Connect with us

Horvátország

GONDOLJ MÁSOKRA: Leváltották az AstraZeneca regionális igazgatóját

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

CSERE
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A zágrábi Lider magazin értesülései szerint leváltották Damir Nevjestićet az AstraZeneca Horvátországért és Bosznia- Hercegovináért felelős igazgatóját, és helyére Dejan Lakovszkit nevezték ki. A történet mögött feltehetőleg tűzoltási kísérlet húzódhat meg, az AstraZeneca ugyanis alaposan visszaélt a horvát bizalmával. Vakcina ugyan nincs, de az oltást népszerűsítő hadjáratot nem állították le.

Az AstraZeneca 2000-től van Horvátországban, 2004-től képviseletét leányvállalatként jegyezték be.

Az AstraZeneca d.o.o. (Kft.) tevékenysége azóta sem változott, a bejegyzés szerint piac- és közvélemény kutatással foglalkozik.

2019-ben a vállalat 40 millió kuna (kb. 5,5 millió euró) forgalmat valósított meg, ebből a nyereség hozzávetőlegesen 2 millió kuna volt (megközelítőleg 180 ezer euró).

A koronavírus-járvány nyilván többszörösére növelte ezeket az összegeket, viszont nem egészen világos, hogy miért váltották le Nevjestićet, és hirtelenjében Lakovszki miért lett jobb ember erre a posztra, mivel egyikük sem kezdő a szakmában.

Nevjestić az időközben az izraeli Teva Pharmaceuticals tulajdonába került zágrábi Pliva gyógyszergyárból került az AstraZenecához, szóval horvát, helyi viszonyokat jól ismerő emberről van szó.

A macedón származású Lakovszki is szép pályát futott be, előbb a szkopjei Alkaloid gyógyszergyárban dolgozott, majd a Hoffmann- LaRoche-hoz, illetve a Sandozhoz került, regionális funkciókra.

Zágrábi kinevezése előtt Bulgáriában dolgozott, a német STADA gyógyszerforgalmazó Bulgáriáért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős regionális vezetőjeként.

Próbáljuk megfejteni

A történet mögött feltehetőleg valamiféle tűzoltási kísérlet húzódhat meg, mert az AstraZeneca alaposan visszaélt a horvát kormány bizalmával, miután negyedére csökkentette az Európai Uniónak, így a Horvátországnak is szánt adagok számát.

Az EU körülbelül 300 millió eurót fektetett az AstraZeneca által kifejlesztett oltóanyagba, ám a cég ennek ellenére egyre inkább a brit piacra termel.

A horvátok pedig éppen a brit-svéd cégtől rendelték meg a legtöbb oltóanyagot, vagyis 3,6 millió adagot, amit az Európai Unióval egyeztetve 2.705.000 adagra redukálták.

A horvát kormány döntésében valószínűleg közrejátszott, hogy az AstraZeneca Európáért és Kanadáért felelős alelnöke, Iskra Reić spliti születésű, azaz szintén horvát származású.

A lobbizásból valószínűleg a most leváltott igazgató is alaposan kivehette a részét, viszont menesztetése után felmerül a kérdés, hogy Horvátországban lesz-e valaki, aki szóba áll vele.

Nincs mivel

A történtek után az AstraZeneca új regionális igazgatónak jókora reprezentációs kerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lecsillapítsa a horvát politikai vezetést.

A gyógyszercég leginkább azzal állíthatná helyre a megingott bizalmat, és normalizálhatná viszonyát a horvát kormánnyal, ha egy nagyobb adag oltóanyag szállítana le Horvátországnak.

Ami az AstraZeneca mellékhatásait illeti, egy oltóanyagokkal foglalkozó és nemzetközi hírű szaktekintélynek számító ismerősöm azt mondta, hogy nagy valószínűséggel propaganda-hadjáratról van szó, mivel egy másik nyugati vakcinával sokkal több a gond, de arról senki nem beszél.

Horvátországban meg közben áll a bál: oltóanyag nincs, vagy csak nagyon kevés. A háziorvosok naponta fenyegető hangú e-mailek tucatjait kapják, a kormány és a válságstáb pedig egy helyben topog.

A közhangulat javításához pedig egy cseppet sem járul hozzá a közszolgálati televízió, amelyen rendületlenül forognak az oltási kampány hirdetései.

– Gondolj másokra, oltasd be magad

– szól a tévében a mantra, a nagyközönség meg csikorgatja a fogát, mert igazán nem az oltási hajlandóságról van szó, hanem arról, hogy nincs oltóanyag.
________________
Fotó: internet

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava