Földrengés
MEGINT MOZGOTT, DE NAGYON: Ezúttal 6,3-as erősségű földrengés rázta meg Horvátországot, növekszik a halottak száma
Újabb, a korábbiaknál erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora délután. A természeti katasztrófának Petrinjaban egy gyermekáldozata van, az Index horvát hírportál szerint a közeli Glinaban további négy személy vesztette életét. Ugyanez a hírportál jelentette, hogy az esti órákra hétre emelkedett a halottak száma. A nyolcadik áldozatot éppen akkor találták meg egy templomban, amikor a Nova TV tudósítója élő adásban volt. A talaj továbbra sem nyugodott meg, 19 óra körül is voltak jól érezhető utórengések. A szeizmológusok szerint a dél körül történt földrengés óta egyetlen perc sem telt el kisebb-nagyobb talajmozgás nélkül.
Furcsa, hogy nagyobb
A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt.
A horvát szeizmológiai intézet ügyeletese szerint csak remélni lehet, hogy ez volt a legerősebb rengés, egy ilyen erős talajmozgás esetén ugyanis az utórengések is meghaladhatják az 5-ös erősséget.
Az ügyeletes szerint ezért egy ideig még nem várnak jó napok Horvátországra.
Nem túl sok jót sejtet egy másik szeizmológus véleménye sem, aki szerint nem megszokott, hogy egy nagyobb földrengés kövessen egy kisebb erejű talajmozgást, legutóbb egy évvel ezelőtt fordult elő ilyen jelenség Kaliforniában.
Az eddigi tapasztalatok szerint ahol egyszer földrengés történik, ott szinte biztosan lesz egy újabb talajmozgás, csak azt nem tudni, hogy mikor.
Tragédiára tragédia
– jelentette ki a horvát miniszterelnök Petrinjaban, ahol még nem nyugodott meg a föld, a dél körüli rengést követően ugyanis már voltak kisebb-nagyobb utórengések ugyanazzal az epicentrummal.
Andrej Plenković közölte: a legfontosabb feladat az, hogy alternatív szállást találjanak a hajlék nélkül maradtak számára. A horvát miniszterelnök szerint a petrinjai laktanyában helyezik el a hajlék nélkül maradt személyek egy részét, mintegy ötszáz embert.
Plenković megerősítettek, hogy a Petrinja központjában egy kislány életét vesztette.
Sajtóértesülések szerint egy összedőlt házból egy apát és egy kislányt húztak ki, a gyermek azonban belehalt sérüléseibe.
Feltételezik, hogy további áldozatok és sérültek lehetnek a romok alatt, ezért katonákat is vezényeltek a térségbe, hogy segítsenek a kutatásban és a helyreállításban.
Az esti órákra megnövekedett a halottak száma, de nem kizárt, hogy vannak még további áldozatok is.
A helyszínen járt Zoran Milanović horvát köztársasági elnök is, aki szerint Petrinja központja úgy néz ki, mint Groznij.
Milanović annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Unió segítségével a várost újjáépítik. Hozzátette azonban, hogy az emberek érzelmein esett sebekre nehéz lesz gyógyírt találni.
A massive earthquake has just rocked Croatia, with the town of Petrinja suffering the worst damage: pic.twitter.com/smsa4cWHq8
— Seb Starcevic (@SebStarcevic) December 29, 2020
A sziszeki kórház
A horvát miniszterelnök közölte, hogy Sziszekben megrongálódott a helyi kórház épülete. A Nova TV helyszíni jelentése szerint kiürítették a gyógyintézet jó részét.
A kórház igazgatója úgy nyilatkozott, hogy drámai a helyzet, több osztályon jelentősen károk keletkeztek a földrengés következtében, ezért a betegeket evakuálták, illetve egy részüket más, főleg zágrábi kórházakba irányították át, beleértve ebbe a műtétre várókat és a Covid-részlegen fekvőket is.
Közben kiürítették a petrinjai kórházat is, amely a sziszeki kórház kihelyezett részlege.
A földrengés Zágrábban is épületeket rongált meg, a lakosság egy része elhagyta a fővárost, pánik és rémület lett úrrá az embereken.
A zágrábi Index által közzétett videón a földrengés pillanatai láthatók egy zágrábi lakásban.
A rengés súlyos károkat okozott a zágrábi Honvédelmi Minisztérium épületében is, amelynek egyes részei leomlottak.
A horvát léginavigációs szolgálat kedd este arról számolt be, hogy a zágrábi irányítótorony is kárt szenvedett a földrengésben, emiatt egy időre megszakította a légi forgalmat Zágráb felett.
Horvátország egyes részein elment az áram, és nem működtek a telefonok, illetve nem volt internet sem. A horvát elektromos művek közlése szerint este hat órára sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást.
A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal és országos szinten feloldotta a lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus terjedésének megállítására vezettek be december 23-án.
Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű utórengés követett. Kedden, a déli órákban újabb talajmozgás volt Petrinja környékén.
Akik segítenének
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden kijelentette, hogy az újabb pusztító földrengés után az Európai Uniós Horvátország mellett áll.
After another powerful earthquake in Croatia, the 2nd in the past 2 days, I spoke with Prime Minister @AndrejPlenkovic again.
We are ready to support. I have asked @JanezLenarcic to stand ready to travel to Croatia as soon as the situation allows.
We stand with Croatia.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) December 29, 2020
– közölte Von der Leyen a Twitteren.
Felkínálta segítségét Aleksandar Vučić szerb elnök is, aki azt üzente, hogy szerb részről készen állnak minden segítséget megadni Horvátországnak.
Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az „Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.
Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.
Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
Szerb elnöki közlés szerint közös Stratégiai Tanácsot hoz létre Szerbia és Magyarország
A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el
Orbán leugrott Belgrádba egy biliárdpartira
Vučić gyújtóhangú beszédet mondott, Orbánt ismét saját politikai céljaira használta
Nyugaton is tudnak lopni, miközben egy horvát rendőr sz@rik a főnökére
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
VUČIĆ: Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!
Vučić gyújtóhangú beszédet mondott, Orbánt ismét saját politikai céljaira használta
-
Szerbia6 nap telt el azótaVilágháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország6 nap telt el azótaA horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Montenegró6 nap telt el azótaLesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
-
Románia6 nap telt el azótaSEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
