Connect with us

Horvátország

ROSSZABB IS LEHETETT VOLNA: A vártnál jobb számokat produkált a horvát turizmus

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vir
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A 2020-as év enyhén szólva sem volt a turizmus éve. A járvány miatt az idegenforgalom világszerte drámaian visszaesett, a legtöbb országban a vendéglátó szektor nagy veszteségeket szenvedett. A horvát turizmus ellenben a vártnál jobb eredményeket ért el, hiszen a 2019-es évhez képest „csak 50%-os” volt a forgalom visszaesés.

A számok

A horvát szálláshelyeken a turisták tavaly 54,4 millió vendégéjszakát töltöttek, ami szinte pontosan a fele a tavalyi 110 milliónak. A vendégek 79%-a külföldről érkezett, főleg Németországból, de sok volt a szlovén, a cseh és a lengyel üdülő is az országban.

A legnépszerűbb úti cél tavaly Vir sziget volt, ott szinte egész évben az előző évekhez hasonló volt a szezon, ami mintegy 2,4 millió vendégéjszakát jelent.

A turisták jelentős része a nyári hónapokban érkezett, ami annak köszönhető, hogy Horvátország abban az időben szinte teljesen megnyitotta kapuit a külföldiek előtt.

Több európai országgal ellentétben a horvát szálláshelyek a koronavírus második hulláma alatt sem kényszerültek bezárni, ezért érkeztek turisták az országba az évvégi ünnepek alatt is, ám jelentősen kevesebben, mint ilyenkor szokás.

A turisztikai minisztérium adatai alapján az év utolsó hetében 23 ezer vendég tartózkodott Horvátországban, akik 63 ezer vendégéjszakát valósítottak meg.

Ami a magyar turistákat illeti, tavaly valamivel több mint 220 ezren döntöttek úgy, hogy Horvátországban töltik a vakációjukat, ami 57%-os visszaesés az előző évekhez képest.

Jobb évben reménykednek

A Horvátországban jelenleg éppen életben lévő szabályok értelmében a szálláshelyek kivételével valamennyi vendéglátó egység zárva van, vagy csak elvitelre szolgál fel ételt és italt. Ez a csőd szélére sodorta a szektor legtöbb szereplőjét.

A vendéglátósok többször is felszólították a kormányt, hogy tegye lehetővé számukra, hogy ismét dolgozhassanak, ám egyelőre ez nem tűnik valószínűnek.

A kormány ugyanis a mérsékelten javuló járványhelyzet ellenére sem tervez enyhíteni a december elején életbelépett korlátozásokon.

A szektor képviselői abban reménykednek, hogy jó les a nyári szezon, ami a túlélés szempontjából kimondottan fontos lenne. Abban bíznak, hogy a járvány nem húzza keresztbe a számításaikat.

Stratégiai ágazat

Horvátország számára a turizmus stratégiailag fontos ágazat, hiszen közvetve akár a hazai bruttó össztermék 30%-át is adhatja, ami az egyik legnagyobb arány az EU-n belül.

Éppen ezért a zágrábi kormány különösen nagy figyelmet fordít az iparágra. A járvány hatására új országnépszerűsítő kampányba is kezdett, „Croatia Full of New Beginnings” (Horvátország tele új kezdetekkel) szlogennel.

A kampány legfőbb célja a látogatók visszacsalogatása az Adriára, ami a 2020-as évben, a szomszédos államokhoz képest igencsak jól sikerült.

A turisztikai minisztérium az idén is folytatni kívánja a tavaly meghirdetett programot, elsősorban a német vendégekre fókuszálva, akik hagyományosan a legtöbben vannak a „horvát riviérán”, és ami ebben az esetben nem utolsó szempont, hogy a „leginkább kifizetődő” látogatók.

A turisztikai szektor megsegítésére irányuló kormányzati kezdeményezések közül a koncessziós díjak és az adók csökkentése mellett elsősorban a munkahelyvédelmi program érdemel figyelmet.

Utóbbival azokat a vállalkozásokat támogatják, amelyeknek a forgalma legalább 60%-kal visszaeset az elmúlt időszakban. Ezek a cégek minden alkalmazott után havi 4000 kúna (kb 190 ezer forint) bértámogatást kapnak, annak érdekében, hogy megőrizzék a munkahelyeket.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Horvátország

Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Tervezett elavulás, EP-képviselő
Modern társadalmi szlogen a minél nagyobb profit érdekében: "Használd, és dobd el"!
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.

A tervezett elavulás

Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.

Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.

Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Tervezett elavulás, EP-képviselő

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)

Szörnyülködni nyilván egyszerűbb

Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.

Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.

Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást

– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.

Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.

Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.

A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.

A gyártók gyakran használják azt az érvelést, hogy az eszközöket a tervezett elévülés szellemében kell gyártaniuk, mert a fogyasztók új dizájnt, valami modernt keresnek

– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.

Azt viszont nem hiszem el, hogy valaki azért cseréli le a mosógépét, mert az új gép kicsit másképp néz ki

– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.

A horvátoknak (is) az idegeire megy

A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.

Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.

A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.

Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.

Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Horvátország

„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Hajók, Adria
A világ első elektromos konténerhajója (Forrás: YouTube)
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.

„Batris hajók” az Adrián

Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.

A terv szerint ezt más beruházások is kísérik az elektromos meghajtású hajókat kiszolgáló infrastruktúrába a közforgalmú kikötőkben

– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.

Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.

Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:

A minisztérium arra emlékeztet, hogy a tengeri tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása, a lakott szigetek elérhetőségének javítása és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésének biztosítása érdekében Horvátország 2022 februárjában aláírta az Európai Bizottsággal a 2021–2026-os időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási- és rezilienciatervről szóló dokumentumot.

A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba

Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.

Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

hajók, Adria

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)

A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.

A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.

Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.

Vannak hajógyáraink, amelyek építhetnek ilyen hajókat, és nem látok okot arra, hogy ne vegyünk részt ebben a munkában

– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.

Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.

A kínaiakat nem lehet kihagyni

Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.

Ha a komp építésének finanszírozása hamarosan megoldódik, két éven belül már hajózhat is

– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Hajók, Adria

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)

Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.

A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.

A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.

A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.

Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.

A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: