Magyarország
FÉNY AZ ÉJSZAKÁBAN: Magyarország végzi Szerbia „felvilágosítását”

Majdnem két éve, hogy a Balkáni Oknyomozó Hálózat (BIRN) kérte a Közéleti-Privát Partnerségi Bizottságától, hogy tegye lehetővé számukra a betekintést azokba a közvilágítási projektekkel kapcsolatos dokumentumokba, amelyek alapján a megbízásokat Szerbiában a magyar és a szerb kormányzathoz közeli cégek nyerik el. A CNN-nel együttműködő és a szerb elnök által gyakran támadott szerbiai N1 tévécsatorna beszámolója szerint az ügyben megszólalt a közérdekű információk ombudsmanja is, aki felszólította az említett bizottságot, hogy tegyen eleget a BIRN kérésének. Összességében több mint 50 millió eurós üzletről van szó, a pénzt pedig a helyi önkormányzatok költségvetéséből teremtik elő ki tudja kinek az utasítása alapján. Lehet, hogy napokon belül lesz válasz, de a BIRN ebben egyáltalán nem bízik.
Fény az éjszakában
– kezdte beszámolóját a szerbiai N1 Televízió, amely szerint 2018. novembere óta viszont sötétségbe vesznek azok az adatok, amelyek alapján szinte mindig ugyanaz a cégcsoport nyerte el a közvilágítási pályázatokat egész Szerbiában.
A BIRN újságírói az említett év végén kísérletet tettek a Közéleti-Privát Partnerségi Bizottságnál annak kiderítésére, hogy ki kezdeményezi azokat a projekteket, amelyeken szinte mindig a magyar miniszterelnök vejéhez kapcsolódó cég nyer.
– jelentette ki Ana Ćurić, a BIRN újságírója, aki emlékeztetett arra, hogy azokról a magyar cégekről van szó, amelyeket az Európai Bizottság is vizsgált korrupciós ügyek miatt, és érdekütközést, illetve több más szabálytalanságot is feltárt.
– mondta az újságírónő.
A gyanús szerbiai megbízások kezdeményezőjének személyazonossága néhány napon belül nyilvánosságra kerülhet, ha az említett bizottság tiszteletben tartja az ombudsman kérését, hiszen a bizottság öt napot kapott arra, hogy válaszoljon a BIRN-nek.
Az N1 beszámolója szerint azonban az eddigi tapasztalatok egyáltalán nem arra utalnak, hogy ez valóban így is lesz.
– nyilatkozta Ana Ćurić, a BIRN újságírója.
Szinte mindent megnyertek
A szerbiai közvilágítás mondernizálására kiírt 24 pályázatból 22-t megnyerő konzorciumhoz tartozik a „Keep Light” nevet viselő cég is, amely tavaly decemberben a leskovaci városvezetéssel közel 900 ezer eurós szerződést kötött.
Goran Cvetanović leskovaci polgármester a bírósághoz irányította azokat, akik már akkor is sokallták az összeget.
– nyilatkozta a leskovaci városvezető.
Ana Ćurić, a BIRN újságírója arra figyelmeztetett, hogy amíg az illetékes nem tárják fel a gyanús eseteket, addig tovább folytatódik a 2016-ban kezdődött gyakorlat, amely alapján a helyi önkormányzatok költségvetéséből millió és millió eurókat vesznek ki.
Ćurić úgy nyilatkozott a belgrádi N1 televíziónak, hogy ezen nem is kell csodálkozni, ha elmaradnak a szankciók.

Bosznia
Egy bosnyák portál szerint Orbán „lemezt cserélt”, és nem várt kijelentést tett

A liberális Klix bosnyák portál röviden reagált Orbán Viktor Twitter-bejegyzésére, amelyben a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszország nem győzhet a háborúban, mert az egész nyugati világ Ukrajna mögött sorakozott fel. A Klix át is vette Orbán „madárkás” bejegyzését, amelyben még az olvasható, hogy „Oroszország ugyanakkor nukleáris hatalom, amelyet nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút idézhet elő, ezért tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minél előbb, annál jobb”.
A bosnyák portál álláspontja
A Klix azzal címkézte fel a cikket, hogy „nem várt kijelentésnek” minősítette a magyar miniszterelnök fent idézet bejegyzését.

A bosnyák portál arra a korábbi orbáni álláspontra emlékeztetett, hogy a háború csakis Oroszország győzelmével érhet véget, és hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök eddig azt sugallta, hogy ez elkerülhetetlen, hacsak a NATO-erők nem vonulnak be Ukrajnába, ami viszont egész Európát megsemmisítő atomháborút idézhet elő.
Az írásban a továbbiakban az olvasható, hogy Orbán 13 éve tartó hivatali ideje alatt szoros kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és a széles körű európai tilalom ellenére továbbra is kapja az orosz olajat.

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét (Forrás: Twitter)
A Klix arra is kitért, hogy Orbán a The American Conservative című amerikai kiadványnak nyilatkozva január végén Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és azt „szuggerálta”, hogy Ukrajna olyan háborús övezet, amely nem képes visszatérni a békéhez.
A bosnyák portál megítélése szerint Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket a Kreml következetesen szajkóz, miszerint az ukrajnai konfliktus egy proxy háború Oroszország és a Nyugat között, amit Kijev sértőnek tart, miközben katonák és civilek százezrei halnak meg a Putyin hadseregének visszaszorítása történő kísérletek közben.
A szarajevói hírportál arra is emlékeztetett, hogy Orbán korábbi álláspontja szerint a „Nyugat áll háborúban Oroszországgal, és ez a valóság”, amihez még hozzátette, hogy „minden nap haladunk előre”.
A bosnyák portál úgy fogalmaz, hogy Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt elszigetelődött az Európai Unió vezetői között, miközben ő ezt a pozícióját arra használta fel, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére irányuló európai erőfeszítéseket.
Horvátország
A MOL várhatóan Horvátországban finomítja a Somogyban kitermelt földgázt

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.
Mit tett az EU értünk?
A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.
Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.
Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.
Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.
Vissza a gázbizniszhez
Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági válság miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.
Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.
A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.
Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte „se nem kevés, se nem elhanyagolható”.
Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy „a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.
Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)
Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.
A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.
A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.
A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.
Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.
A finomítót nem kell bővíteni
Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.
Kapcsolódó cikk
Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.
Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.
Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.
A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.
Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.
Migráció
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját „udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága
Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga „királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.
Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga „harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.
Ez a „haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze „pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi Királyságtól.
– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.
A „hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az „ígéret földjére”.

Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)
– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.
A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.
Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy „a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.
– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a „főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.
– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.
Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?
Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.
Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.
– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.
A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:
Vagy így:

A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)
Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a „világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.
Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a „Horgosi Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, „területi integritását” veszélyeztetik.
– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.
Kapcsolódó cikk
Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert „szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.
A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen „királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.
Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.
A Horgosi Királyság művészeti élete
Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.
A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.
A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.
Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy „üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.
Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!
A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.
Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.

Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)
A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a „horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló „társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és „oktatófilmek” garmadával „tolják meg” az üzletet.
A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Horvátország3 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
Horvátország5 nap telt el azóta
Uniós stratégiai tartalék Horvátországban egyebek között atomtámadás esetére is
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Az EU 598 millió eurót ad Szerbiának a Belgrád–Niš gyorsvasút megépítésére