Földrengés
ÚJABB VESZÉLY: Rejtélyes lyukak keletkeztek a földrengés után Petrinja környékén
A december végén Petrinját és környékét megrázó rengések óta folyamatosan új, rejtélyes lyukak nyílnak a földben. A különös geológiai képződmények félelmet keltenek az egyébként is traumatizált lakosság körében.
A veszély nem múlt el
Különös geológiai jelenségek tartják félelemben a földrengés által sújtott vidéket, a decemberi földmozgás után ugyanis rejtélyes lyukak nyíltak a földben, mindenek előtt a Petrinjától mintegy 25 kilométerre lévő Mečenčani faluban.
Az esetenként akár 30 méter átmérőjű, 10-15 méteres mélységet is elérő lyukak ráadásul folyamatosan nőnek, és nem kizárt, hogy újak is keletkeznek a közeljövőben, ami nyugtalanítja a lakosságot.
A polgári védelem adatai szerint eddig 57 helyen jelentek meg ilyen képződmények.
A lyukak jórésze szántóföldeken tátong, de van olyan is, amelyik lakóházakat veszélyeztet.
A lyukak megteltek vízzel, ráadásul van olyan is, amely meleg vízzel van tele.
Az önkormányzatok arra kérik a lakosságot, hogy a lyukakat ne kezdjék meg egyedül betemetni, mivel azok helyreállítását szakértői felméréseknek kell megelőzniük, hogy kiderüljön, nem rejtenek-e magukban további veszélyeket.
Mi lehet a jelenség hátterében?
A térségben a talaj alsóbb rétegeiben sok mészkő található, amelyek az évezredek során feloldódott a talajvíz hatására, a helyükön pedig üregek képződtek.
A földmozgás megbolygatta a talajt, ezért ezek az üregek beszakadtak.
Mivel jelentős mennyiségű csapadék esett a földrengés óta eltelt időszakban, az összegyűlt víz tovább áztatja a talajt, újabb üregeket nyitva meg.
Szakértők szerint a mész és a víz reakciója okozza némely kráter vizének a felmelegedését.
A geológusok úgy vélik, fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben további lyukak keletkeznek, főleg tavasszal, miután a környéken megemelkedik a talajvíz.
Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép
Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.
Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.
Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?