Connect with us

Horvátország

EGY ÉVTIZED: Lesz autópálya Dubrovnikig, de csak úgy tíz év múlva

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Autocesta Zagreb Split Dubrovnik
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A BALK nemrégiben számolt be arról, hogy az előrejelzések szerint jövőre átadják a forgalomnak a pelješaci hidat, amely szárazföldi összeköttetést teremt Horvátország legdélibb része és az ország nagyobb fele között. A híd tehát elkészül, viszont a Dubrovnikig vezető autópálya várhatóan csak 2030-ig épül meg.

Horvátország legdrágább autópályája

A megvalósíthatósági előtanulmány értelmében, melyet a Hrvatske ceste (Horvát Autópályák) számára a zágrábi Trafficon és a budapesti Pro Urbe cégek dolgozott ki, 2029-ig épül meg a horvátországi A1-es autópálya Metković és Dubrovnik közötti 47 kilométer hosszú szakasza.

Ez az útszakasz a nehéz földrajzi viszonyok miatt Horvátország legdrágább autópályája lesz, a munkálatok előrelátott értéke a bekötőutakkal együtt, 9,1 milliárd kuna (1 milliárd 200 millió euró), azaz körülbelül 26 millió euró kilométerenként.

A HINA horvát hírügynökség értesülései szerint a jelzett útszakaszon, számos felül- és aluljáró mellett megépül a Neretva folyót átívelő 2960 méter hosszú híd, amely hosszabb lesz, mint a „csak” 2,4 kilométeres pelješaci híd.

Ugyanebben az alszektorban létesül majd a 3005 méter hosszú Ježevac alagút is.

A Pelješac félszigeten, illetve tovább a Doli csomópontig kétsávos gyorsforgalmi utat építenek, az autópálya Dolitól Dubrovnikig, illetve egy későbbi fázisban a montenegrói határig vezet majd.

Dubrovnik infrastrukturális megújulása

Dubrovnik infrastrukturális megújulásához hozzájárul majd a Ćilipi dubrovniki és a város közötti új gyorsforgalmi út, valamint Dubrovnik- Neretva megye számos kikötőjének felújítása.

Ezt a városba látogató Oleg Butković közlekedési-, távközlési- és tengerügyi miniszter is hangsúlyozta.

– Ezek az infrastrukturális beruházások nemcsak Dubrovnik, de a megye egyéb részei számára is lehetővé teszik az idegenforgalom erőteljes fejlesztését, különösen a Pelješac-félszigeten és a Neretva völgyében.

A dubrovniki születésű Branko Bačić, a Horvát Demokrata Közösség parlamenti képviselőcsoportjának vezetője – aki civilben geodéta – annak a véleményének adott hangot, hogy tarthatók a kitűzött időpontok.

– Mint erre a kivitelezhetőségi tanulmány is rámutatott, a jelenlegi, még az 1960-as években kiépített úthálózat, egyáltalán nem képes megfelelni a követelményeknek. Bízom benne, hogy az autópálya és a bekötő utak a tervek szerint, még 2030 előtt elkészülnek.

A beruházások megvalósításához szükséges pénzeszközök zömét ebben az esetben is az EU folyósítja, és ez elméletileg nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az adriai-ióni „kék” autópálya is bekerüljön a TEN- T (transzeurópai közlekedési hálózat) útirányai közé, amiről sem Horvátország, s ami még fontosabb, Olaszország sem mondott le.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava