáról – a volt jugoszláv tagköztársaságot átkeresztelték Észak- Macedóniára, és ettől a görögök már nem érezték úgy, hogy Macedónia igényt tart Görögország Makedónia nevű tartományára – úgy tűnt, hogy minden sínre került. Brüsszel beígérte a csatlakozási tárgyalások megkezdését és Athén is megerősítette, immár nem blokkolja a felvételi folyamatot.
Az öröm azonban nem tartott sokáig, 2019 végén Franciaország – megszerezve Hollandia és Dánia támogatását is – bejelentette, nem támogatja, hogy Észak- Macedóniával és Albániával megkezdődjenek a felvételi tárgyalások, mert a két ország nem érett a tagságra és különben is, nem egyértelműek az EU-bővítés feltételei és szabályai. A nemet sokan úgy értelmezték – joggal – hogy Brüsszel saját magát köpte szemen: miután évekig hitegette Szkopjét azzal, hogy beindulhat a csatlakozási folyamat, ha megszületik az alku Athénnal, amikor végül súlyos belpolitikai válság közepette tető alá hozták a megegyezést, Párizs megakasztotta a még el sem indult folyamatot. Mindezt valószínűleg azért, mert Emmanuel Macron francia államfő különféle EU-n belüli nézeteltéréseket akart kezelni a vétóval.
Az újabb nem
Néhány hónapig tartó vita után végül elhárult a nyugati EU-tagállamok által támasztott akadály, ám ekkor újabb uniós tagállam, Bulgária makacsolta meg magát. Valószínűleg belpolitikai okok miatt: ez idő tájt vonultak fel tíz és tízezrek Szófiában és még néhány városban, hogy tiltakozzanak az egész országot beterítő korrupció ellen, s a veterán és dörzsölt miniszterelnök, Bojko Boriszov úgy érezte, ha elkezdi pengeti a nacionalizmus húrjait, akkor egy kicsit és átmenetileg elterelheti honfitársai figyelmét a valós problémákról. És jött is a bolgár vétó, aminek hivatalos indoklása az volt, hogy csak. Pontosabban az, hogy Szófia elégedetlen az éppen érvényes tárgyalási keretekkel. Meg az, hogy Bulgária – amely az 1990-es évek elején elsőként ismerte el a Jugoszláviából kivált Macedónia államiságát – azt nem ismeri el, hogy a macedónok külön nemzetet alkotnának: Szófia szerint a macedónok a valóságban bolgárok, és a nyelvük is az.
Várhelyi is fogadta
#NorthMacedonia: Welcomed President @SPendarovski in Brussels today. Underlined support for official launch of accession talks&need for @EUCouncil to agree on negotiating framework. Important that North Macedonia & #Bulgaria find mutually acceptable solution for bilateral issues. pic.twitter.com/VEMVGMZw1z
— Oliver Varhelyi (@OliverVarhelyi) April 27, 2021
Várhelyi üdvözölte Észak- Macedónia elnökét, aki Brüsszelbe látogatott, és egyúttal támogatta a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését. Hozzátette azonban, hogy ehhez szükség van arra, hogy az Európai Tanácsban egyetértés jöjjön létre a tárgyalási keretekben.
Várhelyi egyúttal fontos tartotta, hogy Észak- Macedónia és Bulgária kölcsönösen elfogadható megoldást találjon a kétoldalú kérdésekre.
És itt is előjöttek az állítólagos területi követelések: néhány bolgár politikusnak eszébe jutott az, hogy azzal vádolják szomszédjukat, az meg akarja szerezni magának a Bulgária területén lévő Pirini Macedóniát. Bár a ma már hivatalosan Észak- Macedóniának nevezett kétmilliós volt jugoszláv tagköztársaság korábbi vezetése – a jogerős bírósági ítélet elől Orbán Viktor védőszárnyai alatt Budapesten bujkáló egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki nevével fémjelzett nacionalista VMRO- DPMNE-kormány – feleslegesen hergelte Athént azzal, hogy mindent a nagy hellén hadvezérről, Nagy Sándorról, illetve apjáról II. Filipposzról nevezett el, valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy a minden tekintetben gyengébb állam tényleg el akarja csatolni Görögország és Bulgária nagy területeit. Ezért ahogy a görög blokád idején, a bolgár “nem” esetében is belpolitikai megfontolások állnak a háttérben, s úgy tűnik, a durcáskodás még egy ideig nem ér véget. Az április 4-ei bulgáriai parlamenti választás ugyanis patthelyzetet eredményezett és aligha valószínű, hogy ilyen körülmények között a szófiai kormány éppen Észak- Macedónia-politikájának a megváltoztatásával kívánna foglalkozni.
Kísért a múlt
A helyzetet súlyosbítja, hogy az EU nem most először fordít hátat Szkopjénak. Amikor 1999-ben véres szerb-albán háború tört ki a többségében albánok lakta és 2008-ban függetlenné vált dél-szerbiai tartományban, Koszovóban, az albánok tömegesen menekültek át Macedónia nyugati felébe, ahol egyébként is a helyi albánok alkotják a lakosság többségét. Szkopje félt az áradattól, ám Brüsszelből nyugtató szavak érkeztek: ha Macedónia befogadja a menekülteket, az unió majd segít. A koszovói háború véget ért – az 1999 márciusában beavatkozó NATO Szerbiát is bombázta – az EU viszont alig segített Macedóniának, ahol gyorsan ki is tört a helyi albán felkelés, amely kis híján polgárháborúba torkollott.
Az EU politikájával elégedetlen Pendarovski azt is hangsúlyozta, nem azt akarja, hogy országát soron kívül, azonnal vegyék fel.
– Csak azt szeretnénk, ha megkezdődne a folyamat. Ez évekig fog tartani, de együtt kell elhárítanunk a haladást fékező akadályokat. Az viszont semmiképpen sem jó, hogy a nyugat-balkáni országok közül kettővel, Észak- Macedóniával és Albániával még el sem kezdődtek a tárgyalások
– mondta Pendarovski, aki azt is hangsúlyozta, hogy ha az EU sokat késlekedik, akkor más fogja betölteni a légüres teret.
– Ha az EU nincs ott, más jelenik meg. Mindenki tudja, hogy kikre gondolok
– tette hozzá a politikus az Euronews-nak adott nyilatkozatában, anélkül, hogy néven nevezte volna Oroszországot, illetve Kínát.
Az űrt valaki úgyis betölti
Stevo Pendarovski said that if Europe leaves a void in the region, Russia and China will fill it. https://t.co/nOqe2SaIjn
— euronews (@euronews) April 28, 2021
Sztevo Pendarovszki azt mondta, hogy ha Európa űrt hagy a régióban, akkor azt Oroszország és Kína betölti.
Moszkva, amely meg akarja akadályozni újabb balkáni államok EU-s, illetve NATO-csatlakozását, egyébként a vakcina-offenzívával is igekszik mutatni, hogy “igazi barát a bajban”. Mivel az EU-ból viszonylag kevés koronavírus elleni vakcina érkezett a térségbe, Moszkva – az egyre inkább Putyin-szövetségesnek számító Szerbiával együttműködve – több millió adag Szputnyik V-t küldött a Balkánra. Szkopje Kínától is kap oltóanyagot, kétszázezer adag Sinopharm-oltásra adott megrendelést a volt jugoszláv tagköztársaság.
Míg az EU-val megakadtak a tárgyalások és úgy tűnik, rövid távon nem lesz áttörés, a NATO-csatlakozás már megtörtént. Az ország tavaly márciusban, a harmincadik tagállamként került be az észak-atlanti katonai szövetségbe. A Balkánról, illetve a volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül így már Horvátország, Szlovénia, Albánia, Montenegró, Bulgária és Görögország is tagja a NATO-nak.
Balkán
BIZOTTSÁGI JELENTÉS: Európa nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül, avagy az ismétlés a valóság anyja
Az Európai Bizottság elfogadta az unió bővítéséről szóló, éves jelentéscsomagot, amely részletes értékelést nyújt a Nyugat- Balkán és Törökország jelenlegi helyzetéről. A mostani jelentés legfőbb megállapításai arra utalnak, hogy eredménnyel jártak azok a magyar, és nem csak magyar (mondjuk szlovén) rigmusok , amelyek szerint a Nyugat- Balkánnak az Európai Unióban a helye. Ez vonatkozik Szerbiára is, amely két fejezetet is megnyithat az uniós csatlakozási folyamatban, és ezzel “beteljesedett” Várhelyi Olivér jóslata. Már itt megjegyzendő azonban az is, hogy az uniós jelentés lesújtó megállapításokat tartalmaz Bosznia- Hercegovinával és Törökországgal kapcsolatban.
Befektetés a békébe
Josep Borrell bizottsági alelnök, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a stratégiához kapcsolódó sajtókonferencián elmondta, hogy az uniónak hiteles bővítési folyamatot kell fenntartania.
– Partnereinknek félre kell tenniük nézeteltéréseiket, nekünk pedig, az EU részéről be kell tartanunk kötelezettségvállalásainkat. Az EU nem teljes a Nyugat- Balkán nélkül . Itt az ideje, hogy összefogjunk és egyesüljünk egy erősebb Európa építésében
– hangsúlyozta Borrell, aki egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az olyan szükséges reformokra, mint a jogállamiság, a szabadságjogok, a gazdaság és a demokratikus intézmények működésének garantálása. Ez viszont az Európai Unió vesszőparipája, ezeket az elvárásokat azonban konkrét helyzetekre kell leképezni ahhoz, hogy valóra válhassanak.
Valami hasonlóról beszélt Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a csomag átfogó elemeit bemutatva, szavai szerint ugyanis “a bővítési politika geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe , stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe”.
– Ez egy érdemeken alapuló folyamat, amelyhez tényszerű és tisztességes értékelést, valamint világos ütemtervet nyújtunk partnereink reformjainak felgyorsítására és elmélyítésére.
A konkrét elvárásokhoz és a világos ütemtervhez pénzt is csatol az Európai Unió, ami már az év elején körvonalazódott, és amit a szlovéniai csúcson már kész tényként kezeltek. Ezt az jelenti, hogy az EU 30 milliárd eurót fektet a térség “felvirágoztatásába”, amiből – közelsége és fáradozásai révén – Magyarország (és Szlovénia) jócskán profitálhat, Magyarország számára tehát megtérülhet Szerbia hangos (és néha zajos) támogatása .
– Az új előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA III) révén jelentős pénzügyi támogatással állunk a Nyugat- Balkán és Törökország mellett. Az IPA III a fő finanszírozási forrása a Nyugat- Balkánra vonatkozó, közel 30 milliárd eurós gazdasági és beruházási tervnek is
– tette hozzá Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos.
Országokra lebontva
Szerbia esetében a testület értékelése kimondja, hogy az országnak folytatnia kell, és fel kell gyorsítania az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a háborús bűncselekmények ottani kezelése, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végrehajtott reformokat.
Ez vonatkozhat a horvát elvárásokra például az eltűntek sorsának tisztázásában, de hasonló elvárások merülhetnek fel Szerbiával szemben Bosznia- Hercegovina és Koszovó részéről is.
– Koszovóval a kapcsolatok normalizálása alapvető fontosságú, és meghatározza a csatlakozási tárgyalások általános ütemét
– emelik ki az értékelésben, ami minden bizonnyal Koszovó elismerésére vonatkozik, de ezen a téren egyes uniós tagországok is mutatnak némi hiányosságot.
A bizottsági helyzetjelentés szerint az uniós tagjelölt országok közül Montenegrónak tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megteremtése felé, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területein anélkül, hogy az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket visszafordítaná.
Albánia és Észak- Macedónia továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és mindkét ország folyamatosan halad előre az uniós reformok útján.
– Negatív hatással van az EU hitelességére, hogy késlekedik a két országgal folytatott csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdése
– áll a jelentésben. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az EU továbbra is együtt kezeli a két országot, és nem választja szét, mint az korábban felemerült.
Ahol problémák vannak
Az értékelés szerint Bosznia- Hercegovina – amely még nem hivatalos tagjelölt – nem haladt előre az EU-integráció terén. Az országban a politikai környezet továbbra is polarizált, mivel a vezetők továbbra is megosztó politikai vitákat folytatnak.
– Az ország vezetésének foglalkoznia kell egyebek között a választási és alkotmányos reformokkal, mielőtt az Európai Bizottság javasolni tudná a tagjelölti státuszt
– taglalja a jelentés. Ebből kiderül, hogy sikeres volt a horvát “non paper” akció, és úgy általában véve a bosnyák “választási mesterkedések” elleni horvát fellépés.
Törökországgal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte, hogy Ankara az Európai Unió kulcsfontosságú partnere olyan alapvető területeken, mint például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia és a közlekedés.
Az uniós vezetők megerősítették továbbá, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi.
A testület ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos romlása miatt.
– Törökország csatlakozási folyamata a demokrácia súlyos hiányosságai miatt megrekedt
– olvasható a bizottság jelentésében, amelyben most első ízben először az a megállapítás is szerepel, hogy Ankara a látszólagos elköteleződés ellenére már nem gondolja komolyan az EU által támogatott reformok megvalósítását .
A csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2005-ben, Montenegróval 2012-ben, Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg. Tavaly márciusban az uniós tagállamok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek Észak- Macedóniával és Albániával is, de a tárgyalások tényleges megkezdése még várat magára.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English6 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent