EGY ÉVTIZED: Lesz autópálya Dubrovnikig, de csak úgy tíz év múlva

A BALK nemrégiben számolt be arról, hogy az előrejelzések szerint jövőre átadják a forgalomnak a pelješaci hidat, amely szárazföldi összeköttetést teremt Horvátország legdélibb része és az ország nagyobb fele között. A híd tehát elkészül, viszont a Dubrovnikig vezető autópálya várhatóan csak 2030-ig épül meg.

Horvátország legdrágább autópályája

A megvalósíthatósági előtanulmány értelmében, melyet a Hrvatske ceste (Horvát Autópályák) számára a zágrábi Trafficon és a budapesti Pro Urbe cégek dolgozott ki, 2029-ig épül meg a horvátországi A1-es autópálya Metković és Dubrovnik közötti 47 kilométer hosszú szakasza.

Ez az útszakasz a nehéz földrajzi viszonyok miatt Horvátország legdrágább autópályája lesz, a munkálatok előrelátott értéke a bekötőutakkal együtt, 9,1 milliárd kuna (1 milliárd 200 millió euró), azaz körülbelül 26 millió euró kilométerenként.

A HINA horvát hírügynökség értesülései szerint a jelzett útszakaszon, számos felül- és aluljáró mellett megépül a Neretva folyót átívelő 2960 méter hosszú híd, amely hosszabb lesz, mint a “csak” 2,4 kilométeres pelješaci híd.

Ugyanebben az alszektorban létesül majd a 3005 méter hosszú Ježevac alagút is.

A Pelješac félszigeten, illetve tovább a Doli csomópontig kétsávos gyorsforgalmi utat építenek, az autópálya Dolitól Dubrovnikig, illetve egy későbbi fázisban a montenegrói határig vezet majd.

Dubrovnik infrastrukturális megújulása

Dubrovnik infrastrukturális megújulásához hozzájárul majd a Ćilipi dubrovniki repülőtér és a város közötti új gyorsforgalmi út, valamint Dubrovnik- Neretva megye számos kikötőjének felújítása.

Ezt a városba látogató Oleg Butković közlekedési-, távközlési- és tengerügyi miniszter is hangsúlyozta.

– Ezek az infrastrukturális beruházások nemcsak Dubrovnik, de a megye egyéb részei számára is lehetővé teszik az idegenforgalom erőteljes fejlesztését, különösen a Pelješac-félszigeten és a Neretva völgyében.

A dubrovniki születésű Branko Bačić, a Horvát Demokrata Közösség parlamenti képviselőcsoportjának vezetője – aki civilben geodéta – annak a véleményének adott hangot, hogy tarthatók a kitűzött időpontok.

– Mint erre a kivitelezhetőségi tanulmány is rámutatott, a jelenlegi, még az 1960-as években kiépített úthálózat, egyáltalán nem képes megfelelni a követelményeknek. Bízom benne, hogy az autópálya és a bekötő utak a tervek szerint, még 2030 előtt elkészülnek.

A beruházások megvalósításához szükséges pénzeszközök zömét ebben az esetben is az EU folyósítja, és ez elméletileg nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az adriai-ióni “kék” autópálya is bekerüljön a TEN- T (transzeurópai közlekedési hálózat) útirányai közé, amiről sem Horvátország, s ami még fontosabb, Olaszország sem mondott le.