Diplomácia
HATÁRON INNEN ÉS TÚL: Szijjártó Péter bukaresti villámlátogatásának román viszhangja
Tíz Facebook-poszt, fotók sora földön és levegőben, két videó, egy élő bejelentkezés interjút adva a magyar közmédiának – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalának termése február 18-áról, amelyet Bukarestben töltött, sorra látogatva az új román kormány tagjait. Bejegyzései, nyilatkozatai szerint jelentős fejlesztésekről állapodott meg a szomszédos ország vezetőivel, új autópályákról, vasútfejlesztésekről, földgázimportról, kölcsönös érdekekről és egy új bizalmi alap kiépítéséről adott hírt.
Vele ellentétben a román kormánytagok szemmel láthatóan kisebb fontosságot tulajdonítottak a látogatásnak, és annak hangsúlya is más ügyekre került a román sajtóban. Elmaradtak a személyes nyilatkozatok, a sajtót Virgil Popescu energetikai miniszter egyetlen Facebook bejegyzésben, a román külügyminisztérium pedig egy sajtóközleményben tájékoztatta a történtekről. A hangnem is jóval visszafogottabb, ráadásul olyan kérdésekre is kitérnek a közös gazdasági érdekek, fejlesztések fontosságának említése mellett, amelyek Szijjártó Péter nyilatkozataiból rendre kimaradtak.
A Mediafax román hírügynökség beszámolója már címében is más témát emel ki. BogdanAurescu, a román diplomácia vezetője ugyanis a magyarországi román kisebbség jogainak biztosítását, a magyarországi román nyelvű oktatás minőségének, színvonalának javítását kérte magyar kollégájától. Emellett arra a tavalyi közös vállalásra is emlékeztette Szijjártó Pétert, hogy a budapesti kormány Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programjának kereteit nemzetközi egyezményben rendezik, amely biztosítja az átláthatóságot és a diszkriminációmentességet.
A hotnews.ro hírportál is az utóbbi témára helyezi a hangsúlyt beszámolójában és hosszan kitérnek annak előzményére is. Mint írják, az Orbán Viktor által 2016-ban bejelentett nemzeti stratégiai terv részeként indította el Magyarország az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programot, amelynek keretében székelyföldi gazdák és élelmiszer-feldolgozók pályázati támogatásban részesültek magyar kormányzati forrásból. Bukarest a programot azóta is kifogásolja, annak folytatását a román kormánnyal kötött írásos egyezményhez kötné, amely kizárja a pályázók esetleges etnikai megkülönböztetését.
A magyar beszámolókkal ellentétben az adevarul.ro és a digi24.ro tudósítása is arra a bukaresti jelzésre helyezte a hangsúlyt, hogy találkozójukon a román külügyminiszter a magyarországi román kisebbség jogainak biztosítását kérte Szijjártó Pétertől. A román nyelvű oktatás megfelelő finanszírozását várják el a magyar kormánytól, hogy – mint írják – a minőségi román nyelvű oktatás elősegítse a román kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését.
Balkán
SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak- Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia- Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).
A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.
A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia- Hercegovinára, Koszovóra, Észak- Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.
A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.
A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.
A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is