Connect with us

Egyesült Államok

A VAKCINA ELRABLÁSA: Horvátországban felfüggesztették az oltást, mert nincs elegendő vakcina

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vakcina nincs elegendo
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Jóformán még meg sem kezdődött a koronavírus elleni vakcina tömeges beadása Horvátországban, máris le kellett állni, mert nincs elegendő oltóanyag. Ezért újabb emberek már nem kaphatják meg az első adagot, a második vakcinát viszont beadják azoknak, akik már túl vannak az első körön. A horvát válságstáb szerint a leszállított oltóanyag mennyisége messze elmaradt attól, amire ígéretet kaptak. Hogyan tovább?

Nem tartják be az ígéreteket

Minden úgy nézett ki, hogy ez rendben lesz. Megérkezett a Pfizer, majd a Moderna. És aztán jött a hidegzuhany: leállították a lakosság oltását.

– Mert nincs elegendő adag ahhoz, hogy újabb embereket oltsunk be a Pfizer-vakcinával. Sajnos, a Moderna sem szállította le a beígért mennyiséget, tegnap pedig jelezték, hogy egy hetet késnek az újabb oltóanyag küldésével

– közölte Krunoslav Capak a horvát közegészségügyi intézet vezetője, aki szerint a gyógyszergyártók 30%-kal csökkentették a kiküldött vakcinák mennyiségét.

– Most a második hónap közepére várunk, amikorra a gyártok egy nagyobb mennyiséget ígértek, bár a tőlük kapott disztribúciós listán ezek a tételek nem szerepelnek.

Horvátországban eddig mintegy 65 ezer vakcinát használtak fel, és 55 ezer embert oltottak be. A különbség abból ered, hogy egyesek már a második oltást is felvették. Ezek a számok azonban azt jelzik, hogy nem oltották be az összes egészségügyi dolgozót, nem is beszélve a veszélyeztetett korosztályról.

– Sem az összes orvos, sem az összes egészségügyi dolgozó nem kapta meg a védőoltást, és sokan várják, hogy felvehessék a második adagot, ezért aggódva figyeljük a fejleményeket, de reméljük, hogy az Európai Unió kimutatja az erejét, és biztosítja az oltóanyagot

– jelentette ki Krešimir Luetić, a Horvát Orvosi Kamara elnöke az egyik horvát kereskedelmi televízió műsorában.

A horvátok egyébként jelentősen túlrendelték magukat, óvatosságból az év végéig 5,6 millió adag oltóanyagot várnak, ebből 2,7 milliót az az AstraZenecától, további egy-egy milliót a Pfizertől és a Modernától, valamint 900 ezer darabot a Johnson&Johnsontól.

Az AstraZeneca kivételével amerikai cégekről van szó, amelyeknek Joe Biden beiktatását követően száz nap alatt száz millió vakcinát kell leszállítaniuk “belső használatra”, az új amerikai elnök ugyanis a beiktatását követő száz napban naponta egymillió vakcinát adatna be az amerikai állampolgároknak.

Ha ez megvalósul, akkor ez lesz az Egyesült Államok történelmének legnagyobb oltási programja, más országok viszont emiatt vakcina nélkül maradnak, amit akár a “vakcina elrablásának” is nevezhetünk.

A vakcina elrablása

A horvát miniszterelnök szerint mindenki úgy küzd a vírus elleni, ahogy tud, ami azt jelzi, hogy ismételten nincs egységes álláspont az Európai Unióban.

Andrej Plenković szerint az Európai Tanács ülésén mindenki egyetértett abban, hogy be kell tartanai a gyógyszercégekkel kötött megállapodásokat, ami magyarán azt jelenti, hogy a cégeknek le kell szállítaniuk a szerződésekben szereplő darabszámokat.

– Mindent meg kell tennünk azért hogy ne következzen be a “vaccine hijacking”, vagyis hogy ne térítsék el az oltóanyagot azok az országok, amelyek több pénzt kínálnak a cégeknek a vakcináért

– mondta a horvát miniszterelnök, aki szerint fontos, hogy Horvátország megkapja a lekötött adagokat.

Ugyanakkor felmerül az is, hogy az unión belül a gazdaságilag erősebb uniós tagországok elorozzák a vakcinákat a szegényebb országok orra elől.

– Remélem, hogy ez nem következik be. Reménykeltő lehet, hogy a jövő hét végén jóváhagyják az AstraZeneca vakcináját is, és Horvátország azzal az oltóanyaggal a lakosság jelentős részét beolthatja

– mondta Krešimir Luetić, a Horvát Orvosi Kamara elnöke.

Persze, ha az AstraZeneca rendesen szállít. Mert vannak olyan jelek, hogy nem.

A brit gyógyszergyár ugyanis éppen a cikk keletkezésével párhuzamosan jelentette be, hogy gyártási gondok miatt 60 százalékkal csökkenti az első negyedévben az Európai Uniónak szánt vakcinaszállítmányokat. Brüsszelnek erre már nincs ráhatása, volt ugyanis közben egy Brexit.

Minden jel arra utal, hogy a nyugati gyógyszergyártók Kína és/vagy Oroszország karjaiba kergetik a balkáni és a közép-európai országokat. Aztán majd lesz nagy csodálkozás, esetleg politikai nyomásgyakorlás.

A horvát hivatalos álláspont szerint egyébként nemigen lehet a korlátozó intézkedések enyhítésére számítani, hiszen a veszély nem múlt el, ezért – mivel nincs elérhető vakcina – továbbra is kulcskérdés a találkozások számának csökkentése, vagyis minél kevesebb a kapcsolat, annál kevesebb a vírus.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Egyesült Államok

Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csapat Koszovó
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője aggodalmát fejezte ki a szerbiai csapatmozgások miatt (Forrás: Internet)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.

Szerb katonai erők a határ mentén

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.

– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban

– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.

A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.

A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.

Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.

– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk

– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.

Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.

A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.

Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.

A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.

Diplomáciai nyomás

Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.

A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.

Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.

Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.

Nem volt könnyű beszélgetés

A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.

csapat Koszovó

Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)

Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.

A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.

Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:

– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz

– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava