A Háború
FÖLDBIRTOKOS ELNÖK: Egy elfelejtett légihíd, avagy földet és sligovicát kapott Vučić, az utóbbiból jutott Trumpnak is

Szerbiában bebizonyították, hogy a nem kerek évfordulókat is érdemes megünnepelni. A Gornji Milanovac közelében lévő Pranjaniban a hétvégén emlékeztek meg a Halyard-hadműveletről, amelynek idén van a 76. évfordulója. Ennek ezúttal különös jelentősége van, mert nemrégiben írták alá a washingtoni memorandumot, és nyitották meg az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) belgrádi irodáját. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy tavaly is volt megemlékezés, és azon is részt vett a szerb elnök, csak akkor nem kapott földet.
A csetnikek földje
Az egykori szocialista Jugoszlávia történelemoktatása is disztingvált, és csak a dicső partizánok hősi tetteit tanította, így kihagyta, vagy inkább elhallgatta például a Halyard-hadműveletet is, amelyben amerikai, brit és kanadai pilótákat mentettek ki.
1944 áprilisától az év augusztusáig a Dél-Olaszországban állomásozó 15. amerikai légi hadsereg nehézbombázói 19 nagyszabású támadást hajtottak végre a romániai Ploiești környékén működő olajkutak és finomítók ellen, amelyek a németeknek termeltek.
A legtöbb pilóta gépét tehát a romániai olajmezők bombázásakor lőtték le; egy részüknek azonban sikerült elkerülni a fogságot, és kapcsolatba lépni a csetnikekkel.
A mára már szinte teljesen elfelejtett Halyard fedőnevet viselő mentőakció 1944 második felében zajlott le, 417 szövetséges (köztük 343 amerikai) pilótát mentettek ki Szerbiából, a csetnikek által ellenőrzött területekről.
Ez volt a szövetségesek ellenséges vonalak mögötti legnagyobb légihídja a II. világháborúban.
Azt sem kell azonban elfelejteni, hogy a jugoszláv partizánok is mentettek, és menekítettek ki lelőtt szövetséges pilótákat a Balkánról.
Az Egyesült Államok Légimentői által összeállított statisztika szerint 1944. január 1. és október 15. közt 1152 amerikai pilótát szállítottak el Jugoszláviából: 795-öt a partizánok és 356-ot a csetnikek segítségével.
Az utóbbi időben főleg a csetnikek által kimenekített pilótákról emlékeznek meg Szerbiában, amire példa a mostani ünnepség is.
A Halyard indén fontosabb, mint tavaly
Pranjaniban tavaly is, és idén is megemlékeztek a Halyard hadműveletről, amely idén azonban minden bizonnyal fontosabb, mint tavaly.
Mindenképpen jelentős különbség, hogy a megemlékezés tavaly még csak egy mezőn zajlott, idén viszont már a mezőn épült – repülőgép alakú – emlékközpontban.
Aleksandar Vučić államfő az idei megemlékezésen hangsúlyozta, hogy baráti kapcsolatokat kell kiépíteni a nyugati szövetségesekkel, és ezzel összhangban hangsúlyozta a Halyard-hadművelet jelentőségét.
– húzta alá az elnök, aki ezt követően az Egyesült Államok szerbiai nagykövetének adta át a szót.
– mondta Anthony Godfrey nagykövet, aki részvétét fejezete ki az egy nappal korábban szerencsétlenül járt két szerb pilóta családtagjainak.
Odajem priznanje takozvanim “običnim” šumadijskim seljacima koji su po cenu života učestvovali u izuzetno smeloj spasilačkoj misiji #Halyard76.@US_SOCEUR @usairforce @predsednikrs pic.twitter.com/yJwkimjyMg
— Ambassador Anthony Godfrey (@usambserbia) September 26, 2020
Az ünnepségen felszólalt az utolsó túlélők egyike is, és szót kapott a hasonló rendezvények egyre gyakoribb rekvizítuma, Milorad Dodik, a bosznia-harcegovinai elnökség szerb tagja is, aki a szerb nép szabadságszeretetéről zengett újabb ódákat.
Föld és sligovica
Az idei megemlékezés azonban semmiképpen sem erről marad emlékezetes, hanem arról, hogy a szerb elnök földbirtokos lett.
Pranjani falu lakói ugyanis úgy döntöttek: földet ajándékoznak Aleksandar Vučić szerb államfőnek, hogy köszönetet mondjanak neki mindazért, amit a térségért, valamint a térség lakosságáért tett.
A második ajándék egy üveg sligovica volt, amiből a helyiek az Egyesült Államok nagykövetén keresztül egy üveggel küldtek Donald Trump amerikai elnöknek is.
Az ünnepségen is felszólaló helyi lakos szerint annak idején, vagyis 1944-ben ilyen sligovicával gyógyították, és bátorították az amerikai katonákat.
– mondta Radoljub Janković a Halyard-hadművelet okán a „baráti sligovicára” utalva.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Oroszország4 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia2 nap telt el azóta
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között