Horvátország
BEZZEG MAGYARORSZÁG: Horvátországban 65 év kor felett is beadják az AstraZeneca vakcináját
Horvátországban ez idáig nem nagyon foglalkoztak a magyar kormány reakciójával az EU-ban tapasztalható oltóanyag-hiányra, az átlagpolgár azonban átlátott a szitán – legalábbis erre utal egy-két közvéleménykutatás a baloldali térfélről. Az alábbi sorokban arról is szó lesz, hogy hiába azonban a “népi éleslátás”, mert a döntés a báni palotában születik meg. Egy horvát lap erélyesen bírálja a zágrábi kormánynak a döntését, amely szerint az AstaZeneca vakcináját beadják az időskorúaknak is.
A jó és a jobbik vakcinák
Nem sokkal az alábbi cikk lezárása előtt Vili Beroš horvát egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az AstraZeneca vakcinája a 65 év feletti korosztályok számára is hatékony és biztonságos.
– Kijelenthetjük, hogy az AstraZeneca az esetek 62 százalékában véd, ami azt jelenti, hogy ebben a százalékban óv a megbetegedéstől, a fennmaradó százalékban viszont enyhébbek lesznek a tünetek, és leggyakrabban csak egy szimptóma jelenik meg
– nyilatkozta a horvát egészségügyi miniszter, és ezzel védelmébe vette a horvát közegészségügyi intézet vezetőjét.
Krunoslav Capak közegészségügyi vezető – aki már felvette a Pfizer/BioNtech vakcina második adagját is – a hét végén jelentette be, hogy a 65 kor feletti embereknek is beadják az AstraZeneca által előállított védőoltást, amellyel az említett életkor felett általában nem oltanak.
A betegségen átesett horvát egészségügyi miniszter tehát Capak segítségére sietett, és igyekezett rendet vágni a százalékok között.
– Valamennyi bejegyzett vakcina csaknem száz százalékban jó, bár az orvostudományban majdnem, hogy nincs száz százalék… Mindhárom oltás egyformán jó. Az AstraZeneca vakcinája által nyújtott védelem valamivel ugyan kisebb, de a második adag fokozhatja az immunválaszt
– mondott ellent önmagának Vili Beroš, aki mindezek után azt tanácsolta honfitársainak, hogy ne várjanak más vakcinára, hanem bátran oltassák be magukat az AstraZenecával, amelyből februárban várhatóan 150 ezer adag érkezik Horvátországba.
Ezek után horvát legyen a talpán, aki kiigazodik a vakcinák és a százalékok között, és be meri oltatni magát.
Horvátország és a nyugat
A horvát kormányt elég sok kritika éri mostanában amiatt, hogy a nyugati csapásvonalat követi a vakcináció terén.
Nemrégiben a baloldali Index.hr és a Novi list közvéleménykutatása hívta fel a figyelmet arra, hogy olvasóik, ha választhatnának, akkor legszívesebben az orosz Szputnyik vakcinával oltatnák be magukat.
Ez nagyon furcsa jelenség, mert ami azt illeti, Horvátországban szinte egyáltalán nincs orosz propaganda, másrészt pedig a horvátok “orcájukat közismerten a nyugat felé fordítják”. (Szerkesztői üzenet: a kolléga itt szexuális devianciára utaló hasonlatot használt a nyugattal kapcsolatban, amit egyáltalán nem helyeseltem.)
A horvátok tehát mindent, ami nem nyugati irányból érkezik, gyanakvással, lekicsinyléssel fogadnak. Így annakidején a horvát médiumok is csatlakoztak a “szabad világ” kórusához, és nagy mennyiségű “szakvéleményt”, “tényt” és miegymást közöltek a frissen bejelentett Szputnyik V koronavírus-elleni vakcináról.
Az “elsietett”, “gyanús”, “tudománytalan” orosz vakcina (így a nyugati propaganda), időközben eleget tett mindennemű vizsgálatnak, mellékhatásai egészen enyhének bizonyultak, és úgy tűnik, hosszabb ideig tartó védettséget biztosít, mint bármelyik más oltóanyag (eddig a keleti propaganda).
A horvát médiumok egy ideig óvatosan kerülgették a témát, vagy tisztességtudóan “belpolitikai célokat szolgáló szóló magánakciónak” nevezték a magyar kormány reakcióját Brüsszel tanácstalanságára, végül azonban a jobbközép Slobodna dalmacija nyíltan feltette a kérdést:
– Az embereket nem érdekli ki gyártotta le az oltóanyagot, hanem csak az, hogy biztonságos-e. Miért nem rendeltünk a hatékony orosz vakcinából, mint ezt Magyarország tette!?
Horvátország és a többiek
A cikk azt is kifejti, hogy az Európai Unióban inkább politikai, mint tudományos szempontok figyelembevételével döntöttek az oltóanyag beszerzésekről. Így most az a helyzet, hogy az európai országokban átlagosan száz emberből csupán kettő kapta meg az oltást, szemben az izraeli 43, vagy az angliai 10, illetve az amerikai 7 beoltottal.
Az EU a brit AstraZenecára helyezte a hangsúlyt, amelynek az oltóanyaga a rendelkezésre álló adatok szerint, hatékonyságában jócskán az orosz Szputnyik V alatt marad, különösen ha idősebb személyekről van szó.
A báni palotában (a horvát kormány székhelye – K.R.) most persze, azt mondják, hogy könnyű a csata után tábornoknak lenni, és hogy az oltóanyag megrendelésének pillanatában nem lehetett megjósolni az európai beszerzési rendszer csődjét.
– Hiányzott a bölcsesség vagy a bátorság ahhoz, hogy elfogadhatóbb oltások beszerzésével alternatív megoldásokhoz nyúljanak ebben a súlyos válságban (mint például Magyarország, Csehország vagy Szerbia), a hazai életek urai inkább hátat fordítottak az idős és beteg horvát embereknek.
A spliti lap szerint a kocka tehát el van vetve. A horvát időskorúak vagy beadatják sorvadt felkarizmaikba az AstraZeneca vakcináját, vagy bejelentkeznek egy szabad lélegeztetőgépre.
– Egyáltalán nem akarnak az időseknek adni a kevéske Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinából, hanem azt üzenik nekik, hogy “vegyétek fel az AstraZenecákat, vagy krepáljatok be”
– írta hétfői kommentárjában a Slobodna Dalmacija.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is