Connect with us

Belpolitika

ABCÚG, MILANOVIĆ! “Megimpeachmentelik-e” az horvát köztársasági elnököt?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

f 10096443 1024
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc


A régi szép időkben, amíg Közép- Európa nagyhatalomnak számított, a fenti germanizmussal követelték valakinek a leváltását. Ma igazán nem számítunk faktornak, és egyre inkább az angol jövevényszavak terjednek, mint például az impeachment, amit Donald Trump viharos elnöksége alatt volt alkalmunk megtanulni. Még mielőtt bárki is azt kezdené fejtegetni, hogy legalább nem orosz jövevényszavakkal küzdünk, sietve a témára térek.

Ki a hülye?

Zoran Milanović horvát köztársasági elnök a hétvégén ismét átment Trumpba, és a Facebookon sértegetett, akit ért, de elsősorban Milorad Pupovacot, a horvátországi szerb kisebbség vezéralakját.

A sárdobálásra azután került sor, hogy Pupovac véleményt mondott a legfelsőbb bíróság elnökének megválasztása körül folyó vitában, és ez Milanovićnak nem tetszett.

Az egész cirkusz már pár hete tart, de a BALK eddig nem foglalkozott vele, mert egy olyan horvát belpolitikai kötélhúzásról van szó, ami a horvátokat sem érdekli nagyon, hát még a térség országaiban élő olvasóinkat.

Egy jellegzetesen “elnöki gerillaakció” keretében Milanović úgy határozott, hogy saját jelöltet nevez ki a legfelsőbb bíróság elnökének posztjára, prof. dr. sc. Zlata Đurđevićet, a zágrábi Jogi Kar tanárát.

A gond ezzel mindössze annyi – mint ezt időközben az Alkotmánybíróság is megerősítette -, hogy a köztársasági elnöknek nem áll jogában bárkit is javasolni erre a posztra.

Az eljárás ebben az esetben az, hogy az Állami Igazságügyi Tanács nyilvános pályázatot ír ki, aminek eredményeként a legmegfelelőbb jelölt megerősítését a köztársasági elnök javasolja a parlamentnek.

Utólag, a pályázaton kívül, senki sem jelölhet új jelöltet, így a köztársasági elnök sem.

A rengeteg jogászkodás közepette elhangzottak közvitához nem illő jelzők is főleg a horvátországi szerbek vezetőjének számlájára, mint például a csirkefogó, aszfaltbetyár, élősködő, tolvaj, elmebeteg, iszákos stb., aminek következtében felbukkant a köztársasági elnök visszahívásának lehetősége is, előbb szégyenlősen, majd egyre határozottabban.

Branko Bačić a kormánypárt alelnöke és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) parlamenti frakciójának elnöke a hétvégén elmagyarázta, hogy a köztársasági elnök Pupovac elleni támadásai nem szolgáltatnak okot a visszahívás megindítására, a legfelsőbb bíróság elnökének megválasztása folyamán alkalmazott alkotmányellenes eljárása viszont igen.

– Miután a köztársasági elnök visszatért az alkotmányos keretek közé, nem hiszem, hogy kezdeményezzük a visszahívását

– mondta Bačić, de a történet itt még nem ért véget.

Lehet, hogy mégis lesz impeachment?

Gordan Jandroković a parlament elnöke és Vladimir Šeks, a HDZ szürke eminenciása időközben kifejezte aggodalmát a köztársasági elnök szellemi épségével kapcsolatban, és ezzel még egy lehetőségre mutattak rá, nevezetesen arra, hogy a visszahívás egészségügyi okok miatt is megindítható.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Gazdasági- Szociális Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján – az ülésen az ország újraindításáról és az EU-s eszközök felhasználásáról volt szó – kényszerült a köztársasági elnök homokozójában folyó buliról nyilatkozni.

Azon felül, hogy ex-katedra kiosztott egy csomó plenkovići ejnye-bejnyét, a kormányfő is meglengette a visszahívás lehetőségét.

Közben pár mondat erejéig olaszul is beszélt, hivatkozva Milanović a Csúfak, piszkosak és gonoszok témájára tartott fiumei beszédére, amelyben a miniszterelnököt is sértegette. (Egyébként is a fent emlegetett régi szép időkben Fiume volt az a magyar város, ahol minden horvát olaszul beszélt.)

– Brutti, sporchi e cattivi

– kezdte Plenković, amivel egy pillanatra szürreális, Keresztapa-szerű hangulatot adott a sajtótájékoztatónak.

Véleménye szerint a visszahívásról lehet gondolkodni, ám a jelenlegi helyzetben ennek megvalósítására nincsenek meg az alkotmányos feltételek. A visszahíváshoz a parlamenti szavazatok két harmadára lenne szükség, a Most viszont jobboldali klerikális pártként máris védelmébe vette a baloldali Milanovićot.

Minderre a horvát államfő a Facebookon válaszolt:

– Azt hallom, hogy Plenković és bűnszervezete a köztársasági elnök visszahívásáról tárgyalt. Hogy megkönnyítsem a dolgukat, a köztársasági elnök visszahívásának eljárását a Horvát Köztársaság alkotmányának 105. cikke írja le.


https://www.facebook.com/ZoranMilanovic/posts/2810861049179517

___________________
Források: internet

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Belpolitika

EGY SZEKÉR LŐPOROSHORDÓ: Boszniában folytatódik a nemzeti alapú ármánykodás, ott aprítják egymást, ahol érik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bosnia armany 563
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia- Hercegovina nem lőporoshordó, hanem legalább egy szekér lőporoshordó. A korábbi napokban a hektikus hangulatú boszniai belpolitikai események egyik fontos mozzanata volt a Sifet Podžić védelmi miniszter ellen beadott bizalmatlansági indítvány, amit végül a törvényhozás alsóháza nem fogadott el. A boszniai parlamenti matematikában jártas személyek számára az indítvány beadásakor egyértelmű volt, hogy lavina helyett ez legfeljebb egy hógolyó, aminek célja a harsány nacionalista politikai kommunikáció fenntartása, és nem a miniszter tényleges elmozdítása.

Rossz szóhasználat

Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter úgy döntött, hogy elhalasztja a boszniai fegyveres erők és a szerbiai hadsereg október 9-e és 16-a közötti időszakra tervezett hadgyakorlatot. A döntés a sajtóban komoly visszhangot váltott ki. A boszniai szerb média mindezt úgy aposztrofálta, hogy az esemény elmaradása a két ország közti távolságtartást hivatott erősíteni, és egyben a bosnyák politikai elit burkolt ellenállását juttatja kifejezésre.

A védelmi miniszter jelentős “retorikai hibát” vétett azzal, hogy ezt a döntését nem indokolta a nyilvánosság előtt, így a politikai ellenfeleinek lehetősége adódott a különböző alternatív indokok megfogalmazására. Podžić a gyakorlat kapcsán a “nem lesz megtartva”” kifejezést használta az “elhalasztásra kerül” fordulat helyett, így muníciót szolgáltatott a boszniai végrehajtó hatalom funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát vezető Zoran Tegeltijának, hogy bizalmatlansági indítványt adjon be kabinettársa ellen.

Az indítványban a szerb származású Tegeltija megkérdőjelezte a bosnyák Podžić pártatlanságát az államalkotó nemzetiségekkel, különösen a szerbekkel szemben. A szerb Független Szociáldemokraták szövetsége(SNSD) közleményében a védelmi miniszter döntése úgy jelent meg, mintha azzal gátolni próbálná a két haderő, és ezáltal a két nép békés együttműködését.

Azóta sem tisztázott, hogy Podžić a döntés meghozatalakor számolt-e annak lehetőségével, hogy arra Dodik a szerb nemzet elnyomottságának bizonyítékaként hivatkozhat, és erős érvként használhatja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének újbóli megszervezését célzó elképzeléseihez.

Zoran Tegeltija október 6-án adta be indítványát a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának, amelytől kérte, hogy vonja meg a bizalmat a védelmi minisztertől. A képviselőház október 26-án elutasította a miniszter felmentésére vonatkozó kezdeményezést.

A szavazáson jelenlévő 27 képviselő közül mindössze a szerb Független Szociáldemokraták szövetségének hét tagja szavazott a miniszter felmentésére. Az indítvány ellen voksolt a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA), a félig-meddig bosnyák (multietnikus) Demokrata Front (DF), valamint a liberális Naša stranka 20 képviselője. Több bosnyák párt és a horvát párt tagjai nem vettek részt a szavazáson.

Az elmozdítására tett kísérletet Podžić úgy kommentálta, hogy “ezzel túl messzire mentek” a kezdeményezők. A szerbiai hadsereggel való gyakorlat elhalasztását a miniszter utólag azzal indokolta, hogy “meg akarta védeni katonák egészségét,” utalva a koronavírus járvány intenzitásának növekedésére Bosznia- Hercegovinában.

A füstje és a lángja

A Tegeltija által beterjesztett indítványt a horvát pártok azzal a feltétellel lettek volna hajlandók támogatni, ha azt kiterjesztik másik két bosnyák – SDA-párttag – miniszter, Bisera Turković külügyminiszternek és Selmo Cikotić biztonsági miniszternek a felmentésére is. Mivel erre a szerb SNSD nem volt hajlandó, a horvát képviselők távol maradtak a szavazástól, és a Podžić elleni indítvány végül elbukott.

A bosnyák média a HDZ- BiH és az SNSD közti háttértárgyalásokra hivatkozva újfent a “Bosznia- Hercegovina egysége ellen szervezkedő szerb-horvát tengely” rémképével kezdte el riogatni a gyanútlan olvasókat.

