VÉRRÖGKÉPZŐDÉS: Nincs az Astrának semmi baja!?

Olvasási idő: 2 perc



Amíg a kontinens zöme megszeppenve várja, hogy mit mond csütörtökön az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatban, a szaktekintélyek már jó ideje azt ismételgetik, hogy a nevezett oltóanyaggal nincs semmi baj. Legutóbb dr. sc. Mario Parčina, a bonni Egyetemi Kórház mikrobiológiai-diagnosztika osztályának vezetője nyilatkozott a spliti Slobodna Dalmacijanák. A Németországban dolgozó orvos a Split melleti Kaštelában született, azaz, ahogy azt a Balkánon ilyen esetekben előszeretettel hangsúlyozzák: “zemo”, vagyis földi.

Jó döntés volt

Parčina türelmesen elmagyarázta, hogy véleménye szerint Horvátország jól döntött, hogy nem csatlakozott ahhoz a 18 uniós tagországhoz, amely szünetelteti az AstraZenecával történő oltást.

Véleményem szerint, az AstraZeneca egyike a jobb oltóanyagoknak. Amikor megkezdődik a tömeges oltás, mint a jelen esetben, sok minden górcső alá kerül, amivel az engedélyezéshez szükséges tanulmányok készítésekor nem foglalkoznak. Miután új gyártási technológiákról van szó, a különféle intézetek és szakértők tanulmányai elsősorban a páciensek biztonságára összpontosítottak. Ezt úgy kell érteni, hogy a legyártott oltóanyagnak hatásosnak kell lennie a célzott vírus ellen, de ne okozzon fertőződést, és ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek anafilaxiás sokkot válthatnak ki a pácienseknél.

VÉRRÖGKÉPZŐDÉS: Nincs az Astrának semmi baja!  VÉRRÖGKÉPZŐDÉS: Nincs az Astrának semmi baja!? leallitotta felgfuggesztette 500x411

A horvát származású szakember szerint a vizsgálatokat korlátozott számú emberen végzik, mondjuk 40 ezer személyen, mert ugyan ki finanszírozná a több milliós mintavételen alapuló kísérleteket.

Németországban eddig 1,6 millió embert oltottak be, és természetes, hogy lesznek más jellegű egészségügyi problémák, amelyek egybeesnek az oltás felvételének időpontjával. A kérdés az, hogy milyen az ok-okozati összefüggés?

Dr. sc. Mario Parčina véleménye szerint a szóban forgó esetek legnagyobb részénél várhatóan az derül ki, hogy a páciensek hajlamosak voltak a vérrögképződésre, az oltástól függetlenül.

A mostani számok szerint, azt kell mondanom, hogy a piacon található gyógyszerek új nemzedékénél nagyobb a vérrögképződés esélye, mint a vektorális AstraZeneca oltóanyagánál.

A sok fajta vakcina előnye

A meglehetősen hosszúra sikeredett interjúban dr. sc. Mario Parčina többek között kitért arra is, hogy tekintettel a vírus folyamatos változására, nagyon fontos, hogy a lakosság oltásakor minél több fajta biztonságos vakcinát használjanak, mert nem lehet előre tudni, hogy melyik oltóanyag véd jobban a mutáns vírustörzsektől.

Parčina és munkatársai jelenleg a szerbiai, egészen pontosan az újvidéki kollégákkal közösen a különféle, az EU-ban (még) nem engedélyezett oltóanyagok hatását vizsgálják.

Tanulmányt készítünk az újvidéki kollégákkal, elkezdünk vérmintákat gyűjteni a beoltott emberektől az első és a második oltás után, hogy az immunitás kialakulását vizsgáljuk. Azok a reakciók érdekelnek bennünket, amelyeket az Európában nem elérhető orosz és kínai oltások idéznek elő. Azt szeretnénk megtudni, hogy milyen az antitestfejlődés dinamikája az orosz és kínai vakcina esetében, mert ezáltal kiderülhet, hogy a vírus egyes mutációi milyen hatással vannak az immunrendszerre.

Miután mi a BALK-nál régivágású újságírók vagyunk, arra az elhatározásra jutottam, hogy legjobb lesz ezt az AstraZeneca ügyet a gyakorlatban ellenőrizni. Ezért hétfőn, március 22-én, nejemmel egyetemben felvesszük az AstraZeneca védőoltást, és majd beszámolok az eredményről, illetve a következményekről, ha lesznek.

Miután elég öregecskék vagyunk, 63 illetve 61 évesek, szerintem kiváló alanyoknak számítunk. Van egy csomó bajunk, mint ebben a korban szinte mindenkinek, így ha túléljük, lehet hogy más is elhiszi: az oltás nem olyan szörnyű dolog, mint azt a Facebook népe állítja.
_______________
Fotók: internet




VÉRRÖGKÉPZŐDÉS: Nincs az Astrának semmi baja!? balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!