Gazdaság
CIRKUSZT A NÉPNEK: Szerbiában ismét nyereményjátékkal harcol(ná)nak a szürkegazdaság ellen

Egy év szünet után a szerb kormány nemrégiben újra meghirdette a korábban nagy népszerűségnek örvendő „Vedd el a számlát, és nyerj!” elnevezésű nyereményjátékot. Azok vehetnek részt rajta, akik vásárláskor kérnek számlát, és ezeket tízesével beküldik egy magadott címre. A szürkegazdaság fehérre sikálására azonban van más módszer is, csak máskép lehet nyerni vele.
Évek óta fehérítenek
A versenyt 2017 márciusában szervezték meg először, akkor a nyeremények összege 135 millió dinár, azaz több mint 350 millió forint volt.
2018-ban már a szerbiai állampolgárok 41 százaléka részt vett a játékben.
Összesen több mint 11 millió borítékot küldtek be: volt olyan nap, amikor 250 ezer levelet adtak fel erre a célra a postahivatalokban. Két kör és négy húzás volt, és összesen 291 nyeremény talált gazdára 257 millió dinár (több mint 700 millió forint) értékben.
A mostani „új ciklusban” a szeptember 1-je után kiadott bolti számlákkal vehetnek részt a sorsoláson a játékos kedvű emberek.
A részvételi feltételek lényegében ugyanazok, mint két évvel ezelőtt: egyenként legalább 100 dinár (300 forint) értékű, összesen 10 darab bolti számlát tartalmazó borítékot kell feladni, a leveleket pedig díjmentesen viszi a posta.
Idén is két fordulóban tervezik a húzásokat: az elsőre decemberben kerül sor, a másodikat pedig a jövő év elején tartják.
A nyereményeső pedig az eddigieknél is vonzóbbnak tűnik: kisorsolnak majd többek között 60 Fiat 500L típusú autót, 10 fővárosi lakást, és további két luxuslakás is gazdára talál az épülő „Belgrád a vízen” nevet viselő vízivárosban.
A köztulajdon gyarapítása
Siniša Mali pénzügyminiszter az idei nyereményjáték bejelentésekor arra buzdított minden lakost, hogy vásárláskor továbbra is kérjék el a számlákat, hiszen a szürkegazdaság visszaszorításával gyarapszik a köztulajdon.
– A rendelkezések betartatásával több pénz jut az olyan közös érdekeket szolgáló befektetésekre, mint a kórházak, az iskolák, az autóutak és a vasút kiépítése, ami alapfeltétele az életszínvonal növelésének
– emelte ki a miniszter. Hozzátette, hogy az előbbi évek tapasztalatai alapján idén is jelentős eredményeket várnak, a szerb kormány szerint ugyanis a nyereményjáték fontos eszköze annak, hogy tudatosítsák az emberekben a szürkegazdaság elleni küzdelem fontosságát.
Az adóhivatal adatai szerint a 2018-as játék ideje alatt jelentősen megnövekedett a szabálytalanságok bejelentésének száma: januártól áprilisig a lakosok 13 százalékkal több esetben jelentették be a számlakiadáshoz kapcsolódó mulasztásokat, mint 2017 ugyanezen időszakában, a 2016-os adatokhoz viszonyítva pedig 55 százalékkal növekedett a bejelentések száma.
Az adatok azonban egyúttal arra is utalnak, hogy a szerbiai polgárok csak a játék ideje alatt működnek együtt a kormánnyal.
Népszerű kirakatjáték és a nemzeti program
A szerbiai embereket tehát csak addig sikerül sikálásra bírni, ameddig a nyereményjáték tart.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a kormány – valamilyen oknál fogva – nem értesíti a közvéleményt a szürkegazdaság leküzdését szorgalmazó nemzeti program sikereiről.
A tájékozottabbak annyit azért megtudhatnak, hogy a nyereményjátékkal párhuzamosan Szerbiában német támogatással működik a NALED (Helyi Gazdasági Fejlődés Nemzeti Szövetsége), amelynek keretében már 2014-ben megalapították a Tisztességes Konkurenciáért Szövetséget.
Ez a szövetség a szakminisztériumokkal együttműködve megfogalmazta az ország szürkegazdaság elleni első stratégiai dokumentumát, majd útjára indították a szerb kormány által is jóváhagyott szürkegazdaság elleni nemzeti programot.
A fő hangsúlyt a kezdő vállalkozók adóterheinek csökkentésére tették, de számos határozat született a legális tevékenységet serkentő intézkedések tekintetében is.
A nemzeti programban szorgalmazták a nem adójellegű terhek fokozatos megszüntetését, illetve ezek elektronikus, mindenki számára hozzáférhető jegyzékének elkészítését. Kiálltak továbbá a tehermentesítés alá kerülő vállalkozók körének bővítése mellett, és a mai napig sürgetik az ideiglenes munkavállalás elektronikus bejelentésének megteremtését.
Nem vonzó, ha nincs nyeremény
A külföldi támogatással működtetett szervezetek nemrégiben felmérték a hat évvel ezelőtt indított nemzeti program hatékonyságát.
Az elemzés világosan kifejtette, hogy az utolsó öt évben Szerbiában sikerült 21,2 százalékról 15,4-re csökkenteni a szürkegazdaság hozzájárulását a szerb GDP-hez.
A NALED a nemzetközi szervezetek felé tett jelentéseiben tehát sokkal mélyrehatóbb és szélesebb körű tevékenységről számolt be, és csak egy kis bekezdésben említi a „Vedd el a számlát és nyerj!” nyereményjátékot.
Nem csoda, hisz az előbbi évek tapasztalatai világosan előrevetítik: a belgrádi lakások kisorsolását követően a szerb lakosok újra elfelejtenek számlát kérni az eladóktól.
Úgy látszik, a pénzügyminiszter által magasztalt cirkusz nem elég vonzó számukra ahhoz, hogy kenyér nélkül is hosszútávon élvezzék.
Vagy csak nem bíznak eléggé a kormányban ahhoz, hogy máskor is hozzájáruljanak a „közös büdzsé” növeléséhez, amelyből például a 60 Fiatot és a 12 lakást biztosítják.

Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.
– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia7 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt