Connect with us

Földrengés

ÚJABB VESZÉLY: Rejtélyes lyukak keletkeztek a földrengés után Petrinja környékén

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lyukak
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc


A december végén Petrinját és környékét megrázó rengések óta folyamatosan új, rejtélyes lyukak nyílnak a földben. A különös geológiai képződmények félelmet keltenek az egyébként is traumatizált lakosság körében.

A veszély nem múlt el

Különös geológiai jelenségek tartják félelemben a földrengés által sújtott vidéket, a decemberi földmozgás után ugyanis rejtélyes lyukak nyíltak a földben, mindenek előtt a Petrinjától mintegy 25 kilométerre lévő Mečenčani faluban.

Az esetenként akár 30 méter átmérőjű, 10-15 méteres mélységet is elérő lyukak ráadásul folyamatosan nőnek, és nem kizárt, hogy újak is keletkeznek a közeljövőben, ami nyugtalanítja a lakosságot.

A polgári védelem adatai szerint eddig 57 helyen jelentek meg ilyen képződmények.

A lyukak jórésze szántóföldeken tátong, de van olyan is, amelyik lakóházakat veszélyeztet.

A lyukak megteltek vízzel, ráadásul van olyan is, amely meleg vízzel van tele.

Az önkormányzatok arra kérik a lakosságot, hogy a lyukakat ne kezdjék meg egyedül betemetni, mivel azok helyreállítását szakértői felméréseknek kell megelőzniük, hogy kiderüljön, nem rejtenek-e magukban további veszélyeket.

Mi lehet a jelenség hátterében?

A térségben a talaj alsóbb rétegeiben sok mészkő található, amelyek az évezredek során feloldódott a talajvíz hatására, a helyükön pedig üregek képződtek.

A földmozgás megbolygatta a talajt, ezért ezek az üregek beszakadtak.

Mivel jelentős mennyiségű csapadék esett a földrengés óta eltelt időszakban, az összegyűlt víz tovább áztatja a talajt, újabb üregeket nyitva meg.

Szakértők szerint a mész és a víz reakciója okozza némely kráter vizének a felmelegedését.

A geológusok úgy vélik, fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben további lyukak keletkeznek, főleg tavasszal, miután a környéken megemelkedik a talajvíz.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Földrengés

BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

foldrenges ket terkep
A Svájcban bemutatott földrengési térképek Európára vonatkoztatva (Forrás: Seismo)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.

Földrengési stratégia

Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.

Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország  térségében

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)

A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.

A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.

Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.

A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.

Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.

A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.

Az új modell

Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Földrengési térkép: Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)

Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.

Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.

Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.

A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava