Háborús bűnök
MEGFELEZTÉK: Két koszovói falu lakói tiltakoznak amiatt, hogy a felére csökkentették egy szerb háborús bűnösre kimondott ítéletet

Két koszovói falu, Krushë e Madhe (Velika Kruša) és Krushë e Vogël (Mala Kruša), képviselői újratárgyalást követelnek Darko Tasić volt szerb tartalékos rendőr ügyében, miután a koszovói fellebbvitelei bíróság megfelezte az elsőfokon kimondott ítéletet. Tasićot a nyáron 22 évre ítélte az elsőfokú bíróság, ami ellen ügyvédei fellebbeztek bizonyítékok hiányára hivatkozva. A fellebbviteli bíróság 11 évre csökkentette az ítéletet, és a büntetésbe beleszámították az előzetes letartóztatásban töltött időt is, így a szerb féri nyolc év múlva szabadulhat.
A bűn
A tömeggyilkosság 1999. március 25-én délután történt, mindössze egy nappal azt követően, hogy a NATO megkezdte a kis Jugoszlávia elleni bombázásokat.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy a jugoszláv (szerb) rendőrség különleges egységeinek és a szerb félkatonai alakulatoknak tagjai a Krushë e Vogël faluba történt érkezésük követően összegyűjtötték a férfiakat és a 13 évesnél idősebb gyerekeket, majd megölték őket.
A Human Right Watch jelentése szerint több mint 90 férfit mészároltak le.
Ezt követően a nőket és a gyerekeket arra kényszerítették, hogy hagyják el a falut, és induljanak el Albánia felé.
A vádirat azt is felrója Tasićnak, hogy „meggyalázta és felgyújtotta a holttesteket”, amelyeket a rendőri és félkatonai erők tagjaival együtt a Drim folyóba dobtak.
Tasićot a gyilkosságban való részvétel mellett a hátrahagyott ingatlanok kirablásával és felgyújtásával is vádolják.
A szerb háborús bűnöst három évvel ezelőtt fogták el, és állították bíróság elé, amely a nyáron 22 évre ítélte, ezt azonban december elején a fellebbviteli bíróság a felére csökkentette.
Szerb vélemények szerint a Ferizaj (Uroševac) közelében lévő két faluban történt vérontás megtorlás lehetett, mert a térség a Koszovói Felszabadási Hadsereg (UÇK) bázisának és műveleti területének számított.
A tiltakozás
A két falu képviselői pénteken találkoztak a koszovói parlament emberi jogokkal, a nemek közötti egyenlőséggel és az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottságának tagjaival, akiknek átadták az újratárgyalásra vonatkozó petíciójukat.
Selami Hoti, a Krushë e Madhe falu vezetője ez alkalommal arra kérte a háborúban eltűnt személyek hozzátartozóit tömörítő egyesületeket, hogy fogadjanak ügyvédeket, mert szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy a bűnözők börtönbe kerüljenek.
– Csak Krushë e Madheban 241 állampolgárt öltek meg. Sok gyermek árva maradt ennek a mészárlásnak a következtében, és a bűnösök kezén sohasem kattant a bilincs
– jelentette ki Hoti a Kosova Press hírügynökség szerint.
Gani Zylfiu, Krushë e Vogël falu vezetője elmondta, hogy csalódtak a fellebbviteli bíróságban a Darko Tasićra első fokon kiszabott büntetés csökkentése miatt.
– A Darko Tasić által elkövetett bűncselekmény tanúi közé tartozom. Nagyon csalódtunk a büntetés csökkentése miatt. Egy gyilkosság miatt 20 éves büntetéseket is kiszabnak, miközben a fellebbviteli bíróság egy háborús bűnöst 11 év börtönre ítél. Meggyőződésem, hogy néhány év múlva szabadon engedik
– mondta a másik falu vezetője.
Naim Qelaj koszovói ombudsman az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nincs mindenre kiterjedő gyakorlat az ilyen esetek kivizsgálásakor.
Besa Ismajli az előbb említett parlamenti bizottság elnökhelyettese pedig elmondta, hogy az ügy újratárgyalására vonatkozó kérelmet felterjesztik a Koszovói Igazságügyi Tanács elnöke elé.