Nem célunk, hogy az olvasót a boszniai parlamenti matematikával fárasszuk, de a védelmi miniszter leváltására tett indítvánnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az indítvány elfogadásához a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.

A plénum teljes létszáma 42 fő, amiből a szavazás iránti “elhivatottságot jelzi”, hogy a nem mindennapi eseményen 27-en vettek részt. Ebből a létszámból 14 képviselőnek kellett volna támogatni az indítványt. A kellő támogatottság hiányának fokát és egyben az indítvány “komolyságát” jelzi, hogy még a horvát klub valamennyi képviselőjének támogatása esetén is csak 12 szavazata (7 SNSD-s és 5 horvát) lett volna az előterjesztésnek, ami eleve elmarad a szükségestől.

Miért Podžić a “célpont”?

A védelmi miniszter személyével kapcsolatban több olyan tényező is fennáll, ami alkalmassá tette, hogy egy meglehetősen “zajos és a realitásokat mellőző” politikai támadás célpontjává váljon.

Ezeknek a körülményeknek a tisztázása végett indokolt röviden áttekinteni az érintett karrierjét.

Podžić nyugalmazott katonatiszt és a politikatudomány doktora, aki 1978. és 1992. között a Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt. 1992-től 2009-ig a bosnyák hadseregben szolgált különböző vezető beosztásokban, 2009-e és 2012-e között Bosznia- Hercegovina Bulgáriába akkreditált nagyköveteként volt.

Podžić bosnyák nemzetiségű, és miniszteri munkája mellett a boszniai parlament felsőházának tagja bosnyák nemzetiségi színekben. A vele szembeni fellépést “megkönnyítette, hogy nem a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (SDA), hanem a bosnyákbarát Željko Komšić által vezetett Demokratikus Front (DF) tagja, vagyis a szerbek a miniszter elmozdítására tett kísérlettel nem a legnagyobb bosnyák pártnak, az SDA-nak ugrottak neki direktbe.

A szerbek azért is haragudtak a védelmi miniszterre, és ez logikussá tette a lépésüket, mert Podžić érdemi lépéseket tett Bosznia- Hercegovina NATO-csatlakozásának előmozdítására, ami miatt a korábbi években számos kritikát kapott, főként szerb oldalról, ahol máig is a katonai semlegesség megőrzésének gondolata népszerűbb, nyilván a szerbiai példát követve.

Áldozatok a másik oldalon

Sokak szerint a védelmi miniszter elleni indítványnak álcázott támadásnak az volt a közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hónapokban több szerb vezető vesztette el pozícióját a boszniai igazságszolgáltatásban.

Gordana Tadić főügyészt 2021. október 20-án felmentette hivatalából a Legfelsőbb Bírósági és Ügyészségi Tanács (Visoko sudsko i tužilačko vijeće, VSTV). A főügyész leváltására egy majd hat hónapos fegyelmi eljárás végén került sor, amelyben Tadićot felelősnek találták a hivatala gyakorlásának pártatlanságát biztosító eljárási szabályok betartásának megszegése miatt. A döntés szerint a főügyész több esetben önkényesen döntött az ügyészek kijelöléséről, és arra is volt példa, hogy nem rendelte el egyes ügyészek ellenőrzését – leváltásának kapcsolatban azonban más okot nem említettek, pedig azokról beszélt a čaršija (utca) népe.

Gordana Tadić a bosnyákokat azzal haragította magára, hogy az irányítása alatt álló ügyészség jóváhagyta az úgynevezett Diploma-akciót, amely során őrizetbe vették a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Obavještajna sigurnosna agencija, OSA) igazgatóját, Osman Mehmedagićot, az említett személy pedig a legfelsőbb bosnyák pártvezér, Bakir Izetbegović egyik fő embere.

Tadić ezzel, és más bosnyák származású politikusoknak az előállításával többször a legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt tyúkszemére lépett, ami miatt az SDA azzal vádolta meg, hogy csak bosnyákok letartóztatásét rendeli el. Tadić nemzetiségi hovatartozása kapcsán általánosan elfogadott lett mostanra, hogy a “szerb oldalt” erősíti, a horvát felmenőire tekintet nélkül, és ő maga is így “határozza meg magát”.

A főügyész menesztésére a szerb SNSD és a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) úgy reagált, hogy azt hat bosnyák szavazta meg politikai megrendelés alapján, mivelhogy szerintük a bosnyákok átvették az ellenőrzést az igazságszolgáltatási rendszer felett, amire válaszul a főügyészi posztra ismét szerb nemzetiségű politikust, Milanko Kajganićot jelölték ki, igaz ideiglenes jelleggel.

A szerb igazságszolgáltatási csúcsvezetők elmozdítását követően várható volt, hogy az SNSD valahol személyi cserére próbálja kényszeríteni a bosnyák politikai elitet, Podžić esetében ez azonban nem sikerült. Kérdés, ki lesz a következő a sorban?

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava