Horvátország
GONDOLJ MÁSOKRA: Leváltották az AstraZeneca regionális igazgatóját

A zágrábi Lider magazin értesülései szerint leváltották Damir Nevjestićet az AstraZeneca Horvátországért és Bosznia- Hercegovináért felelős igazgatóját, és helyére Dejan Lakovszkit nevezték ki. A történet mögött feltehetőleg tűzoltási kísérlet húzódhat meg, az AstraZeneca ugyanis alaposan visszaélt a horvát kormány bizalmával. Vakcina ugyan nincs, de az oltást népszerűsítő hadjáratot nem állították le.
Az AstraZeneca 2000-től van Horvátországban, 2004-től képviseletét leányvállalatként jegyezték be.
Az AstraZeneca d.o.o. (Kft.) tevékenysége azóta sem változott, a bejegyzés szerint piac- és közvélemény kutatással foglalkozik.
2019-ben a vállalat 40 millió kuna (kb. 5,5 millió euró) forgalmat valósított meg, ebből a nyereség hozzávetőlegesen 2 millió kuna volt (megközelítőleg 180 ezer euró).
A koronavírus-járvány nyilván többszörösére növelte ezeket az összegeket, viszont nem egészen világos, hogy miért váltották le Nevjestićet, és hirtelenjében Lakovszki miért lett jobb ember erre a posztra, mivel egyikük sem kezdő a szakmában.
Nevjestić az időközben az izraeli Teva Pharmaceuticals tulajdonába került zágrábi Pliva gyógyszergyárból került az AstraZenecához, szóval horvát, helyi viszonyokat jól ismerő emberről van szó.
A macedón származású Lakovszki is szép pályát futott be, előbb a szkopjei Alkaloid gyógyszergyárban dolgozott, majd a Hoffmann- LaRoche-hoz, illetve a Sandozhoz került, regionális funkciókra.
Zágrábi kinevezése előtt Bulgáriában dolgozott, a német STADA gyógyszerforgalmazó Bulgáriáért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős regionális vezetőjeként.
Próbáljuk megfejteni
A történet mögött feltehetőleg valamiféle tűzoltási kísérlet húzódhat meg, mert az AstraZeneca alaposan visszaélt a horvát kormány bizalmával, miután negyedére csökkentette az Európai Uniónak, így a Horvátországnak is szánt adagok számát.
Az EU körülbelül 300 millió eurót fektetett az AstraZeneca által kifejlesztett oltóanyagba, ám a cég ennek ellenére egyre inkább a brit piacra termel.
A horvátok pedig éppen a brit-svéd cégtől rendelték meg a legtöbb oltóanyagot, vagyis 3,6 millió adagot, amit az Európai Unióval egyeztetve 2.705.000 adagra redukálták.
A horvát kormány döntésében valószínűleg közrejátszott, hogy az AstraZeneca Európáért és Kanadáért felelős alelnöke, Iskra Reić spliti születésű, azaz szintén horvát származású.
A lobbizásból valószínűleg a most leváltott igazgató is alaposan kivehette a részét, viszont menesztetése után felmerül a kérdés, hogy Horvátországban lesz-e valaki, aki szóba áll vele.
Nincs mivel
A történtek után az AstraZeneca új regionális igazgatónak jókora reprezentációs kerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lecsillapítsa a horvát politikai vezetést.
A gyógyszercég leginkább azzal állíthatná helyre a megingott bizalmat, és normalizálhatná viszonyát a horvát kormánnyal, ha egy nagyobb adag oltóanyag szállítana le Horvátországnak.
Ami az AstraZeneca mellékhatásait illeti, egy oltóanyagokkal foglalkozó és nemzetközi hírű szaktekintélynek számító ismerősöm azt mondta, hogy nagy valószínűséggel propaganda-hadjáratról van szó, mivel egy másik nyugati vakcinával sokkal több a gond, de arról senki nem beszél.
Horvátországban meg közben áll a bál: oltóanyag nincs, vagy csak nagyon kevés. A háziorvosok naponta fenyegető hangú e-mailek tucatjait kapják, a kormány és a válságstáb pedig egy helyben topog.
A közhangulat javításához pedig egy cseppet sem járul hozzá a közszolgálati televízió, amelyen rendületlenül forognak az oltási kampány hirdetései.
– Gondolj másokra, oltasd be magad
– szól a tévében a mantra, a nagyközönség meg csikorgatja a fogát, mert igazán nem az oltási hajlandóságról van szó, hanem arról, hogy nincs oltóanyag.
________________
Fotó: internet

Horvátország
SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.
Eszéki napilap Kínában
A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.
Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)
Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.
Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.
A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.
Öreganyám gerendája
A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)
A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.
A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.
Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.
Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.
Zöldek-e a zöldek?
Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.
Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk
A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről
Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.
Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.
Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.
Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól