Feltámadt haló poraiból a zágrábi Immunológiai Intézet

A zágrábi Immunológiai Intézet, amely a rendszerváltást és a háborút követő viharos években egyre inkább ellehetetlenült különféle praktikák miatt, és nemegyszer a csőd szélére került, most úgy látszik véglegesen megmenekült, sőt az új gyártórészleg beindításával elindult a fejlődés, a növekedés útján. Kissé paradox módon, mindez a koronavírus világjárványnak köszönhető, a Plenković-kormány ugyanis ekkor döbbent rá, hogy igazán nagy hülyeség lenne egy potenciálisan stratégiai jellegű intézetet veszni hagyni. Ez mindenképpen piros pontot jelent a kormánynak, de ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy ez inkább kivétel, mint szabály, mert például az ugyancsak stratégiai jellegű zágrábi Hajózási Intézetet, párját ritkító kísérleti medencerendszerével (az egyszerűség kedvéért, jelentősége ugyanaz, mint a szélcsatorna a repülőiparban) nagy lelki nyugalommal hagyta csődbe menni.

Mi a történés?

Miután januárban sikeresen lebonyolították a közbeszerzési pályázatot az előre gyártott létesítménynek a beszállítói számára, a kormány március közepén hozzájárulását adta az Egészségügyi Minisztériumnak és az Immunológiai Intézetnek a szerződések aláírásához a beszállítókkal.

A tervezett előre gyártott elemekből felhúzott rugvicai üzembe az Immunológiai Intézet először a kígyómarás elleni ellenmérgek gyártását helyezi át.

Ez fontos lépés az intézet áthelyezésének első fázisában, ahol a jövőben vérplazmakészítmények gyártására szolgáló üzem építését is tervezik, a harmadik fázisban pedig a lehetséges vakcinagyártást. Ez utóbbiban a híresztelések szerint a Pfizer is érdekelt.

A kígyómarás elleni ellenméreg gyártása kisebb mennyiségben már most folyamatban van, s ennek érdekessége, hogy mind az öt európai vipera marása esetén alkalmazható. Horvátországban ezek közül három fordul elő, a homoki-, a keresztes- és a parlagi vipera.

Ez az ellenméreg klasszikus szérum, kígyóméreggel beoltott lovak vérplazmájából készül, így ritkaságszámba megy a mai világban.

Ami a pénzügyi struktúrát illeti, azt kombinálják, és a hazai források mellett uniós forrásokat is tartalmaz, az év közepére pedig minden olyan konkrét terv elkészül, amely alapján kérhető a finanszírozás az EU-alapokból.

Az antitoxinüzem építését az intézmény vérplazma termékekből származó saját bevételeiből, összesen mintegy 5 millió euróból finanszírozza.

Érdekesség, hogy az ellenméreggyárba történő beruházás, és amit a jövőben egy nagy értékű befektetés követ a vírusvakcinaüzem létrehozására, maximum négy év alatt megtérülhet. Nevezetesen, amit az Immunológiai Intézet holnap előállíthat, az kanyaró és rózsahimlő elleni vakcinák.

Vedran Čardžić, az intézet igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Immunológiai Intézet potenciális piaca egész Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Afrika néhány más fejletlen országa.

Ez elsősorban az UNICEF-en programjaival valósulhat meg, de itt az árak valamivel alacsonyabbak. A tulajdonképpeni üzlet a stratégiai partnerekkel való együttes fellépés lenne.

– Hosszú utat tettünk meg a potenciális stratégiai partnerekkel Indiában és más, nyersanyaghiánnyal küzdő országokkal folytatott megbeszélések során. Itt előnyünk van, mert itt vannak azok az anyatörzsek (Edmonston- Zagreb, RA 27/3, L- Zagreb), amelyek a Horvát Köztársaság tulajdonában maradtak, és ez az alap, amelyből ezek a vakcinák készülnek. Itt biztosra vehető a nagy kereslet, mert jó termékeink vannak, ezekre sok országnak szüksége van

Kapcsolódó cikk

HORVÁT PFIZER: A szerbek orosz, a horvátok pedig amerikai vakcinát állítanak elő?

– magyarázta az igazgató.

A tervek szerint az Immunológiai Intézet évente körülbelül 250 millió adagot tud majd gyártani, és könnyen kiszámítható, hogy a projekt pénzügyileg életképes.

Az intézet további tervei értelmében ez lenne az alapja annak, hogy fejleszteni és modernizálni tudják a vakcinagyártást. Arra számítanak hogy a jövőben mRNS-vakcinákat is előállíthatnak, azaz bármilyen kórokozóval felveszik a harcot.

Aligha kell magyarázni, hogy az ilyen képesség mit jelenthet Horvátország számára egy esetleges újabb világjárvány esetén.

Plenkovićék valamit jól csinálnak

Zárógondolatként azt tennénk hozzá, hogy a horvát kormány valamit nyilván jól csinál – a rossz nyelvek szerint csak szerencséje van, de ez nem igaz – mint ezzel a kormányfő csütörtökön eldicsekedett.

Andrej Plenković arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország az egyetlen ország, amelynek az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta mindhárom hitelminősítő emelte az osztályzatát, kettő közülük két fokkal.

Szerinte a minősítések növekedése az euró bevezetésének és a schengeni térségbe való belépésnek köszönhető.

A kormány úgy véli, hogy az átlagos inflációs ráta idén 6,6 százalék lesz, ami négy százalékponttal alacsonyabb a tavalyinál. Boris Vujčić, a Horvát Nemzeti Bank kormányzója szerint az év vége felé az éves inflációs ráta 5 százalékra csökkenhet.