A TÖRTÉNELEM SÜLLYESZTŐJE: A washingtoni szerződés a múlté, nem nyílnak nagykövetségek Jeruzsálemben

Egy német Balkán-szakétő úgy nyilatkozott, hogy Joe Biden megválasztását követően a szeptember 4-én aláírt washingtoni szerződés a történelem süllyesztőjébe került. Bodo Weber szerint egyúttal lezárult a Grenell-korszak is, mivel az Egyesült Államok a Nyugat- Balkán ügyében visszatér a szoros együttműködéshez Brüsszellel és Berlinnel. Weber, aki a Democratization Policy Council (DPC) nonprofit szervezet vezető munkatársa, a koszovói Gazeta Expressnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a Biden-kormány hivatalba lépésének és a jelenlegi Trump-adminisztráció távozásának mélyreható következményekkel kell járnia a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd esetében.

A washingtoni szerződésnek annyi

Az amerikai elnökválasztást követően kukába kerül Donald Trump utolsó “nagy dobása”, amiért még Nobel-békedíjra is felterjesztették.

Bodo Weber ezt egy kicsit szebben fogalmazott, bár a lényeg ugyanaz.

– A történelemkönyvekbe kerül. Ami a Koszovó és Szerbia ügyével kapcsolatos, és ami az Európai Unió korábbi tevékenységét illeti, az visszakerül az EU keretébe, például a berlini folyamat. A térséghez nem kapcsolódó kérdések, vagyis a Koszovóval és Szerbiával, illetve a kettejük vitájával történt durva politikai visszaélések közül csak a Koszovó és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok kiépítése marad fenn, ugyanakkor sem Koszovó, sem Szerbia nem nyit nagykövetségeket Jeruzsálemben

– jelentette ki aki a Nyugat- Balkánnal foglalkozó német szakértő, aki viszonylag gyakran nyilatkozik a koszovói médiának.

Weber ugyan nem említette, de nyilván a történelem szemétdobjára kerül a washingtoni szerződés 13. bekezdése is, amely szerint mindkét fél azon dolgozik, hogy dekriminalizálják a homoszexualitást 69 olyan országban, ahol az büntetendő cselekménynek számít.

Minden bizonnyal a másságát nyíltan vállaló Richard Grenell szívügye volt, hogy ez bekerüljön a Koszovó és Szerbia közötti szerződésbe, mert amúgy ennek semmi köze sincs a két érintett közötti viszony rendezéséhez.

A német szakértő szerint ismét szoros együttműködés várható a közvetítői tevékenységben, amelyben az Egyesült Államok hátrébb lép, és elismeri az Európai Unió vezető szerepét a kérdésben, ellentétben azzal az egyoldalú, uzurpátori megközelítéssel és fellépéssel, amit az elmúlt időben Grenell tanúsított.

– A Biden-kormány hivatalba lépésének és a jelenlegi Trump-adminisztráció távozásának mélyreható következményekkel kell járnia a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd szempontjából. Ez azt jelenti, hogy visszatérünk a 2012–14-es évek politikai párbeszédének eredeti keretéhez, eredeti elveihez és feltételrendszeréhez (Belgrád felé), ami lehetővé tette a kezdeti, történelmi áttörést és előrelépést

– vélte a német Balkán-szakértő.

A kölcsönös elismerés

Miután a kölcsönös elismerés kérdése Koszovó vesszőparipája, a Gazeta Express feltette az ezzel kapcsolatos “kötelező” kérdést.

– Arra számítok, hogy az Egyesült Államok és az EU, különösen pedig Biden és Merkel kancellár, kezdeményezik a tárgyalások újraindítását, hogy a három éves kihagyást követően, valódi tárgyalásokat kezdjenek a végleges és átfogó megállapodásról. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni az eredeti párbeszéd keretrendszerének (explicit és implicit) alapelveit – hogy a Balkánon a határok megváltoztatásának az ideje már rég lejárt.

A német szakértő szerint ez azt jelenti, hogy Szerbiának, ha a Nyugat igazi tárgyalópartnere szeretne lenni, realitásként kell kezelnie, amivel már régóta tisztában van, ami pedig nem más, mint hogy Koszovó elment, és nincs visszatérés.

– Ezután kezdődhetnek meg a valódi tárgyalások egy igazán átfogó, fenntartható és végleges megállapodásról, amely a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok teljes normalizálásához vezet, és egyúttal garantálja a koszovói szerb állampolgárok normális életét is. Egy ilyen megállapodás nyitja meg az utat mindkét társadalom valódi demokratikus átalakulása előtt

– hangoztatta Weber, aki szerint Biden győzelme Aleksandar Vučić számára azt az üzenetet hordozza, hogy újabb politikai fordulatot kell végrehajtania, és vissza kell térnie ahhoz a 2013-as kiindulóponthoz, amikor Dačić miniszterelnök nyilvánosan elmondta Szerbia polgárainak, hogy az országnak nem szabad magát azzal áltatnia, hogy Koszovó valaha is Szerbia része lesz.

A német szakértő szerint ez még akkor volt, mielőtt Szerbia autoriter-autokratikus, mélyen instabil állammá változott.

Fotó: Screenshot