Horvátország
Feltámadt haló poraiból a zágrábi Immunológiai Intézet
A zágrábi Immunológiai Intézet, amely a rendszerváltást és a háborút követő viharos években egyre inkább ellehetetlenült különféle praktikák miatt, és nemegyszer a csőd szélére került, most úgy látszik véglegesen megmenekült, sőt az új gyártórészleg beindításával elindult a fejlődés, a növekedés útján. Kissé paradox módon, mindez a koronavírus világjárványnak köszönhető, a Plenković-kormány ugyanis ekkor döbbent rá, hogy igazán nagy hülyeség lenne egy potenciálisan stratégiai jellegű intézetet veszni hagyni. Ez mindenképpen piros pontot jelent a kormánynak, de ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy ez inkább kivétel, mint szabály, mert például az ugyancsak stratégiai jellegű zágrábi Hajózási Intézetet, párját ritkító kísérleti medencerendszerével (az egyszerűség kedvéért, jelentősége ugyanaz, mint a szélcsatorna a repülőiparban) nagy lelki nyugalommal hagyta csődbe menni.
Mi a történés?
Miután januárban sikeresen lebonyolították a közbeszerzési pályázatot az előre gyártott létesítménynek a beszállítói számára, a kormány március közepén hozzájárulását adta az Egészségügyi Minisztériumnak és az Immunológiai Intézetnek a szerződések aláírásához a beszállítókkal.
A tervezett előre gyártott elemekből felhúzott rugvicai üzembe az Immunológiai Intézet először a kígyómarás elleni ellenmérgek gyártását helyezi át.
Ez fontos lépés az intézet áthelyezésének első fázisában, ahol a jövőben vérplazmakészítmények gyártására szolgáló üzem építését is tervezik, a harmadik fázisban pedig a lehetséges vakcinagyártást. Ez utóbbiban a híresztelések szerint a Pfizer is érdekelt.
A kígyómarás elleni ellenméreg gyártása kisebb mennyiségben már most folyamatban van, s ennek érdekessége, hogy mind az öt európai vipera marása esetén alkalmazható. Horvátországban ezek közül három fordul elő, a homoki-, a keresztes- és a parlagi vipera.
Ez az ellenméreg klasszikus szérum, kígyóméreggel beoltott lovak vérplazmájából készül, így ritkaságszámba megy a mai világban.
Ami a pénzügyi struktúrát illeti, azt kombinálják, és a hazai források mellett uniós forrásokat is tartalmaz, az év közepére pedig minden olyan konkrét terv elkészül, amely alapján kérhető a finanszírozás az EU-alapokból.
Az antitoxinüzem építését az intézmény vérplazma termékekből származó saját bevételeiből, összesen mintegy 5 millió euróból finanszírozza.
Érdekesség, hogy az ellenméreggyárba történő beruházás, és amit a jövőben egy nagy értékű befektetés követ a vírusvakcinaüzem létrehozására, maximum négy év alatt megtérülhet. Nevezetesen, amit az Immunológiai Intézet holnap előállíthat, az kanyaró és rózsahimlő elleni vakcinák.
Vedran Čardžić, az intézet igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Immunológiai Intézet potenciális piaca egész Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Afrika néhány más fejletlen országa.
Ez elsősorban az UNICEF-en programjaival valósulhat meg, de itt az árak valamivel alacsonyabbak. A tulajdonképpeni üzlet a stratégiai partnerekkel való együttes fellépés lenne.
– Hosszú utat tettünk meg a potenciális stratégiai partnerekkel Indiában és más, nyersanyaghiánnyal küzdő országokkal folytatott megbeszélések során. Itt előnyünk van, mert itt vannak azok az anyatörzsek (Edmonston- Zagreb, RA 27/3, L- Zagreb), amelyek a Horvát Köztársaság tulajdonában maradtak, és ez az alap, amelyből ezek a vakcinák készülnek. Itt biztosra vehető a nagy kereslet, mert jó termékeink vannak, ezekre sok országnak szüksége van
– magyarázta az igazgató.
A tervek szerint az Immunológiai Intézet évente körülbelül 250 millió adagot tud majd gyártani, és könnyen kiszámítható, hogy a projekt pénzügyileg életképes.
Az intézet további tervei értelmében ez lenne az alapja annak, hogy fejleszteni és modernizálni tudják a vakcinagyártást. Arra számítanak hogy a jövőben mRNS-vakcinákat is előállíthatnak, azaz bármilyen kórokozóval felveszik a harcot.
Aligha kell magyarázni, hogy az ilyen képesség mit jelenthet Horvátország számára egy esetleges újabb világjárvány esetén.
Plenkovićék valamit jól csinálnak
Zárógondolatként azt tennénk hozzá, hogy a horvát kormány valamit nyilván jól csinál – a rossz nyelvek szerint csak szerencséje van, de ez nem igaz – mint ezzel a kormányfő csütörtökön eldicsekedett.
Andrej Plenković arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország az egyetlen ország, amelynek az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta mindhárom hitelminősítő emelte az osztályzatát, kettő közülük két fokkal.
Szerinte a minősítések növekedése az euró bevezetésének és a schengeni térségbe való belépésnek köszönhető.
A kormány úgy véli, hogy az átlagos inflációs ráta idén 6,6 százalék lesz, ami négy százalékponttal alacsonyabb a tavalyinál. Boris Vujčić, a Horvát Nemzeti Bank kormányzója szerint az év vége felé az éves inflációs ráta 5 százalékra csökkenhet.
Horvátország
Jön az új BMW, kínai-horvát-magyar akkumulátor csomaggal?
A müncheni IAA mobility vásáron történt, hogy a köztudomásúan bajor BMW és a kínai EVE Energy szerződést írt alá, amelynek értelmében a Neue Klasse-t, a híres BMW 3-as vonalának elektromos változatát a kínai gyártó akkumulátor csomagjával látják el. Miután ugyanez a rendezvény folyamán írták alá a horvát Rimac és az EVE együttműködési megállapodását, nem volt nehéz kitalálni, hogy a Neue Klasse-ban nemcsak kínai, de horvát technológiai is lesz. Esetleg magyar is, mert az EVE debreceni akkugyára nyilván benne van a képletben.
Mit gondol a horvátországi tudósító?
A BALK feltűnően mogorva, mondhatni blazírt tudósítója szerint egyértelmű, hogy a brüsszeli hisztérikus regulatíva kijátszása érdekében járják a fátyoltáncot. A BMW, ha játékban, illetve ha egyáltalán életben akar maradni, nem kerülheti meg a kínai beszállítót.
A kvázi horvát-magyar eredetű akkupakkra azért van szükség, hogy félig-meddig európai eredetűnek lehessen feltüntetni a dolgot, ezzel biztosítva lehet, hogy Guy Verhofstadt nem kap sikoltozva szívéhez az Európai Parlamentben. A Rimac természetesen lelkendezik, mert bódító pénzszaga van az egésznek.
Ha valaki kíváncsi rá, a hivatalos nyilatkozat szerint a Rimac 2027-et és az európai akkumulátor-cellagyártás megkezdését látja a két vállalat közötti együttműködés csúcsának.
– Az EVE a cellagyártásra összpontosít, míg a Rimac Technology a nagy mennyiségű akkumulátormodul és cellatároló platform fejlesztésére és gyártására
– áll a nyilatkozatban. Rimacék azt is elárulták, hogy az Eve Energy világszerte a lítium-ion akkumulátorok egyik legfontosabb gyártójaként ismert, és ugyanakkor vezető szerepet tölt be a 46XX hengeres cellaformátum terén, amely számos előnnyel rendelkezik más típusú akkumulátorokkal szemben.
Azok számára, akik egy szót sem értenek a technomaszlagból a horvát cég elmagyarázta, hogy a 46-os szám a hengeres cellák átmérőjére utal milliméterben, az “XX” pedig ezek magasságát jelzi.
A 46xx hengeres cellák egyik legfontosabb előnye, hogy megfelelnek a hőterjedésre vonatkozó változó előírásoknak – a lítium-ion akkuk egyik csúf szokása, hogy üzem közben hőt termelnek, és ezzel összhangban felpuffadnak.
A henger alakú formátum a szakik egybehangzó véleménye szerint alkalmas az optimális hőkezelésre, ami kulcsfontosságú az elektromos járművek biztonsága és megbízhatósága szempontjából.
Az akkumulátorcellákat a Rimac Technology 46xx platformjához használják majd, amely versenyképes áron és teljesen testreszabható konfigurációkkal lehetővé teszi a nagy teljesítményű akkumulátor-rendszerek működését (Forrás: Rimac)
Maga Mate Rimac – a horvát elektromos fősámán, akit hol Nikola Teslához, hol Elon Muskhoz hasonlítanak -, a jövőbe révülve azt mondta, hogy “az EVE Energy az elsődleges lítium akkumulátorok egyik legnagyobb gyártója a világon, és az akkumulátor cellatechnológia terén szerzett óriási tapasztalatát bocsátja a partnerek rendelkezésére.
– A lítium akkumulátorok fejlesztése iránti elkötelezettsége tökéletesen illeszkedik az elektromos járművek ágazatának átalakítására és az energiatárolásra vonatkozó elképzelésünkhöz. Örömmel jelentjük be ezt az együttműködést, amely hosszú távon megbízható partnert biztosít a 46XX platformunk számára
– mondta Mate Rimac, hej regő rejtem.
Apróságok
Miután a fenti téma kimerítettnek tűnik, azon somolyogtam, hogy Vajdaságban (mi echte, tősgyökeres déliek névelő nélkül tituláljuk a világ e szegletét) ezt az egész hercehurcát batribiznisznek tudnák be, mint ahogy Debrecenben, egyebütt az anyaországban, nem akkugyár, hanem batrigyár épül. Ehhez nyilván Balkanac kolléga is hozzá tudna szólni, “telepi dzserekként”, ám attól tartok, hogy ő még mogorvább és blazírtabb mint az alulírott.
Viszont, ha már ilyen ex-jugoszláv vizekre eveztünk, azt is elmondom, hogy ma tudtam meg, hogy a zágrábi Ledo fagyigyár egyidős velem, azaz 65 éves. A korporációs ünnepi maszlagból kiderült, hogy az első Ledo által gyártott fagyi a Snjeguljica, azaz Hófehérke volt, egy príma minőségű pálcikás vaníliafagyi, abszolút utolérhetetlen ízű csokimázzal. (Figyelem! Aki azt merészeli mondani, hogy jégkrém, azonnal ledöföm! Szerk. megjegy.: Hordósi kollégával kellene megbeszélni a párbaj időpontját!)
Különben tiszteletre méltó korán kívül, igen kevés a hasonlatosság köztem és a Ledo gyár között. Ők rengeteg pénzt kerestek, én nem, őket megvásárolta pár évvel ezelőtt egy nagy nemzetközi multi, utánam senki sem érdeklődött üzletileg.
Persze, szeretném azt hinni, hogy nincs az a pénz a világon, amiért megvásárolnának, pláne most, hogy már lassan Kháron számára gyűjtögetem az obulusokat, de hát sose lehet tudni. Ronaldo is elment focizni Szaúd-Arábiába…
-
Koszovó2 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia5 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English4 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head