Connect with us

Cigaretta

NEM KÁBÍTÁS: Albán kommunisták csempészték az amerikai cigarettákat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A balkáni és az albán maffia az egyik legveszélyesebb maffiává vált, amely átvette a kábítószer-kereskedelem irányítását a világ jelentős részén. A szervezett bűnözéssel foglalkozó globális jelentések folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a nyugat-balkáni szervezett bűnözői csoportok a kábítószer-kereskedelem fő szereplői lettek Nyugat- Európában, Latin- Amerikában és Dél- Afrikában.

Kiterjedt bűnözői hálózatok

Számos nemzetközi jelentés elemzi a balkáni szervezett bűnözés globális kapcsolatait, felvázolva egyebek között az Albániából származó csoportok tevékenységét.

A nyomozati adatok elemzése feltárja, hogy egyes nyugat-balkáni csoportok hogyan emelkedtek egyre magasabbra a kábítószer-kereskedelem hierarchiájában az elmúlt 20 évben, futárokból nagy kábítószer-kereskedőkké és kiterjedt bűnözői hálózatokká válva.

A Délkelet-európai Stabilitási Paktum különleges koordinátori irodájának egyik jelentése megjegyezte, hogy Albániában több mint 15 maffiacsalád él, amelyek ellenőrzik a szervezett bűnözést.

– Albánia az illegális kereskedelem paradicsoma. Sem az állam, sem a rendőrség nem jelent problémát a drogbandák számára: politikusokat lehet vásárolni, és nem ritka, hogy a bűnözői csoport vezetője valamilyen állami intézményben dolgozik.

– jegyzi meg a jelentés.

A görögországi székhelyű Európai és Amerikai Tanulmányok Intézete (Research Institute for European and American Studies, RIEAS) szintén úgy véli, hogy az albán maffia hibrid jellegű képződmény, amelyet egyaránt jellemez a bűnözői tevékenység és a politikai életben történő jelenlét.

Más források is megerősítik, hogy az albán maffiacsoportok gyakran vesznek részt mind bűnügyi, mind politikai tevékenységekben annak érdekében, hogy befolyásolják a politikai fejleményeket. Sali Berisha volt államfőt és Edi Rama jelenleg miniszterelnököt is szervezett bűnözői csoportokhoz kötik.

Napjainkban a legerősebb az összefonódás az albánok és az olaszországi Kalábria (Calabria) régiójában működő „ndrangheta” szervezettel.

Ennek köszönhetően Tiranában hatalmas toronyházak épülnek óriási költségvetéssel, az albán média szerint a felhasznált összegek forrásának 60%-a azonban ismeretlen.

Albán oknyomozó újságírók szerint ezeket a beruházásokat a tiranai polgármester korrumpálhatósága teszi lehetővé, ezért feltételezhető, hogy a források a calabriai „ndrangheta” szervezettől származnak.

Az Egyesült Államokban az „albán maffia” kifejezés magában foglalhatja vagy kifejezetten utalhat a különböző albán-amerikai szervezett bűnözői csoportokra, például a Rudaj Szervezetre (Rudaj Organization) a Balaj Szervezetre, (Balaj Organization) vagy az Albán Fiúkra (Albanian Boys), amelyek székhelye New York, illetve Detroit.

A kapitalista világ rombolása

Albániában a bűncselekmények gyökerei a kommunizmus éveire nyúlnak vissza, egészen pontosan az 1966-os évre, amikor a kommunista hatalom megtalálta a deviza beszerzésének igencsak jövedelmező módját.

Az albán kormány elfogadta a cigarettacsempészetben való részvételre vonatkozó ajánlatot, amely alapján az amerikai márkájú cigarettákat Olaszországba csempészik, majd onnan terjesztik más európai országok és a Közel- Kelet felé, kettős haszonnal, egyrészt a rezsim devizához jut, másrészt rombolja a kapitalista világot.

Nyomozati adatok szerint az ajánlatot tevő svájci brókerek kapcsolatban álltak az olasz maffiával, amely új kereskedelmi folyosókat keresett, miután a Tirrén-tengeren folytatott rendőri műveletek hatékonyabbá váltak.

Egy korábbi maffiaellenes ügyész szerint a maffiafőnökök rájöttek, hogy a vasfüggöny mögötti állami ellenőrzés nem jelent akadályt az illegális kereskedelem számára, ha a politika oldaláról közelítik meg.

Az albán kormány létrehozott egy szabad gazdasági övezetet, amely tranzitpontként szolgált az Egyesült Államokból érkező cigaretta csempészéséhez, és létrehozta az Albtrans társaságot, hogy biztosítsa az üzlet zavartalan működését az Egyesült Államokban. Becslések szerint az albán kormány mintegy 35 millió dollárt gyűjtött össze ezzel a tevékenységgel az 1968–1991 közötti időszakban.

Ennek a tevékenységnek az eredményeként az addig „kék határnak” számító Adriai-tenger átalakult az olasz bűnözői csoportok számára egy igencsak jövedelmező folyosóvá.

Mire jók a háborúk?

Az 1990-es évek albániai zavargásai és az azzal járó felfordulás nehézségeket, ugyanakkor lehetőségeket is jelentett az albán bűnözői csoportok számára, amelyek beépültek a szerb alvilági struktúrákba, megteremtve ezzel a feltételeket a bűnözői tevékenység felvirágoztatására abban a térségben is, Belgrádtól Podgoricáig.

Az 1997-es albániai belviszály és az azt követő anarchia, valamint a koszovói jó táptalajt teremtett a bűnözésnek és a csempészetnek, beleértve ebbe a koszovói fegyvercsempészetet is.

2001-től Albánia az Európában értékesített kannabisz származási országa lett, amelyet a 90-es években nagy mennyiségben telepítettek az országban.

Számos belső és külső tényező hatására az albán bűnözői csoportok 2000 óta a tevékenységüket külföldre kezdték áthelyezni, különösen Görögországba, Olaszországba, Svájcba és Németországba, 1997 tavaszán például mintegy tízezer albán, köztük sok bűnöző, vándorolt ki illegálisan az olaszországi Pugliába.

Az elemzések szerint 2001 óta az albán anyanyelvű bűnözői csoportok (beleértve a koszovói és észak-macedóniai csoportokat is) több európai országban, például Csehországban, Belgiumban, Görögországban, Ausztriában és Svájcban vesznek részt a heroin-kereskedelemben. A szokásos útvonal a heroin esetében a török bűnszervezetektől történő beszerzéstől a Nyugat- Európába való szállításig terjed, leginkább Magyarországon keresztül.

A helyi bűnözői csoportokkal fenntartott szoros kapcsolat, valamint az európai nagy kikötővárosokban való jelenlét lehetővé tette, hogy a nyugat-balkáni bűnözői csoportok ellenőrizzék a teljes kokainellátási folyamatot a forrásoktól a célig.

Érdekesség, hogy önmagában nincs „Balkán-kartell”, bár a régiók csoportjai időnként együttműködnek egymással, és előfordulnak többnemzetiségű csoportok is.

A földrajzi elhelyezkedés, a konfliktusok, a zűrzavar, a kockázat szokásostól eltérő felfogása és az alkalmazkodó képesség alapozta meg ezeknek a csoportoknak a létrejöttét és fennmaradását.

Mindemellett egyértelmű, hogy a korrupció ökoszisztémája, a politikai büntetlenség és a nyugat-balkáni országok gyenge igazságszolgáltatási rendszere menedéket nyújt, és megvédi az alvilági vezetőket, lásd a montenegrói példát.

Montenegró

LEVÁLTOTTÁK: Megbukott a montenegrói miniszterelnök, már csak az a kérdés, hogy elteszik-e láb alól

Közzététel:

a megjelenés dátuma

abazovic
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Montenegróban egy napos – éjszakába nyúló – vita után megbukott Dritan Abazović kormánya, mivel 50 képviselő szavazott a leváltása mellett, egy pedig ellene volt, a többiek a szavazás idejére elhagyták a termet. Milo Đukanović montenegrói elnök ezzel beváltotta a fenyegetését, és kirúgta a miniszterelnököt, mert aláírta az alapszerződést a szerb ortodox egyházzal. Abazović “erősen kisebbségi kormánya” április végén kapott bizalmat a montenegrói parlamentben, így mindössze 113 napig vezette az országot. A kabinetnek csak 15 támogatói mandátuma volt a 81 fős törvényhozásban, a szakításig Đukanović pártja kivűlről támogatta a kormányt.

Kirúgta a miniszterelnököt

A bizalmatlansági indítványt a montenegrói elnök, Milo Đukanović pártja adta be, további négy párt támogatásával, amivel a most éppen államfői tisztséget betöltő Nagyúr beváltotta a fenyegetését, amelyet a múlt hónap végén fogalmazott meg.

Đukanović július utolsó napjaiban jelentette be, hogy hivatalosan is felveti a kormány leváltásának kérdését, ha Dritan Abazović miniszterelnök aláírja az alapszerződést a szerb ortodox egyházzal. Đukanović tevékenységével három évtizede megpecsételi hazája sorsát.

A kormányba vetett bizalomról szóló vita több mint 12 órán át tartott, az ülésezést – amelyen nagyon súlyos szavak hangzottak el – mintegy négy órás szünet szakította meg. A folytatása előtt Dritan Abazović miniszterelnök felajánlott kormánya átalakítását, ami az utolsó elkeseredett kísérlet volt arra, hogy megmentse a helyzetet és önmagát.

– Ez csak az egyike a megvívandó csatáknak, és hamarosan mindannyian a polgárok ítélőszéke elé állunk. Úgy gondolom, hogy a Demokratikus Szocialisták Pártja akkor nem alakít kormányt

– jelentette ki az albán származású politikus, aki Đukanovićra utalva úgy fogalmazott, hogy meggyőződése szerint egyesek hamarosan befejezik politikai karrierjüket, ami „nagyon jótékony hatással” lehet Montenegróra, és új kezdetet jelenthet az ország számára.

Abazović ezt megelőzően azt mondta a parlamentben, hogy a kormány iránti bizalmatlansági eljárás egy harc, amely eldönti, hogy vagy ő, vagy Milo Đukanović távozik-e a tisztségéből.

Egyelőre ő ment, viszont Abazović abban bízhat, hogy ha más nem, akkor a biológia teszi a dolgát, ezen a téren viszont ő áll nyerésre.

A biológia hatása

Montenegróban azonban gyakori szokás, hogy megakasztják a biológiai folyamatokat, és ennek most is megvan az esélye, Abazović szájából ugyanis olyan súlyos vádak hangzottak el az országot átszövő bűnözéssel kapcsolatban, amelyek szerint az egész ország tulajdonképpen egy nagy bűnszövet, illetve kis bűnszövetkezet, mert Montenegró kis ország. A biológiai folyamatokba történő beavatkozást maga a megbuktatott miniszterelnök sem zárta ki.

– Aggódom-e az életem miatt, nem vagyok mentes az aggodalomtól, de reálisan, nincs félelem

– fogalmazott a leváltott miniszterelnök, aki szerint nemzeti érdek a bűnözés és a korrupció elleni harc. Abazović ehhez még hozzátette, hogy ez egy politikai leszámolás, amelyben valakinek a rövidebb kell húznia.

A volt Jugoszlávia térségében az utóbbi időben erőre kapott kábítószerkereskedelmet jórészt montenegrói bandák irányítják, de a cigarettacsempészet is kedvelt tevékenység, amelynek a hátterében már a kilencvenes években is Milo Đukanovićot lehetett sejteni, de nem lehetett kizárni nagy nyugati/amerikai dohánygyárak érdekeltségét sem.

A cigarettacsempészethez a nemzetközi közeg is adott volt, a szomszédos Albániában is ugyanis maga a kommunista rezsim csempészte az amerikai cigarettákat azzal a szándékkal, hogy devizához jusson, a dohányzás káros hatása által pedig rombolja a kapitalista világ egészségét.

A kilencvenes években Olaszországban felmerült, hogy vádat emelnek Milo Đukanović ellen, de ezt a volt Jugoszlávia körüli „bonyolult helyzetben” nem tették meg, miután nem lehetett figyelmen kívül hagyni a nemzetközi politikát és a geostratégiát sem.

Az itt felvázoltakból már kiderül, hogy a bizalmatlansági eljárás valójában csak ürügy volt arra, hogy a politika és a szervezett bűnözés kapcsolata kerüljön szóba szokatlanul éles hangnemben, illetve hogy a Nagyúr félretegye a kellemetlenkedő „kis albánt”.

Konkrét vádak

Abazović a parlamenti vitában idézte a montenegrói szerbek egyik vezetőjét, Andrija Mandićot, aki szerint „ha megbukik a kormány, akkor ünnepelni fognak a Genexben, a Bemaxban, de ünnepelnek a drogdílerek és a cigarettacsempészek is, és mindegyikük azt mondja, hogy Đukanović megbuktatta a kormányt”.

A parlamenti vitában a miniszterelnök azzal vádolta meg a montenegrói titkosszolgálat és a biztonsági szektor, valamint a különleges állami ügyészség volt magas beosztású tisztségviselőit, hogy kapcsolatban állnak a szervezett cigarettacsempészettel, és megemlítette azt is, hogy a Bemax magáncégnek is részt vesz az üzletelésben, amely az egyik finanszírozója az ellene indított médiakampánynak.

A egy építőipari nagyvállalat, amely azzal hirdeti magát, hogy Montenegrót építi. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a montenegrói szervezett bűnözés és az építőipar kapcsolata nem egyedi jelenség, ezért érdemes elolvasni a mellékelt cikket, mert magáról a jelenségről ott részletesebben is szó esik.

A miniszterelnök konkrét példát is említett, értesülései szerint ugyanis a Bar kikötőjében májusban lefoglalt cigaretta a Bemax és a társasággal kapcsolatban álló személyek tulajdonát képezi. Itt rendőri vezetők nevét is megemlítette.

– A lefoglalás a Bemax építőipari céggel kapcsolatos. Ez a cég alapította az Mportalt. Ez csak az egyik média, itt van még az Nradio és az Etelevizija is

– jelentette ki Abazović, aki szerint a szerb ortodox egyházzal kötött alapszerződés csak ürügy volt, mert a piramis inogni kezdett.

A különleges ügyészség jelezte, hogy bűncselekmény gyanúja miatt meghallgatja a miniszterelnököt és az említett személyeket, az egyik megvádolt volt rendőrségi vezető pedig úgy fogalmazott, hogy Abazović esetében „betegesen hazudozó” személyről van szó, a Szocialisták Demokratikus Párjának képviselője, Predrag Bošković volt védelmi miniszter pedig a szünetben fenyegetően odaszólt a miniszterelnöknek, „majd meglátja”, hogy ezután mi következik.

A nemrég leváltott Zoran Lazović, a montenegrói rendőrség szervezett bűnözés és a korrupció elleni osztályának volt igazgatóhelyettese ügyvédjén keresztül nyilvánult meg, és azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy visszaél a nyilvánossággal erejével, és „bizalmatlansági pánikba esve” attól sem riad vissza, hogy vérontást idézzen elő a montenegrói utcákon, miközben a vádaskodások közepette semmiféle bizonyítékokat sem mutat fel.

Ezzel ezt a cikket a BALK részéről berekesztjük, egyelőre annyit érdemes megjegyezni, hogy inogni kezdett a montenegrói maffiaállam, ami közel sem jelenti azt, hogy össze kívánna omlani. Sőt.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava