Bulgária
BANÁNKÖZTÁRSASÁG? Egy héttel a bolgár választások előtt sok kérdés megválaszolatlan
Egy héttel a bulgáriai választások előtt tulajdonképpen minden nyitott. Ez derül ki a politikai marketinggel és szociális kutatásokkal foglalkozó Mediana ügynökség március 13-a és 26-a között végzett közvélemény-kutatásából.
Ki fog szavazni?
Az első fontos kérdés a részvételi arány, amelynek nagysága ezúttal nehezen kiszámítható. A felmérésekből arra lehet következtetni, hogy mintegy 3,4 millió választópolgár elmegy szavazni, ami 60%-os részvételi aránynak felel meg, ám a “deklaratív szavazási szándék” a választás napjának közeledtével egyre csökken.
Ugyanakkor a biztos szavazók 11%-a nem tudja, hogy kire adja le a voksát, vagyis “a biztos szavazók jelentős része nem biztos abban, hogy kit szeressen”. Szavazókra lebontva ez mintegy 350 ezer ember.
A Mediana szerint ennyi szavazónak a kiesése, vagy döntésének módosulása akár drámaian is befolyásolhatja az ország “politikai attitűdjének” alakulását.
Emiatt arra a kérdésre sem lehet egyértelmű választ adni, hogy hány párt kerül be a parlamentbe.
A mostani konstelláció szerint csak négy, de az is elképzelhető, hogy ennek a duplája, vagyis akár nyolc párt is bejuthat a bolgár törvényhozásba. Az ügynökség szerint azonban az ország életét csak négy párt lesz képes érdemben befolyásolni, ezek a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), a Bolgár Szocialista Párt (BSP), a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS), vagyis a bulgáriai török és muzulmán kisebbség pártja, valamint a Van Ilyen Nép elnevezésű párt, amelyet egy bolgár énekes alapított.
Négy másik szerveződésnek is van azonban esélye, mivel mindegyikük közel van a 4%-os küszöbhöz, ami a parlamenti bejutáshoz szükséges.
Elections in Bulgaria continued. pic.twitter.com/dsE230cPAU
— Dimitar Bechev (@DimitarBechev) March 26, 2021
A Twitteren megjelent fotókból arra lehet következtetni, hogy ádáz harc folyik a választók kegyeiért, és hogy a bolgár pártok megpróbálják “lekenyerezni” az emberek bizonyos rétegeit, ami megadja a választási kampány “savát-borsát”.
A GERB például sóval rizzsel és banánnal “édesgeti magához” a választókat, de nem marad le ezen a téren a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért sem.
Így válnak a kelet-európai országok banánköztársasággá.
Ki fog kormányozni?
Arra sincs végleges válasz, hogy melyik párt lesz az első, a második és a harmadik, vagy netalán a negyedik parlamenti erő. Jelenleg a GERB 27%-ra számíthat, és megelőzi a 23%-os szocialistákat. Ez mintegy 150 ezres szavazatkülönbséget jelent a kormánypárt javára, de mint az előbb láthattuk, ennek több mint kétszerese a “bizonytalankodó” biztos szavazók száma.
És akkor nézzük tovább! A Bolgár Szocialista Párt mögött a 13,5%-ra esélyes Van Ilyen Nép van, a különbség köztük körülbelül 300 ezer szavazat, a negyedik hely várományosának számító Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért ugyanakkor 11,3%-ot gyűjthet be, a különbség ebben az esetben mindössze 70 ezer szavazat.
A közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 62%-a állítja, hogy Bojko Boriszov harmadik kabinetje csalódást okozott számára, míg 18%-uk bízik a kormányban.
A Medián úgy véli, hogy a bolgár társadalomban “erős a vágy” a kormányzó elit leváltására, arról azonban nincs kialakult vélemény, hogy ezt ki hajtsa végre.
Ami a politikusok megítélését illeti, továbbra is Rumen Radev államfő élvezi a legnagyobb bizalmat 52%-os népszerűséggel, mögötte messze lemaradva Bojko Boriszov miniszterelnök “battyog”, 31% -os támogatottsággal, a többiek pedig még inkább leszakadtak.
_______________
Fotók: Twitter
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?