Görögország
NINCS DUPLA MENEDÉK: A migránsok csak egy országban kaphatnak menedékjogot

Németországban minden menedékkérő ügyét felfüggesztik, aki már menedékhez jutott Görögországban – közölték a német migrációs hatóságok. Egy nemzetközi migrációs hírportál szerint Németországban idén több mint kétezren folyamodtak menedékért, akik Görögországban már megkapták a menekültstátuszt.
Akik dupláznak
Idén januárban és februárban mintegy 2100 ember nyújtott be menedékkérelmet a német migrációs hatóságokhoz, annak ellenére, hogy Görögországban már védelemben részesült.
A Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) a Welt am Sonntag című újsággal közölte, hogy 2020-ban összesen 7100 személy kért menekültstátuszt Németországban, akiknek korábban már menedéket biztosítottak Görögországban. Az ő jelentkezésüket most felfüggesztik.
A BAMF szerint december 23-tól félre kell tenni a görögországi védelemmel rendelkezők menedékjogi elbírálását, mert már rendelkeznek európai tartózkodási engedéllyel és védett státusszal.
A „befagyasztás” mindenkire vonatkozhat, aki Görögországban kapott menedéket.
A görög taktika
Alexander Throm, a német parlament belügyi bizottságának és a Kereszténydemokrata Pártnak a tagja kijelentette, hogy voltak olyan félelmei, amelyek szerint Görögország új stratégiát választott.
Thorm a KNA katolikus hírügynökségnek kijelentette:
– Megadni a migránsoknak a menekültstátuszt, de nem biztosítani számukra a hozzáférést az alapvető támogatáshoz, és hagyni őket gyorsan továbbmenni. No, ez az, amit le kell állítani
– mondta Throm, aki szerint a német kormánynak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Görögország megfelelően gondoskodjon a menekültekről.
– Amíg ez nem valósul meg, addig fel kell függesztenünk az EU-n belül a menekültstátusszal rendelkezők vízummentességét
– tette hozzá a német kereszténydemokrata politikus.
Nincs támogatás
A menedékstátuszt megszerző migránsok alig, vagy egyáltalán nem kapnak szociális támogatást Görögországban, emiatt közülük sokan az utcákon alszanak.
A Vasilika Moon elnevezésű segélyszervezet szerint az Európai Unió által finanszírozott Filoxenia nevű lakhatási program januári leállítása még nagyobb nélkülözést eredményezett.
– Majdnem 7000 ember van bajban, köztük sok család és gyerek, akik az utcákra szorultak
– közölte a civil szervezet.
The Migration & Asylum Ministry has submitted a technical report to the @EU_Commission requesting funding for the extension of the two-month hotel accommodation program for #migrants granted #refugee status, the ministry said on Thursday. https://t.co/x8FXB3vjmH pic.twitter.com/uADHPsYm7c
Notis Mitarachi görög migrációs miniszter tavaly még arról beszélt egy interjúban, hogy Görögország a menekültstátuszt megszerző migránsoknak lehetőséget kínál arra, hogy házat vagy lakást találjanak, és bérleti támogatást kérjenek.
– De nekik is munkát kell keresniük és dolgozniuk kell. Nem nyújtunk egész életen át tartó előnyöket azoknak az embereknek, akik nem dolgoznak
– nyilatkozta a miniszter.
Görögország továbbra is szenved a pénzügyi válság következményeitől, a munkanélküliség 16% körül van. Ugyanakkor a menedékkérők és menekültek számát az országban 80 ezerre becsülik, egyes források már 120 ezerre teszik.
Másodlagos migráció
Azok a személyek, akiket menekültstátuszt kapnak valamelyik uniós tagállamban, egyszerre legfeljebb három hónapig tartózkodhatnak más uniós országban.
A menedékjoggal rendelkező migránsok, habár nem engedik őket véglegesen letelepedni egy másik uniós tagállamban, mégis azzal a szándékkal hagyják el Görögországot, hogy nem térnek vissza, amit „másodlagos migrációnak” szokás tekinteni.
Linda Teuteberg, a német Szabad Demokrata Párt migrációs szóvivője szerint a másodlagos migráció „az európai menekültügyi rendszer Achilles-sarka” .
Teuteberg kifogásolta, hogy a német kormány 2020 második felében, az Európai Tanács elnökeként nem lépett előre ebben a kérdésben.
– Véget kell vetnünk annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy a német bíróságok megtiltsák a migránsok visszaküldését azzal az indokkal, hogy a menedéket biztosító tagállamban nem megfelelők a körülmények
– mondta Teuteberg, majd hozzátette:
– A szövetségi kormánynak és a brüsszeli bizottságának követelnie kell, hogy Görögország biztosítson megfelelő elhelyezést a menekültek számára.
Januárban egy német bíróság úgy döntött, hogy két menekültet, akik már menedéket kaptak Görögországban, nem lehet visszaküldeni a balkáni országba, az ott feltételezhető „embertelen és megalázó bánásmód komoly veszélye miatt”.
________________
Forrás: internet

Görögország
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt