Connect with us

Diplomácia

HATÁRON INNEN ÉS TÚL: Szijjártó Péter bukaresti villámlátogatásának román viszhangja

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

szijajrto roman velemyek
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Tíz Facebook-poszt, fotók sora földön és levegőben, két videó, egy élő bejelentkezés interjút adva a magyar közmédiának – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalának termése február 18-áról, amelyet Bukarestben töltött, sorra látogatva az új román kormány tagjait. Bejegyzései, nyilatkozatai szerint jelentős fejlesztésekről állapodott meg a szomszédos ország vezetőivel, új autópályákról, vasútfejlesztésekről, földgázimportról, kölcsönös érdekekről és egy új bizalmi alap kiépítéséről adott hírt.

Vele ellentétben a román kormánytagok szemmel láthatóan kisebb fontosságot tulajdonítottak a látogatásnak, és annak hangsúlya is más ügyekre került a román sajtóban. Elmaradtak a személyes nyilatkozatok, a sajtót Virgil Popescu energetikai miniszter egyetlen Facebook bejegyzésben, a román külügyminisztérium pedig egy sajtóközleményben tájékoztatta a történtekről. A hangnem is jóval visszafogottabb, ráadásul olyan kérdésekre is kitérnek a közös gazdasági érdekek, fejlesztések fontosságának említése mellett, amelyek Szijjártó Péter nyilatkozataiból rendre kimaradtak.

A Mediafax román hírügynökség beszámolója már címében is más témát emel ki. BogdanAurescu, a román diplomácia vezetője ugyanis a magyarországi román kisebbség jogainak biztosítását, a magyarországi román nyelvű oktatás minőségének, színvonalának javítását kérte magyar kollégájától. Emellett arra a tavalyi közös vállalásra is emlékeztette Szijjártó Pétert, hogy a budapesti kormány Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programjának kereteit nemzetközi egyezményben rendezik, amely biztosítja az átláthatóságot és a diszkriminációmentességet.

A hotnews.ro hírportál is az utóbbi témára helyezi a hangsúlyt beszámolójában és hosszan kitérnek annak előzményére is. Mint írják, az Viktor által 2016-ban bejelentett nemzeti stratégiai terv részeként indította el Magyarország az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programot, amelynek keretében székelyföldi gazdák és élelmiszer-feldolgozók pályázati támogatásban részesültek magyar kormányzati forrásból. Bukarest a programot azóta is kifogásolja, annak folytatását a román kormánnyal kötött írásos egyezményhez kötné, amely kizárja a pályázók esetleges etnikai megkülönböztetését.

A magyar beszámolókkal ellentétben az adevarul.ro és a digi24.ro tudósítása is arra a bukaresti jelzésre helyezte a hangsúlyt, hogy találkozójukon a román külügyminiszter a magyarországi román kisebbség jogainak biztosítását kérte Szijjártó Pétertől. A román nyelvű oktatás megfelelő finanszírozását várják el a magyar kormánytól, hogy – mint írják – a minőségi román nyelvű oktatás elősegítse a román kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Balkán

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kerekasztal uj
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

 
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak-Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia-Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Diplomácia

SZIJJÁRTÓ MACEDÓNIÁBAN: Az élet visszatért a normalitás talajára, ezt bizonyítják a nemzeti stadionban rendezett teltházas mérkőzések is

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

stip konzulat
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

 
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szökése ma már nem árnyékolja be Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolatait, amit Péter úgy fogalmazott meg, hogy „Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolataiban semmifajta politikai akadály nincsen”. Ennek újabb jele, hogy a kelet-macedóniai Stipben (Штип) a két ország külügyminisztere megnyitotta a magyar konzulátust. Stip egy ötvenezer lakosú város, amelynek több mint nyolcvan százaléka macedón. Érdekességként megemlíthető, hogy Stipben több mint kétezer vlach, és körülbelül fele ennyi török él. Magyarok nincsenek.

Az öndicséret, és minden más

A szalagátvágást a két külügyminiszter rövid beszéde előzte meg. A magyar külgazdasági és külügyminiszter megemlékezett arról, hogy Magyarország az „Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát hajtotta végre, amelynek nyomán elsőként tudta megnyitni gazdaságát, így az élet elsőként tért vissza a normalitás talajára, és ezt az is bizonyítja, hogy teltházas mérkőzéseket rendezhetett a nemzeti stadionban”.

Szijjártó Péter – aki alig több mint egy hónap alatt legalább háromszor találkozott Észak-Macedónia külügyminiszterével – hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok sikeresek a Nyugat-Balkánon, és hogy a magyar cégek észak-macedóniai sikeréhez szüksége kormányzati döntések is megszülettek. Ezek alapján a magyar Eximbank 115 millió eurós hitelkeretet biztosít a magyar és észak-macedón vállalatok együttműködéséhez.

Szijjártó szerint a stipi konzulátus kereskedelmi utak csomópontjában és komoly ipari központban nyílik meg.

Nem bíztuk a dolgot a véletlenre, hiszen a konzulátusunkat az észak-macedón kereskedelmi kamara elnöke vezeti, az ő személye, és általában a személyes jelenlét megteremtése nagy versenyelőnyt, és komoly lehetőségeket fog jelenteni a magyar vállalatok számara
– mondta Szijjártó, aki ezúttal is kitért az igencsak akadozó uniós bővítésre, és természetesen a migránskérdésre, szavai szerint ugyanis Magyarországnak a gazdasági együttműködés mellett nemzetbiztonsági érdeke is fűződik a Nyugat-Balkán integrációjához.
Ez az integrációs folyamat azonban fájdalmasan lassú. Az Európai Unió kezdi elveszíteni hitelét a bővítési folyamat tekintetében, és sajnos reális lehet annak a veszélye, hogy Nagy-Britannia után az Európai Unió elveszíti a Nyugat-Balkánt is, ha nem kapcsolunk eggyel magasabb sebességi fokozatba
– szögezte le Szijjártó, aki arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország kormánya mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát felgyorsítsa.
Ugyanakkor fontos biztonsági kérdés számunkra Észak-Macedónia megerősítése, az illegális migrációs nyomás ugyanis folyamatosan nő. Itt, az Önök déli határán is hetente legalább háromszáz illegális határátlépést detektálnak, ráadásul a NATO Afganisztánból történő kivonulása újabb illegális migrációs hullámokat indíthat meg Európa irányába. Nekünk – európai embereknek – az az érdekünk, hogy ezeket a migrációs hullámokat Európától a legtávolabb állítsuk meg

– állapította meg a magyar külgazdaság és külügyminiszter, aki szerint Magyarország számára éppen ezét számít biztonsági kérdésnek az Európai Unió bővítése a nyugat-balkáni országokkal, mert csak egy erős Nyugat-Balkán, és azon belül egy erős Észak-Macedónia tudja megállítani a migrációs hullámot.

Magyar szabadságharcosok

A stipi látogatás ürügyén a magyar külügyminiszter a Facebookon felidézte egy „történelmi beszédét”, amelyet egy akkor még macedóniai választási gyűlésen mondott.




Szijjártó hozzátette, hogy ma viszont egészen másért érkezett Macedóniába.

„Eddig is kiváló volt az együttműködés”

Bujar Osmani, Észak-Macedónia albán származású külügyminisztere örömmel nyugtázta, hogy magyar konzulátus nyílik Stipben, ami „tanúbizonyság a két ország barátsága mellett”.

Pár hónappal ezelőtt látogatásom volt Magyarországon, amikor drága kollégámmal, Péterrel megegyeztünk abban, hogy Magyarország Stipben konzulátust nyit. Ezt az elképzelést a későbbi találkozókon is megerősítettük
– nyilatkozta Osmani, aki szerint a Magyarországgal történő együttműködés „nemzeti érdek és nemzeti prioritás” Észak-Macedónia számára.

Észak-Macedónia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a „maihoz hasonló tevékenységek” elősegíthetik az „eddig is kiváló együttműködést tovább erősítését”, mivel Észak-Macedónia és Magyarország dinamikus együttműködést épít.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Csatlakozás

ÚJ EGYHÁZ: Európa egy vallás, és senki nem árulhatja el ezt a vallást

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

rama euronews kezdo
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

 
Az utóbbi időben elég sok diplomáciai háttérmunka és mindenféle gyanakvásra okot adó kavarás volt a átszabását illetően. A legutóbbi Macedónia kezének elengedésére vonatkozott – ki tudja milyen okból – aminek eredményeként az Európai Unió verbálisan összezárt, de dátumot nem tűzött ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Majd talán a Balkán ügyével foglalkozó közelgő konferencián. Az egyik érintett, az albán miniszterelnök az EuroNewsnak adott interjút arról, hogy ő miként látja a fejleményeket.

Az Európa-vallás

Edi Rama nemrégiben megnyerte az albániai választásokat, és ezzel egymás után harmadik ciklusát kezdhette meg a minsizterelnök poszton – amivel csúcsot döntött a nyugat-balkáni országban. Albánia csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz a parlamenti választás egyik központi témája volt.

Egy lépéssel előre mozdulhat Albánia csatlakozási szándéka azzal az első konferenciával, amelyen hamarosan tárgyalások kezdődnek Albánia és az EU-tagállamok között. Mit hozhat egy ilyen lépés? coat albania

Ezt nagyon nehéz megmondani. Nagyon nehéz, mert ezt a lépést néhány évvel ezelőtt meg kellett volna tennünk, aztán újra és újra. Nem történt meg az Európai Tanács belső dinamikája miatt. Reméljük, hogy meg fog történni… Szóval nem könnyű.
Edi Rama már évekkel ezelőtt azt feszegette, hogy Albánia és Koszovó egyesül, ha nem kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások. De mit szándékozik most tenni, ha a megbeszélések újra holtpontra jutnak?
Nem tervezünk semmi mást, mint azt, hogy tovább dolgozunk érte, mert  számunkra Európa nem egy politikai irány vagy cél, Európa egy vallás, és senki nem árulhatja el ezt a vallást Albániában , annál az egyszerű ténynél fogva, hogy Európa egy testamentum, tanúság valami mellett. Ugyanakkor tartozunk ezzel a gyerekeinknek, ezért keményebben, egyre keményeben fogunk dolgozni annak érdekében, hogy Albániát egy jól működő európai állammá tegyük.
Albánia beléptetése az Európai Unióba mindig is Edi Rama fő politikai ígérete volt. Tekintettel arra, hogy évek óta nem sikerült elérni ezt a célt, vajon mit jelent ma Albániának a csatlakozás az EU-hoz?
Mindig ugyanannyit jelent, mint amit a kezdetben jelentett, az albánok soha nem fáradnak bele a harcba, hogy Európa részei legyenek. Persze, csalódások is következtek, és Európa nem volt jó abban, hogy teljesítse saját ígéreteit. Mi elvégeztük a házi feladatunkat, és továbbra is így teszünk, mivel, ahogyan mondtam, Európa számunkra ugyanazt jelenti az első naptól kezdve, hogy megszabadultunk a kommunizmustól, és történelmünk során először választhatunk. Soha nem volt választásunk, mások döntöttek rólunk, és a helyünk más terekben volt, nem abban, ahol mindig is lenni akartunk, az Európai Unióban.

Fanatikus albánok

Miután EU-csatlakozási folyamat „hosszabb a vártnál” – fogalmazzunk finoman – a Nyugat-Balkán nagy- és közép-hatalmi „csatatérré” vált. Ez vonatkozik Albániára is.

Azzal, hogy nem integrálják teljesen az Európai Unióba,  a Nyugat-Balkán szürke övezet marad , amely vonzerőt gyakorol, és esélyt kínál más szereplőknek. Olyan harmadik szereplőknek, akiknek nem ugyanolyan jószándékú a hozzáállásuk, és nem ugyanazok az értékeik, mint az Európai Uniónak. Albánia számára nem látok közvetlen veszélyt, mert az albánok nagyon fanatikusak a Nyugattal és az EU-val kapcsolatban. Más országoknak többé-kevésbé jobban kell figyelniük ezekre a hatásokra, amelyek más szereplőktől érkeznek.
Az utóbbi pár évben Albánia széles körű alkotmányos változásokon ment keresztül, ami a korrupció elleni küzdelmet, reformok bevezetését illeti. A helyzet javult, de ez nem elég.
Nagy a különbség aközött, hogy az Európai Unió tagjává válik egy ország, illetve teljes körű tárgyalásokat kezd, mivel jelenlegi állapotunkban nem állunk készen a tagságra, ez kétségtelen, de több mint készek vagyunk teljeskörű tárgyalásokat folytatni. Ez az a pont, ahol ellentmondás van, ahol Európa rövidlátó, sőt némiképp álszent is, mert Albánia megérdemli, hogy teljeskörű tárgyalásokat folytasson, és azokat végigvigye.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban megjelenő nem hivatalos dokumentumokról (non-paper) és a balkáni határok újrarajzolásáról is beszélt az albán miniszterelnök, miután Észak-Macedónia miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy az katasztrofális lenne.
Frusztrációk lesznek, és ezért különböző ötletek merülnek fel a legnevetségesebbektől a legfurcsábbakig, mivel  a status quo nem opció . Miközben mély ellentéteink vannak, amelyeket rendeznünk kell, közösen kell előmozdítani az együttműködésünk erősítését annak érdekében, hogy régiónkban működjön a schengeni övezet, és hogy Európa mind a négy szabadságjogát érvényesítsük

– jelentette ki az EuroNewsnak adott interjúban az albán miniszterelnök.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: