Kellő vehemenciával tálalták szerdán a horvát portálok és lapok is a MLSZ „manőverét”, amelynek értelmében a Nagy-Magyarország térképet tartalmazó szurkolói rekvizitumokat nem tartja politikai szimbólumnak az UEFA, és így engedélyezi használatukat. A hírt gyorsan-hamar lehozta a Mandiner, a Nemzeti Sport és a Magyar Nemzet, az Origo, és még sokan mások, a néhai Szent Korona területeit magukba inkorporeáló országok pedig egyként hördültek fel a magyar revízió újabb, ékes példáján. Az UEFA-főtitkára az MLSZ közleményét követően levélben fordult Vági Mártonhoz, az MLSZ főtitkárához, akit arról tájékoztatott, hogy a magyarok által benyújtott kérést nem hagyták jóvá. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar–görög mérkőzésen viselt egy sálat, amelyen a „történelmi Magyarország” térképe látható.

Magyarország és Nagy-Magyarország

Én a Jutarnji list cikkét használom referenciának, mert ez igyekszik tényszerűen kezelni az ügyet, illetve az üggyel kapcsolatos fejleményeket.

Mielőtt még továbblépnénk, csak sietve szúrom közbe kedvenc tézisemet, hogy senki sem akarhatja komolyan a történelmi Magyarország feltámasztását. Egyszerűen azért, mert Magyarország ezt képtelen lenne elviselni, összeroppanna a teher alatt.

Gondoljunk csak a német újraegyesítésre, amit alig tudott valóra váltani a szupergazdag, erős NSZK, amely csak németek által lakott területeket csatolt vissza, illetve össze, nem vegyes etnikumú térségeket. Szóval, ez egy kivitelezhetetlen történet, amelyet úgy el kell felejteni, ahogy van.

Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondani a határokon kívülre szorult magyarokról.

Inkább azt kellene kommunikálni, hogy nem területekben, hanem az emberekben vagyunk érdekeltek, akik ugyanúgy a nemzet részei, mint ahogy például a bosznia-hercegovinai, chilei, ausztráliai, vagy éppen magyarországi horvátok a horvát nemzet tagjai.

Mit ír az újság, Jenő?

A Jutarnji list, ahogy illik, áttekintette a helyzet genezisét.

– írta a zágrábi lap, amely arra emlékeztetett, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség napokban követelte, hogy Nagy-Magyarország vitatott térképét ne kezeljék politikai szimbólumként, majd az MLSZ bejelentette, hogy az európai labdarúgó-ernyőszervezet kiadta a „használati engedélyt”.

A horvát lap szerint a bejelentés nagy port vert a régióban, mert a szurkolók általában olyan zászlókat, sálakat vihetnek a lelátókra és a szeparéba, amelyeken Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ukrajna egyes területeit is magában foglaló térkép látható.

A Jutarnji tudomása szerint Magyarország az első világháború után területének 70%-át elvesztette, ezeket a részeket „visszaadták” más országoknak. Egyúttal azt is állítja, hogy „a magyarok 2002 óta fogalmazták meg a régi határokhoz való visszatérés gondolatát, és most ezt a lelátókról hirdetik”.

Aztán idézik a MLSZ közleményét, melynek értelmében az UEFA és a FARE elfogadta a magyar érvelést, és elismerte, hogy nincs szó szélsőséges, vagy rasszista viselkedésről.

A szomszédos országokban a média nagy része szégyenletesnek tartja ezt a döntést, amely különösen Szerbiában váltott ki nagy visszhangot, ahol hitetlenkedve fogadták a döntést.

Szerbia és Magyarország őszre találkozik az EB-selejtezők keretében, az első mérkőzést szeptember 7-én rendezik Belgrádban, a visszavágót pedig október 14-én tartják Budapesten.

A románok, akik szintén Magyarországgal játszanak, szintén felháborodtak. Néhány román politikus már megszólalt, és azt mondta az UEFA-nak, hogy az ernyőszervezetnek fogalma sincs arról, mit jelent Nagy-Magyarország térképe”.

Lelepleződik a „nagy magyar ármány”

A Jutarnji úgy vélte, hogy gyorsan lelepleződött a „magyar manőver”, amivel kapcsolatban a zágrábi „reggeli lap” szóról szóra közölte a Teodor Teodoridisz (Theodore Theodoridis) UEFA-főtitkára által aláírt nyilatkozatot.

Teodor Teodoridisz is meglepődött (Forrás: UEFA)

TT-főtitkár ebben az UEFA meglepetését tolmácsolta azzal kapcsolatban, hogy médiaértesülések szerint az UEFA állítólag engedélyezte a Nagy-Magyarországgal díszített zászlók és jelvények használatát az UEFA versenyein.

A félreértések elkerülése érdekében TT nyomatékosan kijelentette, hogy az UEFA nem engedélyezte az ilyen zászlók vagy jelvények használatát. Sőt, azt is hozzátette, hogy ezek használata fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Az UEFA főtitkára arra kérte a MLSZ-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza ezek használatát az UEFA égisze alatt szervezett mérkőzéseken.

Hogy mi lesz a történet vége, még nem tudni, de UEFA ide, vagy UEFA oda, aligha valószínű, hogy a közeljövőben ki lehet irtani a szélsőséges megnyilvánulásokat a térség stadionjaiból.

És, hogy tévedés ne essék, itt nem csak a magyarok hőbörögnek, hanem mások is: szűkebb pátriámnál, Horvátországnál maradva, ez a horvát szurkolók kedvelt csatakiáltását, a „Za dom spremni!” jelszó skandálását is érinti, aminek a jelentése a „hazáért készenlétben”, és lényegében a Sieg Heil!-nak megfelelő második világháborús horvát szlogen.

Ha pedig már a fenyegető magyar irredentizmusról értekezünk, valahogy ide kívánkozik, hogy az új, megnyitás előtt álló eszéki stadion neve állítólag nem Pampas, hanem Opus Aréna lesz, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. után, miután Mészáros Lőrinc az eszéki focicsapat „legnagyobb pártfogója”.

A horvát országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, Horvátország hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.

Nem kémnő a szép nő

A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.

A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.

Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.

Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.

Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)

A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.

Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.

Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)

– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.

A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.

Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.

Stb, stb!

Knoll Katarból válaszolt

Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.

– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.

– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.

Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.

A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.

Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!

A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot esetére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai háború miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.

Világháborús takarítás

A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.

A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.

Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.

Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.

A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.

A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.

Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.

Ha a postás csönget, be kell vonulni

A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.

A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.

Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)

Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.

Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.

A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.

Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)

Mate Rimac, az ügyeletes optimista

Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.

– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.

– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.

– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.

– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.

– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.

– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.

– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).