SZERBIA IS DÜBÖRÖG? Növekedett a szerbiai külkereskedelmi deficit, tovább tombol a szürkegazdaság

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

Majdnem 15%-kal növekedett a szerbiai külkereskedelmi forgalom hiánya. A legnagyobb kiszállító a Vajdaság, a külföldi áru jórésze mégis a belgrádi régióba érkezik. Mindeközben a szerbiai cégek egyötöde a szürke a szürkegazdaságban botorkál. A szerb elnök mégis arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági eredmények olyan jók, hogy bekerülnek a tankönyvekbe.

Főleg az EU-val kereskednek

A szerb külkereskedelmi forgalom hiánya 4,35 milliárd euróra nőtt az első kilenc hónapban, 14,1%-kal haladta meg a 2018-as háromnegyed évi adatokat – közölte a szerbiai statisztikai hivatal.

A szerb külkereskedelmi forgalom 7,9%-kal bővült 2019 első kilenc hónapjában, elérte a 30,32 milliárd eurót, ebből az export 12,99 milliárdot, az import pedig 17,33 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmi forgalom 62,6%-t az Európai Unió tagországaival folytatott kereskedelem adta.

Szerbia ipari termelése éves szinten 1,6%-kal nőtt szeptemberben, az év első kilenc hónapjában viszont 0,7%-kal csökkent.

A szerbiai statisztikai hivatal szerint a szeptemberi növekedéshez főként a bányászat, a feldolgozóipar és az elektromosenergia-ipar járult hozzá.

Németország vezet

Export szempontjából Szerbia legjelentősebb külkereskedelmi partnere Németország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Románia és Oroszország.

Hasonló a sorrend az import esetében is, ahol Németországot Kína, Olaszország, Oroszország és Magyarország követi.

Vagyis minden kétséget kizáróan

Németország Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnere mind az export, mind az import tekintetében.

A szerbiai kivitel több mint egyharmadát (34,4%) a Vajdaság adta, a behozatal majdnem fele (47%) mégis a belgrádi régióba irányult. Pedig ott az ország lakosságának “csak 20%-a” él.

EZT OLVASTAD?  MOSOLYGÓS GYILKOS: Magyarországnak adták ki Dér Csabát, aki Budapesten is ölt

Ez az óriási aránytalanság arra utal, hogy leginkább Belgrádban kell fenntartani a jólét látszatát, mert az utóbbi időkben minden elégedetlenség onnan indult ki.

Tombol a szürkegazdaság

A NALED – Nemzeti vidékfejlesztési gazdasági szövetség szerint Szerbiában továbbra is tombol a szürkegazdaság, ami éves szinten akár hat milliárd eurós veszteséget is jelenthet az országnak.

A szövetség úgy véli, hogy az utóbbi öt évben ugyan 21,2%-ról 15,4%-ra sikerült letornázni a szürkegazdaság arányát, az államkassza azonban így is hatalmas bevételektől esik el.

A felmérések szerint a Szerbiában működő cégek körülbelül 20%-a a szürkegazdaság erdejében tévelyeg, ahonnan a jelek szerint nem is nagyon akar kijönni.

A Szerbiában működő (külföldi) cégek az év első nyolc hónapjában 958,4 millió eurót vittek ki az offshore paradicsomokba.

Ennek jól bejáratott mechanizmusa van, ami megérne egy külön tanulmányt.

A szürkegazdaság leginkább az építőiparra, a kereskedelemre, a vendéglátóiparra és az ügyvédi szolgáltatásokra jellemző.

Mekkora a munkanélküliség?

A legnagyobb problémát továbbra is adózatlan jövedelmek kifizetése jelenti.



A “zsebből zsebbe” fizetés, vagyis a személyi jövedelmek egy részének vagy egészének készpénzben történő kifizetése sokkal nagyobb problémát okoz, mint az üzleti nyereség eltitkolása.

EZT OLVASTAD?  KOSZOVÓ-HÁROMSZÖG: Éles szóváltás Szerbia és Bulgária között Koszovó miatt

A felmérések szerint a szürkegazdaságban 100 dinárból 62 dinár megy az alkalmazottak nem bejelentetett bérének kifizetésére, és csak 38 dinár úszik el a nyereség eltitkolása által.

Most főleg nem arra kell gondolni, hogy a kisvállalkozók próbálnak ügyeskedni, hogy fenn tudjanak maradni a felszínen!

A szerbiai gazdasági szakértők egy része szerint a szürke gazdaságban a nagy cégek, köztük gyakran a külföldi nagyvállalatok viszik a prímet, amelyeknél bevett szokás a “kreatív könyvelés” és a “számlázási rés”.

Az utóbbi azt jelenti, hogy a nagy cégek külföldi leányvállalati alacsony áron veszik meg a szerb árut, amit aztán jóval drágábban forgalmaznak Szerbián kívül, az így keletkezett árrést pedig az adóparadicsomokon keresztül realizálják.

Ez működik fordítva is, vagyis a külföldi árut jelentősen a beszerzési ár felett adják el Szerbiában, ahonnan ezáltal jelentős összegeket vonnak ki.

Fő az optimizmus!

A szerb elnök azonban így is optimista.

Aleksandar Vučić szerint a jelenlegi gazdasági eredmények olyan jók, hogy bekerülnek a tankönyvekbe.

Mindemellett az embereknek több lesz a fizetésük, mint ötszáz euró. Rövid idő alatt olyan eredményeket értünk el, amelyek bekerülnek a tankönyvekbe. Büszke vagyok ezekre az eredményekre

– mondta a Pink TV-nek nyilatkozva a szerb államfő, aki szerint sikerült leszorítani a munkanélküliséget 10% alá.

Vučić arra emlékeztetett, hogy a kötelező legkisebb munkabér 30 ezer dinár (254 euró), ami 65%-kal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt.

EZT OLVASTAD?  VUČIĆ VÉLEMÉNYE: Borkai tehetséges ember, Orbán holnap nem fog megbukni

A szerb elnök szerint ez természetesen nem az a tempó, amit az emberek szeretnének, de Szerbia és a szerb gazdaság jó irányba indult el.

Vučić szerint

Szerbia akár gyorsabban is fejlődhetne, ha az emberek többet dolgoznának.

Ezért mindenkinek fel kell magának tennie a kérdést: dolgozott-e annyit, hogy nagyobb fizetést kapjon.

Lehet, hogy a szerb gazdaság is dübörögni fog?

Fotók: EPS, Pink TV

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!