Horvátország
KEZDŐDIK: Szombaton érkezik a vakcina Horvátországba, vasárnap már oltanak is, a cél a 70%-os átoltottság

A horvát kormány elfogadta a COVID-19 elleni oltás megkezdésének, lefolytatásának és ellenőrzésének tervét. Ezzel kapcsolatban Andrej Plenković kormányfő és Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Krunoslav Capak a Horvát Közegészségügyi Intézet igazgatója nyilatkozott a sajtónak. Az előrejelzések szerint Horvátország első körben kétszer annyi oltóanyagot kap, mint Szerbia, és ez tűnik valószínűnek a következő a időszakban is.
Sok helyről rendeltek
Plenković közölte, hogy Horvátország összesen 5 millió 905 ezer adag oltószert rendelt meg különböző gyártóktól.
Az EU szintjén folyó tevékenység során arra törekedtünk, hogy Horvátország időben jusson megfelelő mennyiségű oltóanyaghoz. Ezért a horvát közegészségügyi intézet és az egészségügyi minisztérium kidolgozta az oltási tervet, amit ma a kormány is elfogadott. A terv lehetővé teszi az oltási tevékenység áttekinthetőségét
– mondta a horvát miniszterelnök.
Horvátország egyszerre több gyártótól is rendelt vakcinát. Egymilliót a Pfizertől és Biontechtől, 2 millió 705 ezret az Astra Zenecatól, a megrendelés pillanatában ugyanis úgy tűnt, hogy ez a cég fejleszti ki elsőként a védőoltást – 900 ezret a Johnson&Johnsontól, egy millió adagot a Modernától és 300 ezret a CureVactól.
Hetven százalékos átoltottság
A horvát miniszterelnök egyúttal kifejtette, hogy az oltás ingyenes és önkéntes lesz, illetve hogy „az oltási tervet egyidejűleg valósítják meg az ország egész területén”, ami nyilván azt jelenti, hogy mindenhol oltanak, nemcsak a kiemelt helyeken.
Az oltóanyag biztonságos és hatékony, amit az elvégzett klinikai vizsgálatok bizonyítanak. Ami a logisztikát illeti, a már meglévő oltási rendszert vesszük igénybe, de mivel sok embert kell elérni, a rendszer erősítésére van szükség. Az oltóanyag szombaton, december 26-án érkezik, az oltás pedig vasárnap, december 27-én veszi kezdetét
– jelentette be Plenković, aki hangsúlyozta a tömegesség fontosságát.
Azt szeretnénk, hogy minél több ember vegye fel az oltást, amikor erre már lehetőség nyílik, akkor akár mindannyian, mert ez a legfontosabb a koronavírussal szembeni védettség szempontjából. Az oltási terv sikeressége attól függ, hány ember hajlandó beadatni magának a védőanyagot. Érvekkel alátámasztott vitának nézünk elébe annak érdekében, hogy minél több ember döntsön az oltás mellett.
A horvát miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a Pfizer oltóanyagával kapcsolatos adatok szerint, az oltás 95%-ban hatékony.
A legjobb európai szakemberek véleménye szerint egy társadalom akkor válik védetté a betegséggel szemben, ha a lakosság 70 százaléka felveszi az oltást. Mi ezt a célt tűztük ki magunk elé, hogy csökkentsük a pandémia következményeit
– nyilatkozta Andrej Plenković, aki hozzáfűzte, hogy ennek a célnak érdekében a horvát közegészségügyi intézet az oltás népszerűsítésébe kezd.
Vidéken erősítenek
A horvát egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a horvát egészégügy készen áll az oltási program megvalósítására.
Vili Beroš jelezte, hogy valószínűleg mobil egységeket állítanak fel a vidéki központok megsegítésre.
A miniszter egyúttal azt is elmondta, hogy miután ő átesett a fertőzésen, és így immunitással rendelkezik, valószínűleg nem oltatja be magát, hanem az oltószert másnak engedi át, akinek nagyobb szüksége van rá.
Heti gyakoriság
Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatójának ismertetése szerint szombaton érkezik az első szállítmány, 9750 adag. Azt követően Horvátország heti gyakorisággal kap oltóanyagot, növekvő adagszámmal.
Március végére közel 300 ezer adag oltóanyagnak érkezik a Pfizertől. A Moderna oltóanyagának bejegyzése január 6-án várható. A cég ígéretet tett arra, hogy az EMA jóváhagyása után két nappal megkezdi a szállítást. Még nem tudjuk, hogy mekkora mennyiségekről van szó, de reméljük, hogy ezek nagyobbak lesznek, mint a Pfizer esetében
– mondta Capak, aki szerint a védőoltás tekintetében elsőbbséget élveznek az egészségügyi dolgozók, közöttük is azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a koronavírusos betegekkel, valamint az idősotthonok személyzete és lakói.
Capak egyúttal bejelentette, hogy elindítják a miniszterelnök által említett médiakampányt is.
Láthatták már, hogy az elmúlt tizenvalahány napban erőteljesen jelen voltunk a médiában. Jobbára az oltással foglalkozó szakemberek válaszoltak az oltóanyaggal, az oltási folyamattal kapcsolatos kérdésekre. Ezt a továbbiakban is folytatjuk, tudományos konferenciákkal és médiakampányokkal megerősítve
– nyilatkozta a horvát közegészségügyi intézet igazgatója, aki szerint a kampány a „Gondolj másokra, oltasd be magad” jelmondattal fut majd.

Horvátország
SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.
Eszéki napilap Kínában
A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.
Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)
Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.
Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.
A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.
Öreganyám gerendája
A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)
A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.
A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.
Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.
Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.
Zöldek-e a zöldek?
Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.
Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk
A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről
Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.
Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.
Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.
Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól