DILEMMÁK: Mikor kell adózniuk a külföldön dolgozó szerb vendégmunkásoknak, avagy az ördög mennyire fekete?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A BALK nemrégiben írt arról, hogy a szerb adóhivatal megsarcolná a külföldre dolgozó szerbiai állampolgárokat, akik jövedelmük után nem fizettek adót. Az Interneten Dolgozók Egyesülete ugyanakkor kifogásolta, hogy az állam sem teljesítette a kötelezettségeit, hiszen a szabadúszók, vagyis a freelancerek nem részesültek semmiféle szociális juttatásban, például nem mehettek betegszabadságra vagy szülési szabadságra sem, de helyzetükből kifolyólag hitelt sem vehetnek fel. Az adóztatás szigorítása azonban nem csak a freelancerek kasztját érintheti, hanem sokkal nagyobb tömegeket, mert azokról a szerbiai állampolgárokról is lehúznának egy bőrt, akik külföldön dolgoznak, és ott adóznak. Arra keressük a választ, hogy mikor adóztathatók meg otthon a szerbiai vendégmunkások.

Adóköteles-e a vendégmunkás?

A szabadúszók körül zajló felvetéseket követően a szerb sajtó foglalkozni kezdett a külföldön dolgozó szerbiai vendégmunkások személyi jövedelemadójának kérdésével is.

Az Interneten Dolgozók Egyesületének jogászai felhívták a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő rendelkezések alapján a szerbiai állampolgárok szülőhazájukban is adóalanyoknak számítanak, ha külföldön valósítanak meg jövedelmet.

A törvény mindazokra vonatkozik, akiknek Szerbiában bejelentett lakóhelyük van, vagy pedig üzleti, illetve magánérdekeik Szerbiához kötik őket. Az adó megfizettetésének alapja lehet az is, hogy az érintett szerb állampolgár egy adóév alatt folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napot tölt hazájában.

Ez magyarán azt jelentené, hogy azok a szerbiai állampolgárok is kötelesek Szerbiában adózni, akik tíz évvel ezelőtt Németországba költöztek, de nem töröltették szerbiai lakcímüket.

De azok is adóalanynak számítanak, akik az európai országok valamelyikében 90 napos munkavállalási szerződést kötnek, majd visszatérnek az országba, és a kötelező otthonlét után ismét külföldre szerződnek.

Az ilyen jellegű munkavállalások nagyon népszerűek Szerbiában: egyes felmérések szerint legalább 300 ezer szerbiai állampolgár vállal ideiglenesen munkát külföldön.

A találgatások szerint

Az Interneten Dolgozók Egyesülete szerint a szerb állam akkor is követelheti az adók és járulékok megfizetését, ha a vendégmunkás külföldön már adózott.

Az egyesület jogászai úgy vélik, hogy a szerb állam a 10 százalékos jövedelemadó mellett 25,5 százalékos nyugdíjbiztosítást és 10,3 százalékos egészségügyi biztosítást is bevasalhat a külföldön szerzett jövedelmekre.

A külföldön szerzett ezer eurós jövedelem adóalapja az „állami kedvezmény” levonása után 859 euró, és ennek a majdnem az 50 százalékait kell befizetni az előbb említett jogcímek alapján – vagyis a kereset fele megy a szerb államnak, ami elég csúnyán hangzik.

A szerbiai sajtó azzal riogatott, hogy az adóhivatal pontosan tudja, hogy a külföldön dolgozó szerb állampolgárok közül kit, és mekkora adóval sújthat, a szerbiai bankoktól ugyanis pontos jelentéseket kap a külföldi befizetésekről, és ennek alapján akár azonnal elindíthatja az adóbehajtási eljárásokat.

Azok sem járnak jobban, akik külföldi bankszámlára kapják a fizetésüket, az országok közötti egyezmények alapján ugyanis Szerbia jelentést kérhetnek a saját állampolgárairól.

Mi igaz mindebből?

A sajtótalálgatásokra reagálva a szerb pénzügyminisztérium megerősítette, hogy az érvényes törvények lehetővé teszik a külföldön dolgozó szerb állampolgárok megadóztatását, hangsúlyozták azonban, hogy Szerbia számos országgal kötött szerződést a kettős megadóztatás elkerüléséről.

Ennek alapján csak az a külföldön dolgozó szerbiai vendégmunkás köteles adót fizetni Szerbiában, aki olyan országban szerez jövedelmet, amelyben a személyi jövedelemadó kisebb, mint Szerbiában.

Ha a külföldi munkaadó kevesebb jövedelemadót fizet ki szerbiai dolgozói után az adott országban, mint amennyit Szerbiában fizetni kellene, akkor a különbözetet a külföldön dolgozó szerbiai állampolgároknak Szerbiában be kell becsengetniük az államkasszába.

A szerb pénzügyminisztérium szerint ennek értelmében kevés szerbiai vendégmunkás van, aki a szerb államkasszának tartozik.

A tárca egyúttal cáfolta, hogy a vendégmunkásokra kiróhatók a fent említett járulékok.

Magyarázatként elmondták, hogy ha az illető személyt nem a szerbiai előírások értelmében biztosították, akkor nem kötelezhető a szerbiai társadalombiztosítás által kiszabott kötelezettségek teljesítésére, de ezáltal nem élvezheti például a szerb tb által nyújtott kedvezményeket sem.