KÍSÉRT A MÚLT: Százötven évvel ezelőtt „lett magyar” Fiume

A trianoni diktátum alkalmából tartott megemlékezésekkel a magyar miniszterelnöknek sikerült feldühítenie a horvátokat, különösen a baloldali ellenzéket, amely a választási hadjáratban ütőkártyaként használta a sátoraljaújhelyi emlékműbe vésett „Fiume – Tengerre magyar” feliratot. A zágrábi Nova TV-ben maga a horvát miniszterelnök kelt magyar kollégája védelmére.

Orbán ne akarja magának Fiumet!

A horvátok közül sokan dühödten keltek ki, és felszólították a magyar miniszterelnököt, hogy ne akarja magának Fiumet.

– Ha már beszélt Orbán miniszterelnök úrral, akkor mondta neki, hogy hagyjon fel Nagy- Magyarország térképének mutogatásával?

– szögezte neki a kérdést Andrej Plenković horvát miniszterelnöknek a Nova TV riportere június 9-én.

– Nagyon világos magyarázatokat kértem azzal kapcsolatban, hogy miről is van szó. Először is, ő megmagyarázta, hogy a magyarok már mondták, hogy téves értelmezésről van szó. Trianon a magyarok számára egy nagyon nehéz pillanat volt a történelmük során. Mindaz, amit ők mondanak a megemlékezéseiken, annak bizonyos értelemben nemzeti dimenziói vannak. Én figyelmesen végighallgattam…

Az általában elég ideges természetű riporter nem hagyta, hogy a horvát miniszterelnök befejezze a mondatot.

– És az, hogy Orbán a trianoni térképet mutogatja, hogy Rijeka (Fiume) a magyar tenger?

Booking.com

A horvát miniszterelnök megpróbálta türelemre inteni a riportert.

– Nem. Csak lassan! Ez az, amit a sajtó átvesz. Ők emlegetnek egy dalt, hogy a magyarok mennek a tengerre, de nem abban az értelemben, hogy Rijeka magyar. Mindenképpen, nincsenek semmiféle területi követelések. Én tudtára adtam, hogy az ilyen interpretációk Horvátországban nehézségeket okoznak, és problémákat idéznek elő a két ország közötti viszonyban, és mi ezeket a problémákat nem szeretnénk. Ő nagyon világosan elutasította azokat a téziseket, hogy bármilyen területi igény lenne Horvátország irányában, hogy bármilyen történelmi aspirációk léteznének. Ilyesmi egyáltalán nem létezik. Nagyon világos volt az az álláspont, hogy jószomszédi kapcsolatokat kell építeni.

A riporter erre egy kicsit lehiggadt, de azért még odaszúrt egyet.

– Ez rendben van, de nekem az az érzésem, hogy Ön igencsak megérti Orbánt és a trianoni térképek mutogatását, de ugyanakkor a szerb politikus harmadosztályú kijelentéseire hazarendelik a nagykövetet konzultációra.

(A fenit és a lenti kép ugyanazt a partszakaszt ábrázolja száz év különbséggel.)

A „magyar Fiume”

I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója éppen másfél évszázaddal ezelőtt 1870. július 28-án kelt királyi leiratában bízta meg a magyar országgyűlést Fiume és kerületére vonatkozó közigazgatási teendők vitelével, valamint a magyar minisztertanácsot a végrehajtó hatalom gyakorlásával.

Az intézkedés ideiglenes jellegű volt, ám a kialakult fiumei provizórium egészen 1918-ig működött.

Ennek értelmében Fiume városa és kerülete a magyar kormány hatásköre alá tartozott, a magyar törvényeket kiterjesztették azokra a területekre, a város élére pedig kormányzót neveztek ki.

Tehát a horvátok nem véletlenül idegesek, amikor Fiume szóba kerül, a város hovatartozása körül sok vita folyt a történelem során.

Fiume jogilag a Magyar Korona részét (corpus separatum) képezte már 1779 óta, miután Mária Terézia kiszervezte a magyaroknak a várost, amitől a horvátok akkor sem voltak boldogok.

A kikötőváros helyzete folyamatos viták forrása volt akkor is, amikor az 1848/49-es szabadságharcot követően mintegy 20 évig horvát fennhatóság alatt állt a terület.

Katona Csaba történész a Millásreggeli című rádióműsornak nyilatkozva kijelentette, hogy a történelem során többször változott Fiume jogi helyzete, mivel a várost mindenki magának követelte.

Az ellentmondásokat azzal a szállóigével illusztrálta, hogy Fiume volt az a magyar város, ahol a horvátok olaszul beszéltek.

Booking.com