ITT AZ ISPÁN, HOL AZ ISPÁN? Könnyebb leváltani az Egyesült Államok elnökét, mint egy horvát főispánt

Horvátországot a katasztrofális földrengés után, néhány politikai botrány is megrázkódtatta, bár, ha valaki az átlagpolgárt kérdezi, nem nagyon. A horvátoknak már régen nincs semmilyen illúziója a politikusokkal szemben, így bárhogy is erőlködik a média, a közvélemény nem mutat nagy hajlandóságot a felháborodásra, illetve, ha igen, akkor az a vakcinaügyek miatt van, nem a hazai politikusok viselt dolgai okán.

Van ispán, nincs ispán

Kronológiailag, minden Ivo Žinić Sziszek- Monoszló megye főispánjának viselt dolgaival kezdődött, amikor valaki kiderítette, hogy az ispán úr egy állami tulajdonban lévő házban lakik és még lakbért sem fizet.

Nem mintha nem lakhatna máshol, mert a Žinić család bizonyítottan több ingatlan felett rendelkezik, többek között egy kisebb fajta vadászlaknak megfelelő “hétvégi házzal” egy Glina közeli faluban, amelynek különleges ismertetőjele az udvaron felállított fürdőmedence.

Žinić kapálózott eleinte, hogy a látszat csal, és hogy tulajdonképpen neki, mint a honvédő háború veteránjának, az állam jön egy házzal.

Ám az örökké kíváncsiskodó újságírók véglegesen lerántották róla a vizes lepedőt, amikor kiderítették, hogy Žinić jogtalanul bitorol egy zágrábi lakást is, ahonnan állítólag a honvédelmi minisztérium nem tudja kilakoltatni.

Persze, időközben felelevenítették Žinić régebbi botrányait is, mint amilyenek a háború utáni újjáépítés folyamán észlelt gyanús ügyletek voltak, így Plenković miniszterelnök, aki egyben a jormányzó Horvát Demokratikus Közösség elnöke is, rövidre zárta az ügyet, ennek következtében Žinić lemondott a HDZ megyei szervezetének elnöki posztjáról és bejelentette, hogy nem indul a tavaszi helyhatósági választásokon.

Ugyanakkor a főispáni helyről nem mozdul, és mint ezt ismét csak az újságból tudtuk meg, nem is lehet elmozdítani, legalábbis még négy hónapig, amíg megbízatási ideje tart.

Itt még csak csendesen megjegyezzük, hogy a napokban kerül sor Marina Lovrić Merzel, Sziszek- Monoszló megye Žinićet megelőző főispánjának végtárgyalására. A Milanović-kormány idején ispánkodó Lovrić Merzel asszony kenőpénz elfogadásának vádjával került anno bíróság elé.

Lex sheriff

Ennek oka a Horvátországban csak “Lex sheriff” néven emlegetett helyi és területi önkormányzatokról szóló törvény, amelynek értelmében az önkormányzat vezető emberét csak népszavazással lehet leváltani, de erre nem kerülhet sor a megválasztása utáni első 12 hónapban, sem a választások évében.

A törvény hat okot nevez meg, amikor az önkormányzat vezetőjének megszűnhet a megbízatása: ha önszántából írásban lemond, ha jogerős bírósági ítélettel megfosztották vezetői jogosultságától, ha jogerős ítélet született ellene, amely egy hónapnál hosszabb szabadságvesztésre ítéli, ha megszűnik tartózkodási helye a megye területén, illetve ha elveszíti horvát állampolgárságát, vagy elhalálozik.

Mint ezt a kollégák találóan megállapították: könnyebb leváltani az Egyesült Államok elnökét, mint egy horvát főispánt, vagy községi elnököt.

Miért van ez így?

Bár a hivatalos indoklás “illő módon” ködös, a dolog lényege az, hogy a megyei vezetőségek korábban nem egy esetben buktak meg megbízatási idejük lejárta előtt, amikor az ellenzéknek sikerült megakadályozni az önkormányzat éves költségvetésének elfogadását.

Miután a politikai alulról építkező társasjáték, ahol a piramis csúcsa alatt számtalan réteg van, a pártok, nevezetesen a Horvát Demokrata Közösség (HDZ), mert ők javasolták és szavaztatták meg a törvényt, ezáltal betonozzák be a megyei, községi struktúrákat, amin végső soron a választási siker vagy sikertelenség múlik.

De ez nem horvát specialitás, máshol is úgy van, hogy csak a legritkább esetekben nyer a tenderen olyan cég, amely nem rendelkezik megfelelő politikai összeköttetésekkel.

Hogy mik vannak?!

Szinte párhuzamosan a Žinić-üggyel Pozsega polgármestere, Darko Puljašić is ráfázott, mert valahogy nyilvánosságra került az a felvétel, amely szerint elrendeli, hogy hét cégnek kell odaítélni a helyreállítási munkálatokat, amiért is talált-süllyedt alapon lemondott parlamenti képviselői posztjáról.

Mindeközben a napokban megkezdődött a “borospince affér”. Itt arról van szó, hogy Viktor Šimunić orosljavljei független választmányi tag felvételt készített a HDZ Zagorje- Krapina megyei szervezetének elnökével Žarko Tušekkel folytatott beszélgetéséről.

A zagorjei borospincében sorra került beszélgetésen Tušek segítséget ajánlott fel a független Šimunićnak a helyhatósági választásokon, amennyiben hajlandó együttműködni a HDZ-vel az ellenzékkel szemben. Nemcsak a választások lebonyolításban mutatkozott készségesnek megsegíteni Šimunićot, de jól fizetett állásokkal is kecsegtette, mint amilyen például a Medvednica Nemzeti Park igazgatói posztja.

Botrányos? Persze, csak éppen a horvát közvélemény nem nagy hajlandóságot mutat a megbotránkoztatásra. Mint már szó volt róla, a horvátoknak már régen nincs semmilyen illúziójuk a politikusokkal, politikával kapcsolatban.

Ehelyett a piacon inkább arról esik szó, hogy nincs oltás, illetve, hogy “ezek a brüsszeliek, még a mieinktől is rosszabbak”. Legalábbis így nyilatkozott Štefica néni a “vox populi szóvivője”, két kiló krumpli és három fej hagyma között.