BRÜSSZEL SAJÁT MAGÁT KÖPTE SZEMEN: Így hagyja magára az EU Észak-Macedóniát

Olvasási idő: 4 perc

 
Az Európai Unió végre tehetne már valamit Észak-Macedónia EU-csatlakozási felvételi folyamatának újraindítása érdekében, ellenkező esetben más fogja betenni a lábát a nyugat-balkáni országba – ez volt a fő üzenete a Brüsszelben tárgyaló Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfőnek. A politikusnak igaza van, ráadásul az unió nem most először hagyja cserben a volt jugoszláv tagköztársaságot.

Csalfa remények

Amikor 2019-ben végre megegyezett Szkopje és Athén a negyedszázada tartó névvita megoldásáról – a volt jugoszláv tagköztársaságot átkeresztelték Észak-Macedóniára, és ettől a görögök már nem érezték úgy, hogy Macedónia igényt tart Görögország Makedónia nevű tartományára – úgy tűnt, hogy minden sínre került. Brüsszel beígérte a csatlakozási tárgyalások megkezdését és Athén is megerősítette, immár nem blokkolja a felvételi folyamatot.

Az öröm azonban nem tartott sokáig, 2019 végén Franciaország – megszerezve Hollandia és Dánia támogatását is – bejelentette, nem támogatja, hogy Észak-Macedóniával és Albániával megkezdődjenek a felvételi tárgyalások, mert a két ország nem érett a tagságra és különben is, nem egyértelműek az EU-bővítés feltételei és szabályai. A nemet sokan úgy értelmezték – joggal – hogy Brüsszel saját magát köpte szemen: miután évekig hitegette Szkopjét azzal, hogy beindulhat a csatlakozási folyamat, ha megszületik az alku Athénnal, amikor végül súlyos belpolitikai válság közepette tető alá hozták a megegyezést, Párizs megakasztotta a még el sem indult folyamatot. Mindezt valószínűleg azért, mert Emmanuel Macron francia államfő különféle EU-n belüli nézeteltéréseket akart kezelni a vétóval.

Az újabb nem

Néhány hónapig tartó vita után végül elhárult a nyugati EU-tagállamok által támasztott akadály, ám ekkor újabb uniós tagállam, Bulgária makacsolta meg magát. Valószínűleg belpolitikai okok miatt: ez idő tájt vonultak fel tíz és tízezrek Szófiában és még néhány városban, hogy tiltakozzanak az egész országot beterítő korrupció ellen, s a veterán és dörzsölt miniszterelnök, Bojko Boriszov úgy érezte, ha elkezdi pengeti a nacionalizmus húrjait, akkor egy kicsit és átmenetileg elterelheti honfitársai figyelmét a valós problémákról. És jött is a bolgár vétó, aminek hivatalos indoklása az volt, hogy csak. Pontosabban az, hogy Szófia elégedetlen az éppen érvényes tárgyalási keretekkel. Meg az, hogy Bulgária – amely az 1990-es évek elején elsőként ismerte el a Jugoszláviából kivált Macedónia államiságát – azt nem ismeri el, hogy a macedónok külön nemzetet alkotnának: Szófia szerint a macedónok a valóságban bolgárok, és a nyelvük is az.

Várhelyi is fogadta


Várhelyi üdvözölte Észak-Macedónia elnökét, aki Brüsszelbe látogatott, és egyúttal támogatta a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését. Hozzátette azonban, hogy ehhez szükség van arra, hogy az Európai Tanácsban egyetértés jöjjön létre a tárgyalási keretekben.
Várhelyi egyúttal fontos tartotta, hogy Észak-Macedónia és Bulgária kölcsönösen elfogadható megoldást találjon a kétoldalú kérdésekre.

És itt is előjöttek az állítólagos területi követelések: néhány bolgár politikusnak eszébe jutott az, hogy azzal vádolják szomszédjukat, az meg akarja szerezni magának a Bulgária területén lévő Pirini Macedóniát. Bár a ma már hivatalosan Észak-Macedóniának nevezett kétmilliós volt jugoszláv tagköztársaság korábbi vezetése – a jogerős bírósági ítélet elől Orbán Viktor védőszárnyai alatt Budapesten bujkáló egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki nevével fémjelzett nacionalista VMRO-DPMNE-kormány – feleslegesen hergelte Athént azzal, hogy mindent a nagy hellén hadvezérről, Nagy Sándorról, illetve apjáról II. Filipposzról nevezett el, valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy a minden tekintetben gyengébb állam tényleg el akarja csatolni Görögország és Bulgária nagy területeit. Ezért ahogy a görög blokád idején, a bolgár „nem” esetében is belpolitikai megfontolások állnak a háttérben, s úgy tűnik, a durcáskodás még egy ideig nem ér véget. Az április 4-ei bulgáriai parlamenti választás ugyanis patthelyzetet eredményezett és aligha valószínű, hogy ilyen körülmények között a szófiai kormány éppen Észak-Macedónia-politikájának a megváltoztatásával kívánna foglalkozni.

Kísért a múlt

A helyzetet súlyosbítja, hogy az EU nem most először fordít hátat Szkopjénak. Amikor 1999-ben véres szerb-albán háború tört ki a többségében albánok lakta és 2008-ban függetlenné vált dél-szerbiai tartományban, Koszovóban, az albánok tömegesen menekültek át Macedónia nyugati felébe, ahol egyébként is a helyi albánok alkotják a lakosság többségét. Szkopje félt az áradattól, ám Brüsszelből nyugtató szavak érkeztek: ha Macedónia befogadja a menekülteket, az unió majd segít. A koszovói háború véget ért – az 1999 márciusában beavatkozó NATO Szerbiát is bombázta – az EU viszont alig segített Macedóniának, ahol gyorsan ki is tört a helyi albán felkelés, amely kis híján polgárháborúba torkollott.

Az EU politikájával elégedetlen Pendarovski azt is hangsúlyozta, nem azt akarja, hogy országát soron kívül, azonnal vegyék fel.

Csak azt szeretnénk, ha megkezdődne a folyamat. Ez évekig fog tartani, de együtt kell elhárítanunk a haladást fékező akadályokat. Az viszont semmiképpen sem jó, hogy a nyugat-balkáni országok közül kettővel, Észak-Macedóniával és Albániával még el sem kezdődtek a tárgyalások

– mondta Pendarovski, aki azt is hangsúlyozta, hogy ha az EU sokat késlekedik, akkor más fogja betölteni a légüres teret.

Ha az EU nincs ott, más jelenik meg. Mindenki tudja, hogy kikre gondolok

– tette hozzá a politikus az Euronews-nak adott nyilatkozatában, anélkül, hogy néven nevezte volna Oroszországot, illetve Kínát.

Az űrt valaki úgyis betölti


Sztevo Pendarovszki azt mondta, hogy ha Európa űrt hagy a régióban, akkor azt Oroszország és Kína betölti.

Moszkva, amely meg akarja akadályozni újabb balkáni államok EU-s, illetve NATO-csatlakozását, egyébként a vakcina-offenzívával is igekszik mutatni, hogy „igazi barát a bajban”. Mivel az EU-ból viszonylag kevés koronavírus elleni vakcina érkezett a térségbe, Moszkva – az egyre inkább Putyin-szövetségesnek számító Szerbiával együttműködve – több millió adag Szputnyik V-t küldött a Balkánra. Szkopje Kínától is kap oltóanyagot, kétszázezer adag Sinopharm-oltásra adott megrendelést a volt jugoszláv tagköztársaság.

Míg az EU-val megakadtak a tárgyalások és úgy tűnik, rövid távon nem lesz áttörés, a NATO-csatlakozás már megtörtént. Az ország tavaly márciusban, a harmincadik tagállamként került be az észak-atlanti katonai szövetségbe. A Balkánról, illetve a volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül így már Horvátország, Szlovénia, Albánia, Montenegró, Bulgária és Görögország is tagja a NATO-nak.


Napi hírlevél, ne maradj le róla!



BRÜSSZEL SAJÁT MAGÁT KÖPTE SZEMEN: Így hagyja magára az EU Észak-Macedóniát balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!