Connect with us

Bulgária

BANÁNKÖZTÁRSASÁG? Egy héttel a bolgár választások előtt sok kérdés megválaszolatlan

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szifia
Olvasási idő: 2 perc


Egy héttel a bulgáriai választások előtt tulajdonképpen minden nyitott. Ez derül ki a politikai marketinggel és szociális kutatásokkal foglalkozó Mediana ügynökség március 13-a és 26-a között végzett közvélemény-kutatásából.

Ki fog szavazni?

Az első fontos kérdés a részvételi arány, amelynek nagysága ezúttal nehezen kiszámítható. A felmérésekből arra lehet következtetni, hogy mintegy 3,4 millió választópolgár elmegy szavazni, ami 60%-os részvételi aránynak felel meg, ám a „deklaratív szavazási szándék” a választás napjának közeledtével egyre csökken.

Ugyanakkor a biztos szavazók 11%-a nem tudja, hogy kire adja le a voksát, vagyis „a biztos szavazók jelentős része nem biztos abban, hogy kit szeressen”. Szavazókra lebontva ez mintegy 350 ezer ember.

A Mediana szerint ennyi szavazónak a kiesése, vagy döntésének módosulása akár drámaian is befolyásolhatja az ország „politikai attitűdjének” alakulását.

Emiatt arra a kérdésre sem lehet egyértelmű választ adni, hogy hány kerül be a parlamentbe.

A mostani konstelláció szerint csak négy, de az is elképzelhető, hogy ennek a duplája, vagyis akár nyolc párt is bejuthat a bolgár törvényhozásba. Az ügynökség szerint azonban az ország életét csak négy párt lesz képes érdemben befolyásolni, ezek a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), a Bolgár Szocialista Párt (BSP), a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS), vagyis a bulgáriai török és muzulmán kisebbség pártja, valamint a Van Ilyen Nép elnevezésű párt, amelyet egy bolgár énekes alapított.

Négy másik szerveződésnek is van azonban esélye, mivel mindegyikük közel van a 4%-os küszöbhöz, ami a parlamenti bejutáshoz szükséges.


A Twitteren megjelent fotókból arra lehet következtetni, hogy ádáz harc folyik a választók kegyeiért, és hogy a bolgár pártok megpróbálják „lekenyerezni” az emberek bizonyos rétegeit, ami megadja a választási kampány „savát-borsát”.

A GERB például sóval rizzsel és banánnal „édesgeti magához” a választókat, de nem marad le ezen a téren a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért sem.

Így válnak a kelet-európai országok banánköztársasággá.

Ki fog kormányozni?

Arra sincs végleges válasz, hogy melyik párt lesz az első, a második és a harmadik, vagy netalán a negyedik parlamenti erő. Jelenleg a GERB 27%-ra számíthat, és megelőzi a 23%-os szocialistákat. Ez mintegy 150 ezres szavazatkülönbséget jelent a kormánypárt javára, de mint az előbb láthattuk, ennek több mint kétszerese a „bizonytalankodó” biztos szavazók száma.

bolgar elozetes

És akkor nézzük tovább! A Bolgár Szocialista Párt mögött a 13,5%-ra esélyes Van Ilyen Nép van, a különbség köztük körülbelül 300 ezer szavazat, a negyedik hely várományosának számító Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért ugyanakkor 11,3%-ot gyűjthet be, a különbség ebben az esetben mindössze 70 ezer szavazat.

A közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 62%-a állítja, hogy Bojko Boriszov harmadik kabinetje csalódást okozott számára, míg 18%-uk bízik a kormányban.

A Medián úgy véli, hogy a bolgár társadalomban „erős a vágy” a kormányzó elit leváltására, arról azonban nincs kialakult vélemény, hogy ezt ki hajtsa végre.

Ami a politikusok megítélését illeti, továbbra is Rumen Radev államfő élvezi a legnagyobb bizalmat 52%-os népszerűséggel, mögötte messze lemaradva Bojko Boriszov miniszterelnök „battyog”, 31% -os támogatottsággal, a többiek pedig még inkább leszakadtak.
_______________
Fotók: Twitter

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Bulgária

Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
Olvasási idő: 3 perc

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.

Politikai patthelyzet

Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.

A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.

Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.

A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja "kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából". Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás_ EPP)

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)

A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.

Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.

S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.

Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.

Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.

Gyengülnek a korrupcióellenes pártok

Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

Nekik már a patthelyzet sem segít, az ITN kivezette magát a történelemből

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.

A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.

A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.

A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?

Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.

A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.

Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.

Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: