Horvátország
ROSSZABB IS LEHETETT VOLNA: A vártnál jobb számokat produkált a horvát turizmus
A 2020-as év enyhén szólva sem volt a turizmus éve. A járvány miatt az idegenforgalom világszerte drámaian visszaesett, a legtöbb országban a vendéglátó szektor nagy veszteségeket szenvedett. A horvát turizmus ellenben a vártnál jobb eredményeket ért el, hiszen a 2019-es évhez képest “csak 50%-os” volt a forgalom visszaesés.
A számok
A horvát szálláshelyeken a turisták tavaly 54,4 millió vendégéjszakát töltöttek, ami szinte pontosan a fele a tavalyi 110 milliónak. A vendégek 79%-a külföldről érkezett, főleg Németországból, de sok volt a szlovén, a cseh és a lengyel üdülő is az országban.
A legnépszerűbb úti cél tavaly Vir sziget volt, ott szinte egész évben az előző évekhez hasonló volt a szezon, ami mintegy 2,4 millió vendégéjszakát jelent.
A turisták jelentős része a nyári hónapokban érkezett, ami annak köszönhető, hogy Horvátország abban az időben szinte teljesen megnyitotta kapuit a külföldiek előtt.
Több európai országgal ellentétben a horvát szálláshelyek a koronavírus második hulláma alatt sem kényszerültek bezárni, ezért érkeztek turisták az országba az évvégi ünnepek alatt is, ám jelentősen kevesebben, mint ilyenkor szokás.
A turisztikai minisztérium adatai alapján az év utolsó hetében 23 ezer vendég tartózkodott Horvátországban, akik 63 ezer vendégéjszakát valósítottak meg.
Ami a magyar turistákat illeti, tavaly valamivel több mint 220 ezren döntöttek úgy, hogy Horvátországban töltik a vakációjukat, ami 57%-os visszaesés az előző évekhez képest.
Jobb évben reménykednek
A Horvátországban jelenleg éppen életben lévő szabályok értelmében a szálláshelyek kivételével valamennyi vendéglátó egység zárva van, vagy csak elvitelre szolgál fel ételt és italt. Ez a csőd szélére sodorta a szektor legtöbb szereplőjét.
A vendéglátósok többször is felszólították a kormányt, hogy tegye lehetővé számukra, hogy ismét dolgozhassanak, ám egyelőre ez nem tűnik valószínűnek.
A kormány ugyanis a mérsékelten javuló járványhelyzet ellenére sem tervez enyhíteni a december elején életbelépett korlátozásokon.
A szektor képviselői abban reménykednek, hogy jó les a nyári szezon, ami a túlélés szempontjából kimondottan fontos lenne. Abban bíznak, hogy a járvány nem húzza keresztbe a számításaikat.
Stratégiai ágazat
Horvátország számára a turizmus stratégiailag fontos ágazat, hiszen közvetve akár a hazai bruttó össztermék 30%-át is adhatja, ami az egyik legnagyobb arány az EU-n belül.
Éppen ezért a zágrábi kormány különösen nagy figyelmet fordít az iparágra. A járvány hatására új országnépszerűsítő kampányba is kezdett, “Croatia Full of New Beginnings” (Horvátország tele új kezdetekkel) szlogennel.
A kampány legfőbb célja a látogatók visszacsalogatása az Adriára, ami a 2020-as évben, a szomszédos államokhoz képest igencsak jól sikerült.
A turisztikai minisztérium az idén is folytatni kívánja a tavaly meghirdetett programot, elsősorban a német vendégekre fókuszálva, akik hagyományosan a legtöbben vannak a “horvát riviérán”, és ami ebben az esetben nem utolsó szempont, hogy a “leginkább kifizetődő” látogatók.
A turisztikai szektor megsegítésére irányuló kormányzati kezdeményezések közül a koncessziós díjak és az adók csökkentése mellett elsősorban a munkahelyvédelmi program érdemel figyelmet.
Utóbbival azokat a vállalkozásokat támogatják, amelyeknek a forgalma legalább 60%-kal visszaeset az elmúlt időszakban. Ezek a cégek minden alkalmazott után havi 4000 kúna (kb 190 ezer forint) bértámogatást kapnak, annak érdekében, hogy megőrizzék a munkahelyeket.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is