Bosznia
LETARTÓZTATÁSOK: Háborús bűnökkel gyanúsított egykori rendőröket fogtak el Boszniában, avagy Balatuntól a Balatonig

Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb rendőrt fogtak el a hatóságok Bosznia- Hercegovinában pénteken. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.
Boszniai letartóztatások
Az ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak a boszniai szerb rendőrség tagjaiként 1992 szeptemberében kivégeztek huszonkét boszniai civilt – köztük hét gyermeket és nyolc nőt – az északkelet-boszniai Balatunban.
Néhány nappal ezelőtt a boszniai rendőrség kilenc, háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonát fogott el, akik a gyanú szerint bosnyák és horvát civileket gyilkoltak meg, valamint több száz embert tartottak fogva illegálisan a háború idején.
A most őrizetbe vett személyek között van egy férfi, akit a bosznia-hercegovinai bíróságok 2014-ben és 2018-ban is felmentettek, az utóbbi esetben azzal vádolták, hogy fegyveres bűnszervezet tagjaként részt vett a srebrenicai népirtásban.
Bosnyák források szerint a szóban forgó szerb férfi 1992 és 1995 között különleges alakulataival súlyos háborús bűncselekményeket követett el a Drina mentén és Szarajevó térségében, az „államügyészek alkalmatlanságának köszönhetően” azonban mindig elkerülte a felelősségre vonást az általa végrehajtott bűncselekményekért.
Európa és a világ szégyene
Európa és a világ szégyene, ami 1992-ben zajlott a Drina boszniai oldalán, ahol a bosnyák lakosság szisztematikus irtása folyt a boszniai szerbek és a Szerbiából érkezett félkatonai csoportok által, beleértve ebbe a Bijeljinát és környékét is, ahol a fent említett Balatun is van.
Az etnikai tisztogatás egyik első felvonása „bijeljinai mészárlás” volt 1992. április 1-jén, amikor a Željko Ražnatović Arkan által vezetett szerb félkatonai alakulatok megszállták a várost, és erőszakkal átvették a hatalmat.
Akkor már folyamatban volt Jugoszlávia felbomlása, és túl voltunk már Vukovar megszállásán, magában Bosznia- Hercegovinában azonban még nem voltak fegyveres összetűzések, így Bijeljina lakosságát meglepte a városban zajló katonai akció, és az a kegyetlenség, amivel az járt.
Sokak szerint a Bijeljinában történt események indították el a háborút Bosznia- Hercegovinában, amelynek záróakkordja a srebrenicai népirtás volt.
A terror a következő hónapokban is folytatódott, fosztogatások, nemi erőszak, és a bosnyákok elüldözése formájában.
Ennek csúcspontja 1992 szeptemberében volt, amikor a boszniai Szerb Demokrata Párt a megmaradt bosnyák lakosság likvidálása mellett döntött. A végrehajtásában az előbb említett Arkan vezér tigrisei mellett részt vett a Fehér Sasok elnevezésű félkatonai alakulat is.
1992 nyarától sok boszniai menekült jött Magyarországra is, így a volt Jugoszlávia területéről érkezők etnikai szerkezete hirtelen megváltozott: 1993-ban a táborok lakóinak 75-80 százaléka Boszniából származott, 1994 nyarán pedig a boszniai menekültek aránya meghaladta a 85 százalékot.
A volt Jugoszlávia területén dúló háborúkban mintegy kétszázezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát, ebből Magyarországra mintegy 100 ezer ember érkezett.
A Menekültügyi és Migrációs Hivatal Bicskén, Békéscsabán és Hajdúszoboszlón nyitott menekülttáborokat, Vésén, Mohácson, Pécsett, Siklóson, Zánkán és Csongrádon pedig átmeneti szállásokat, később pedig Debrecenben is.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English3 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia4 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben