Horvátország
EGY ÉVTIZED: Lesz autópálya Dubrovnikig, de csak úgy tíz év múlva

A BALK nemrégiben számolt be arról, hogy az előrejelzések szerint jövőre átadják a forgalomnak a pelješaci hidat, amely szárazföldi összeköttetést teremt Horvátország legdélibb része és az ország nagyobb fele között. A híd tehát elkészül, viszont a Dubrovnikig vezető autópálya várhatóan csak 2030-ig épül meg.
Horvátország legdrágább autópályája
A megvalósíthatósági előtanulmány értelmében, melyet a Hrvatske ceste (Horvát Autópályák) számára a zágrábi Trafficon és a budapesti Pro Urbe cégek dolgozott ki, 2029-ig épül meg a horvátországi A1-es autópálya Metković és Dubrovnik közötti 47 kilométer hosszú szakasza.
Ez az útszakasz a nehéz földrajzi viszonyok miatt Horvátország legdrágább autópályája lesz, a munkálatok előrelátott értéke a bekötőutakkal együtt, 9,1 milliárd kuna (1 milliárd 200 millió euró), azaz körülbelül 26 millió euró kilométerenként.
A HINA horvát hírügynökség értesülései szerint a jelzett útszakaszon, számos felül- és aluljáró mellett megépül a Neretva folyót átívelő 2960 méter hosszú híd, amely hosszabb lesz, mint a „csak” 2,4 kilométeres pelješaci híd.
Ugyanebben az alszektorban létesül majd a 3005 méter hosszú Ježevac alagút is.
A Pelješac félszigeten, illetve tovább a Doli csomópontig kétsávos gyorsforgalmi utat építenek, az autópálya Dolitól Dubrovnikig, illetve egy későbbi fázisban a montenegrói határig vezet majd.
Dubrovnik infrastrukturális megújulása
Dubrovnik infrastrukturális megújulásához hozzájárul majd a Ćilipi dubrovniki repülőtér és a város közötti új gyorsforgalmi út, valamint Dubrovnik- Neretva megye számos kikötőjének felújítása.
Ezt a városba látogató Oleg Butković közlekedési-, távközlési- és tengerügyi miniszter is hangsúlyozta.
– Ezek az infrastrukturális beruházások nemcsak Dubrovnik, de a megye egyéb részei számára is lehetővé teszik az idegenforgalom erőteljes fejlesztését, különösen a Pelješac-félszigeten és a Neretva völgyében.
A dubrovniki születésű Branko Bačić, a Horvát Demokrata Közösség parlamenti képviselőcsoportjának vezetője – aki civilben geodéta – annak a véleményének adott hangot, hogy tarthatók a kitűzött időpontok.
– Mint erre a kivitelezhetőségi tanulmány is rámutatott, a jelenlegi, még az 1960-as években kiépített úthálózat, egyáltalán nem képes megfelelni a követelményeknek. Bízom benne, hogy az autópálya és a bekötő utak a tervek szerint, még 2030 előtt elkészülnek.
A beruházások megvalósításához szükséges pénzeszközök zömét ebben az esetben is az EU folyósítja, és ez elméletileg nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az adriai-ióni „kék” autópálya is bekerüljön a TEN- T (transzeurópai közlekedési hálózat) útirányai közé, amiről sem Horvátország, s ami még fontosabb, Olaszország sem mondott le.

Horvátország
SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.
Eszéki napilap Kínában
A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.
Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)
Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.
Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.
A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.
Öreganyám gerendája
A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)
A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.
A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.
Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.
Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.
Zöldek-e a zöldek?
Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.
Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk
A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről
Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.
Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.
Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.
Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18