GONDOLJ MÁSOKRA: Leváltották az AstraZeneca regionális igazgatóját

A cikk meghallgatása

A zágrábi Lider magazin értesülései szerint leváltották Damir Nevjestićet az AstraZeneca Horvátországért és Bosznia- Hercegovináért felelős igazgatóját, és helyére Dejan Lakovszkit nevezték ki. A történet mögött feltehetőleg tűzoltási kísérlet húzódhat meg, az AstraZeneca ugyanis alaposan visszaélt a horvát kormány bizalmával. Vakcina ugyan nincs, de az oltást népszerűsítő hadjáratot nem állították le.

Az AstraZeneca 2000-től van Horvátországban, 2004-től képviseletét leányvállalatként jegyezték be.

Az AstraZeneca d.o.o. (Kft.) tevékenysége azóta sem változott, a bejegyzés szerint piac- és közvélemény kutatással foglalkozik.

2019-ben a vállalat 40 millió kuna (kb. 5,5 millió euró) forgalmat valósított meg, ebből a nyereség hozzávetőlegesen 2 millió kuna volt (megközelítőleg 180 ezer euró).

A koronavírus-járvány nyilván többszörösére növelte ezeket az összegeket, viszont nem egészen világos, hogy miért váltották le Nevjestićet, és hirtelenjében Lakovszki miért lett jobb ember erre a posztra, mivel egyikük sem kezdő a szakmában.

Nevjestić az időközben az izraeli Teva Pharmaceuticals tulajdonába került zágrábi Pliva gyógyszergyárból került az AstraZenecához, szóval horvát, helyi viszonyokat jól ismerő emberről van szó.

A macedón származású Lakovszki is szép pályát futott be, előbb a szkopjei Alkaloid gyógyszergyárban dolgozott, majd a Hoffmann- LaRoche-hoz, illetve a Sandozhoz került, regionális funkciókra.

Zágrábi kinevezése előtt Bulgáriában dolgozott, a német STADA gyógyszerforgalmazó Bulgáriáért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős regionális vezetőjeként.

Próbáljuk megfejteni

A történet mögött feltehetőleg valamiféle tűzoltási kísérlet húzódhat meg, mert az AstraZeneca alaposan visszaélt a horvát kormány bizalmával, miután negyedére csökkentette az Európai Uniónak, így a Horvátországnak is szánt adagok számát.

Az EU körülbelül 300 millió eurót fektetett az AstraZeneca által kifejlesztett oltóanyagba, ám a cég ennek ellenére egyre inkább a brit piacra termel.

A horvátok pedig éppen a brit-svéd cégtől rendelték meg a legtöbb oltóanyagot, vagyis 3,6 millió adagot, amit az Európai Unióval egyeztetve 2.705.000 adagra redukálták.

A horvát kormány döntésében valószínűleg közrejátszott, hogy az AstraZeneca Európáért és Kanadáért felelős alelnöke, Iskra Reić spliti születésű, azaz szintén horvát származású.

A lobbizásból valószínűleg a most leváltott igazgató is alaposan kivehette a részét, viszont menesztetése után felmerül a kérdés, hogy Horvátországban lesz-e valaki, aki szóba áll vele.

Nincs mivel

A történtek után az AstraZeneca új regionális igazgatónak jókora reprezentációs kerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lecsillapítsa a horvát politikai vezetést.

A gyógyszercég leginkább azzal állíthatná helyre a megingott bizalmat, és normalizálhatná viszonyát a horvát kormánnyal, ha egy nagyobb adag oltóanyag szállítana le Horvátországnak.

Ami az AstraZeneca mellékhatásait illeti, egy oltóanyagokkal foglalkozó és nemzetközi hírű szaktekintélynek számító ismerősöm azt mondta, hogy nagy valószínűséggel propaganda-hadjáratról van szó, mivel egy másik nyugati vakcinával sokkal több a gond, de arról senki nem beszél.

Horvátországban meg közben áll a bál: oltóanyag nincs, vagy csak nagyon kevés. A háziorvosok naponta fenyegető hangú e-mailek tucatjait kapják, a kormány és a válságstáb pedig egy helyben topog.

A közhangulat javításához pedig egy cseppet sem járul hozzá a közszolgálati televízió, amelyen rendületlenül forognak az oltási kampány hirdetései.

– Gondolj másokra, oltasd be magad

– szól a tévében a mantra, a nagyközönség meg csikorgatja a fogát, mert igazán nem az oltási hajlandóságról van szó, hanem arról, hogy nincs oltóanyag.
________________
Fotó: internet