RENDEZÉSI KÍSÉRLET: Az amerikaiak új Holbrooke-t keresnek a koszovói kérdés megoldására

Utolsó módosítás:

Sem a szerbeknek, sem az albánoknak nem kell Párizsba menniük, ezért tovább húzódik a koszovói válság megoldása. Az Európai Unió két vezető ereje – Németország és Franciaország – képtelen ismét tárgyalóasztalhoz ültetni a szerbiai és a koszovói vezetőket. Nem kizárt, hogy a koszovói kormány azért szabotálja el az uniós, illetve európai szervezésű békepróbálkozásokat, hogy helyzetbe hozza az Egyesült Államokat. Amerikában pedig már az is felvetődött, hogy egy új Holbrooke-t kellene találni, hogy Koszovó ügyében is lehessen Daytoni konferenciát tartani.

A bosznia-hercegovinai öldöklést lezáró Daytoni békeszerződés ugyan sok sebből vérzik, de még nem esett el. Az amerikaiak úgy vélik, hogy Koszovó esetében meg kellene találni Richard Holbrooke utódját, aki Koszovó esetében összetákol egy hasonló, vagy netalán jobb békeszerződést.

Az egy négyzetkilométerre eső gyűlölet

Koszovó jóval kisebb, mint Bosznia-Hercegovina, de a feladat nagysága nem ezzel arányosan csökken. Hanem ezzel arányosan növekszik. Mert Koszovóban legalább tízszer nagyobb az egy négyzetkilométerre eső gyűlölet, mint Bosznia-Hercegovinában. Noha bizonyos helyeken ott sem kicsi. Ezért nem csoda, hogy Koszovó ügyében zátonyra futottak az uniós közvetítéssel hat évvel ezelőtt kezdődött béketárgyalások.

Pedig olyan jól indult minden, hogy az már eleve gyanús volt. Belgrád és Priština 2013-ban megállapodott abban, hogy létrehozzák a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A koszovói vezetés azonban mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy a kért jogosítványokkal együtt alakítsa meg a közösséget. A szerbek pedig ehhez kötötték a további előrelépést a tárgyalásokon.

Szétfoszlott illúziók
Eddig legalább az illúziója megvolt annak, hogy esetleg, netalán, véletlenül vagy valami csoda folytán létrejön a koszovói szerb önkormányzatok közössége. Hashim Thaçi az utóbbi néhány hónapban többször is kijelentette, hogy nem követik a boszniai mintát, és Koszovóban nem lesz új Szerb Köztársaság. Egyes vélemények szerint Thaçi tanult más hibájából!

Az elismerés sohanapján várható

Ahogy Európa időben közeledett az uniós parlamenti választásokhoz, úgy csökkent a brüsszeli közvetítők befolyása a koszovói válságra. A szerbek és az albánok csak üzengettek és keresztbe tettek egymásnak.

A koszovói kormány 2018. november 21-én 100%-os vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. A koszovói albánok ezt azzal toldották meg, hogy a büntetővámot akkor vonják vissza, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét.

Vagyis sohanapján.
Büntetés vámmal

Szerbia addig biztosan nem ismeri el Koszovó függetlenségét, amíg Szerbiának az elnökét úgy hívják, hogy Aleksandar Vučić. Ezt maga a szerb elnök mondta a 100%-os vámok bevezetését követően. És azt is, hogy Koszovó esetleges elismerése semmiképpen sem következhet be a jelenlegi határok között. Vučić hozzátette, hogy Szerbia gondolkodott hasonló vámok bevezetésén Koszovóval szemben, ezt azonban nem tette meg. Még.

A kapcsolat rendezését célzó párbeszéd ezután megszakadt, és ez a következmény senkit sem lepett meg. Ez a vámok politikai célokra történő használatának módja. A Nagy Testvér is ezt teszi. Vámmal büntet, ahol lehet, meg ott is, ahol nem kellene. Mindeközben a Nyugat-Balkán egyre távolabb sodródott Európától, aminek a Szerbia és Koszovó között viszony elmérgesedése csak az egyik oka.

Párizs helyett Pozsony

A tervek szerint a szerb és a koszovói elnöknek július elsején Párizsban kellett volna asztalhoz ülnie, hogy tárgyaljon a viszony rendezéséről. Ez az áprilisi, berlini konferencia folytatás lett volna a francia elnök és a német kancellár felügyeletével.

Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi azonban Pozsonyban tartott egy főpróbát, mindketten megjelentek ugyanis a Globsec 2019-es biztonsági konferencián. A pozsonyi konferencia fő témája az volt, hogy hol tart Közép-Európa 30 évvel a vasfüggöny leomlása óta. Szerb és albán nyelvre ezt valószínűleg úgy fordították le, hogy hol tart Koszovó és Szerbia húsz évvel a NATO-bombázás után. Kiderült, hogy jóformán sehol.

A koszovói elnök Poszonyban kevesellte, hogy a párizsi konferencián csak a franciák és a németek tartanák a gyertyát.

Hashim Thaçi óvatosan, de lehet, hogy mégsem véletlenül felvetette, hogy a koszovói válságot az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen kellene megoldania.

A koszovói elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy Szerbia és Koszovó még idén aláírja a végleges rendezésről szóló jogilag kötelező megállapodást. Ennek az első pontja arról fog szólni, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismeri egymást. Ezzel kapcsolatban lásd az előző fejezetet, amelyben van egy időhatározó az elismeréssel kapcsolatban.

Két zászló, vagy egy zászló?

Nem sokkal Pozsony előtt a koszovói elnök arról is ejtett néhány szót, amiről eddig általában csak a folyosókon szoktak beszélni. Hashim Thaçi beijesztette Brüsszelt, hogy ha az unió kirekesztő magatartást tanúsít Koszovóval szemben, akkor napirendre kerül Koszovó egyesülése Albániával. És viszik magukkal az albán többségű Dél-Szerbiát is. A macedóniai albánokról egyelőre nem esett szó.

“Amennyiben az Európai Unió nem akar két albán államot két albán zászlóval elfogadni, akkor fogadjon el csak egy zászlót” – fogalmazott a prištinai sajtó beszámolói szerint a köztársasági elnök.

Hashim Thaci szerint az egyesülés parlamenti határozattal, de akár népszavazással is elfogadható lenne.

Közben az amerikaiak felkínálták, hogy ők megoldják a koszovói helyzetet. Ben Hodges nyugalmazott tábornok, az Európában állomásozó amerikai erők volt főparancsnoka úgy vélte, hogy a koszovói válság esetében új megközelítésre van szükség. Ennek a megközelítésnek a főszereplője természetesen az Egyesült Államok lenne, amely a részfeladatokat leosztaná az EU-ra és a NATO-ra. Ehhez kellene találni egy hasonló diplomatát, mint Richard Holbrooke volt.

A Szabadság érdemrend

Az inspirációt Thacinak minden bizonnyal Madeleine Albright adta, aki június 12-én járt Prištinában, hogy átvegye a koszovói “Szabadság érdemrendet”. Albright a Kis-Jugoszlávia elleni NATO-csapások idején az Egyesült Államok külügyminisztere volt. A NATO koszovói bevonulása alkalmából rendezett ünnepségen megjelent Bill Clinton volt amerikai elnök is, aki gyakorlatilag elrendelte a szerb elnyomás felszámolását Koszovóban. A koszovói albánok 2009-ben hálából már szobrot emeltek neki Prištinában.

Vajon hol kapna szobrot az új Holbrooke, aki összehozna egy újabb daytoni konferenciát, ezúttal Koszovóról? De lehet, hogy ez az ember még sem született! De azt sem lehet kizárni, hogy meg sem születik soha.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!