Connect with us

Horvátország

HORVÁTORSZÁGI INFRASTRUKTÚRA: Drágább, mint a pelješaci híd

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Horvátország az elkövetkező 10 évben, azaz 2020 és 2030 között mintegy 4,5 milliárd eurót költ a vasutak fejlesztésre. A pénz javarésze uniós alapokból származik, vagyis az Európai Unió nagyban besegít az ország vasúti hálózatának korszerűsítésébe. A tízéves projekt kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítményei a Csáktornya- Zágráb gyorsvasút, az országot a szlovén határtól a szerb határig átszelő RH1 korridor teljes mértékű kétpályásítása, és a magyar határtól Fiuméig vezető RH2 korridor ún. síksági vonalának kiépítése, amely gyorsabb és gazdaságosabb közlekedést ígér, mint a 150 éve, még az Osztrák- Magyar Monarchia idején épült, jelenlegi pályatest.

Közvetett haszon

A Csáktornya- Zágráb gyorsvasút fontosságát kiemelték az észak-horvátországi megyék főispánjai is, akik Csáktornyán találkoztak Nataša Tramišakkal, a regionális fejlesztések és az EU-alapok miniszterével.

Radomir Čačić, Varasd megye főispánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsvasút kiépítése nemcsak a Közép- Európába irányuló, illetve az onnan érkező forgalom szempontjából fontos, hanem az Észak- Horvátországi megyék további fejlődésének szempontjából is.

Čačić szerint minden egyes befektetett euró négy euró közvetlen vagy közvetett hasznot jelent számukra.

– Ha csak az utasforgalmat nézzük, jelenleg a Horvát Vasutak évente körülbelül 20 millió embert szállít, ebből évi 2 millió utas jut a mi öt megyénkre. A gyorsvasút megépülése után az utasok száma az előrejelzések szerint évi 12 millióra emelkedik, csak Észak- Horvátországban

– mondta a varasdi főispán.

Ha tudjuk, hogy a horvát fővárostól körülbelül 100 kilométerre lévő Csáktornyáról jelenleg vonattal 2 óra 40 percig tart az út, szemben az új gyorsvasút által elérhető 50 perccel, akkor a Čačić által említett számok egyáltalán nem tűnnek irreálisnak.

A tervek szerint a vonat 160 km/h csúcssebességet terveznek “roboghat” a gyorsvasúton.

Monarchiai örökség

A gyorsvasút új és egyben legdrágább része a mintegy 19 kilométer hosszúságú, ún. lepoglavai bekötő, amelynek Lepoglava és Krapina, illetve Lepoglava és Sv. Križ Začretje között kell megépülnie, nehéz földrajzi körülmények között.

Jobbára ez a bekötő az, ami miatt a gyorsvasút kiépítésének költségei nagyobbak mint a pelješaci hídé, és meghaladják a 450 millió eurót.

A tervezett útvonalon ugyanis számos alagutat vagy vasúti felüljárót kell építeni, és ez jelentős mértékben megnehezíti a munkálatokat, illetve megnöveli a költségeket.

Az észak-horvátországi megyék képviselői egyúttal szorgalmazzák a logisztikai központok kiépítését is, mivel Horvátországban nincs egy sem, amely képes lenne az EU-ban megszokottnak számító 700 méter hosszúságú szerelvények fogadására.

A 160 éves észak-horvátországi vasút még az Osztrák- Magyar Monarchia idejéből származik, és jelenleg igencsak toldozott-foltozott állapotban van, ezért igencsak ráfér már a felújítás.

De igaz ez a horvát vasúti hálózat egészére is, Horvátországban ugyanis az utasforgalom átlagos sebessége nem haladja meg az 58 kilométeres óránkénti sebességet.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia8 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia2 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava