Jóformán még meg sem kezdődött a koronavírus elleni vakcina tömeges beadása Horvátországban, máris le kellett állni, mert nincs elegendő oltóanyag. Ezért újabb emberek már nem kaphatják meg az első adagot, a második vakcinát viszont beadják azoknak, akik már túl vannak az első körön. A horvát válságstáb szerint a leszállított oltóanyag mennyisége messze elmaradt attól, amire ígéretet kaptak. Hogyan tovább?
Nem tartják be az ígéreteket
Minden úgy nézett ki, hogy ez rendben lesz. Megérkezett a Pfizer, majd a Moderna. És aztán jött a hidegzuhany: leállították a lakosság oltását.
Mert nincs elegendő adag ahhoz, hogy újabb embereket oltsunk be a Pfizer-vakcinával. Sajnos, a Moderna sem szállította le a beígért mennyiséget, tegnap pedig jelezték, hogy egy hetet késnek az újabb oltóanyag küldésével
– közölte Krunoslav Capak a horvát közegészségügyi intézet vezetője, aki szerint a gyógyszergyártók 30%-kal csökkentették a kiküldött vakcinák mennyiségét.
Most a második hónap közepére várunk, amikorra a gyártok egy nagyobb mennyiséget ígértek, bár a tőlük kapott disztribúciós listán ezek a tételek nem szerepelnek.
Horvátországban eddig mintegy 65 ezer vakcinát használtak fel, és 55 ezer embert oltottak be. A különbség abból ered, hogy egyesek már a második oltást is felvették. Ezek a számok azonban azt jelzik, hogy nem oltották be az összes egészségügyi dolgozót, nem is beszélve a veszélyeztetett korosztályról.
Sem az összes orvos, sem az összes egészségügyi dolgozó nem kapta meg a védőoltást, és sokan várják, hogy felvehessék a második adagot, ezért aggódva figyeljük a fejleményeket, de reméljük, hogy az Európai Unió kimutatja az erejét, és biztosítja az oltóanyagot
– jelentette ki Krešimir Luetić, a Horvát Orvosi Kamara elnöke az egyik horvát kereskedelmi televízió műsorában.
A horvátok egyébként jelentősen túlrendelték magukat, óvatosságból az év végéig 5,6 millió adag oltóanyagot várnak, ebből 2,7 milliót az az AstraZenecától, további egy-egy milliót a Pfizertől és a Modernától, valamint 900 ezer darabot a Johnson&Johnsontól.
Az AstraZeneca kivételével amerikai cégekről van szó, amelyeknek Joe Biden beiktatását követően száz nap alatt száz millió vakcinát kell leszállítaniuk “belső használatra”, az új amerikai elnök ugyanis a beiktatását követő száz napban naponta egymillió vakcinát adatna be az amerikai állampolgároknak.
Ha ez megvalósul, akkor ez lesz az Egyesült Államok történelmének legnagyobb oltási programja, más országok viszont emiatt vakcina nélkül maradnak, amit akár a “vakcina elrablásának” is nevezhetünk.
A vakcina elrablása
A horvát miniszterelnök szerint mindenki úgy küzd a vírus elleni, ahogy tud, ami azt jelzi, hogy ismételten nincs egységes álláspont az Európai Unióban.
Andrej Plenković szerint az Európai Tanács ülésén mindenki egyetértett abban, hogy be kell tartanai a gyógyszercégekkel kötött megállapodásokat, ami magyarán azt jelenti, hogy a cégeknek le kell szállítaniuk a szerződésekben szereplő darabszámokat.
Mindent meg kell tennünk azért hogy ne következzen be a “vaccine hijacking”, vagyis hogy ne térítsék el az oltóanyagot azok az országok, amelyek több pénzt kínálnak a cégeknek a vakcináért
– mondta a horvát miniszterelnök, aki szerint fontos, hogy Horvátország megkapja a lekötött adagokat.
Ugyanakkor felmerül az is, hogy az unión belül a gazdaságilag erősebb uniós tagországok elorozzák a vakcinákat a szegényebb országok orra elől.
Remélem, hogy ez nem következik be. Reménykeltő lehet, hogy a jövő hét végén jóváhagyják az AstraZeneca vakcináját is, és Horvátország azzal az oltóanyaggal a lakosság jelentős részét beolthatja
– mondta Krešimir Luetić, a Horvát Orvosi Kamara elnöke.
Persze, ha az AstraZeneca rendesen szállít. Mert vannak olyan jelek, hogy nem.
A brit gyógyszergyár ugyanis éppen a cikk keletkezésével párhuzamosan jelentette be, hogy gyártási gondok miatt 60 százalékkal csökkenti az első negyedévben az Európai Uniónak szánt vakcinaszállítmányokat. Brüsszelnek erre már nincs ráhatása, volt ugyanis közben egy Brexit.
Minden jel arra utal, hogy a nyugati gyógyszergyártók Kína és/vagy Oroszország karjaiba kergetik a balkáni és a közép-európai országokat. Aztán majd lesz nagy csodálkozás, esetleg politikai nyomásgyakorlás.
A horvát hivatalos álláspont szerint egyébként nemigen lehet a korlátozó intézkedések enyhítésére számítani, hiszen a veszély nem múlt el, ezért – mivel nincs elérhető vakcina – továbbra is kulcskérdés a találkozások számának csökkentése, vagyis minél kevesebb a kapcsolat, annál kevesebb a vírus.
