Horvátország
DRÁGA UTAZÁS: Erre figyeljünk, ha Horvátországba utazunk

Széleskörben ismert tény, hogy a horvát autópályák használati díja igen borsos. Az előírások azonban változnak, és hamarosan megszűnik a kapus rendszer.
Duplán számlázták ki neki
A letenyei határátkelőtől a magyar turisták körben is igen népszerű Splitig 225 kunát (10500 HUF) kérnek el az üzemeltetők az úthasználatért.
Utazásunk viszont ennél jóval drágább is lehet, főleg, ha olyan figyelmetlenek vagyunk, mint az a horvát autós, aki nemrég a horvát sajtóban is hangot adott felháborodásának.
A történet szerint Ivan Landeka Fiuméből (Rijeka) utazott Zágrábba, de útközben elhagyta a fizetőkapunál kapott kártyáját, ezért a fővároshoz érve nem tudta igazolni, hogy hol hajtott fel az autópályára.
Az érvényes szabályok szerint ezért az adott úton megtehető legnagyobb távolság kétszeresét számlázták ki neki. Ez esetében a Zágráb és az A1-es autópálya legdélibb, Bosiljevo mellett található lehajtója közti 484 kilométeres szakasz útdíjának kétszeresét jelenti, ami 464 kuna (22000 HUF).
Az eset azért keltett nagy felháborodást, mert a rendszer már egy ideje nem csak papíralapon működik, a felhajtáskor a kapunál ugyanis a számítógép regisztrálja az adott jármű rendszámát, ezért elvileg bizonyítható lenne, hogy hol hajtott fel az illető a pályára.
Ennek ellenére, a gyakorlatban nem ellenőrzik ezt, csupán büntetnek.
A Jutarnji liszt horvát lap szerint a tavalyi évben 43 millióan használták a horvát autópályákat, és mindössze 5600 esetben fordult elő olyan, hogy valaki elveszítette a felhajtáskor kapott bizonylatot.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben kifizetjük a büntetést és később megtaláljuk a bizonylatot a táskánk mélyén, akkor fellebbezhetünk és visszakapjuk a pénzünket.
Érdemes hát jól vigyázni a mágneses kártyára, amelyet utazásunk elején kapunk, ha nem akarunk pórul járni. Legalábbis még egy ideig.
Búcsú a kapuktól
Oleg Butković tengeri, közlekedési és infrastruktúráért felelős minisztere már tavalyelőtt bejelentette, hogy 2022-től új útdíjrendszert vezet be Horvátország.
Az új rendszer végérvényesen száműzi majd a fizetőkapukat a horvát utakról, helyettük a Magyarországon is jól ismert matricás rendszer lép életbe.
Az új rendszerrel a tervek szerint elkerülhetők lesznek a forgalmi dugók, valamint a matricák ára is kedvezőbb lehet, mint a jelenlegi úthasználati díjak.
A tervek szerint minden fel- és lehajtónál lesz egy kamera, amely ellenőrizi, hogy az arra haladó járműveknek van-e érvényes matricájuk.
A horvát matricák a magyarhoz hasonlóan rendszámalapúak lesznek, ezért nem kell majd fizikai értelemben vett matricát a szélvédőre ragasztanunk.
A jelenlegi fizetőkapus rendszernek sok hátránya van, egyebek között például az, hogy a sztrádahasználatot megtett kilométer után fizetteti, és ezért igen drága, nyaranta pedig a turistaszezon idején jelentős torlódások keletkeznek a fizetőkapuknál.

Horvátország
Atyaisten! Nincs krumpli!

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)
A tavalyi nagy szárazság megkésett következménye
Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.
A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.
Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb üzemanyag- és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.
– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt
– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)
Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.
A horvát nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.
Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.
Zoki Bond hozta a formáját
A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Kapcsolódó cikk
UKRAJNA ELLENSÉGE LETT: Feketelistára tette a horvát elnököt az ukrán szélsőséges Mirotvorec Központ
Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.
Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!
– Ez Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből
– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.
Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia7 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt