Szerbia
KÍSÉRT A MÚLT: Szerbiában háborús bűnök miatt feljelentették a volt szlovén elnököt
Szerbiában ismételten kísért a múlt, háborús bűnök miatt ugyanis bűnvádi feljelentést tettek Milan Kučan volt szlovén köztársasági elnök ellen. Kučan tagja volt annak a jugoszláv hatosfogatnak, amely a kilencvenes évek fordulóján a béketárgyalások jegyében végig rodeózta az országot. A hat köztársasági elnök valójában a sírásója volt a volt Jugoszláviának, bár a felelősség nem egyforma mértékben terhelte őket. Közülük már csak Kučan él.
Huszonnyolc évvel az úgynevezett tíznapos háború után azért jelentették fel a háborús bűnöket vizsgáló szerbiai különleges ügyészségen a volt szlovén államfőt, mert a gyanú szerint 1991 nyarán háborús bűnöket és népirtást követett el. Milan Kučan mellett további öt korábbi szlovén katonai vezetőt jelentett fel egy szerbiai ügyvéd.
A tíznapos háború azt követően tört ki, hogy Milan Kučan 1991. június 25-én kikiáltotta Szlovénia elszakadását Jugoszláviától. A harcok során a Jugoszláv Néphadsereg 44 katonája életét vesztette, további 184 pedig megsérült.
A feljelentést tevő szerb ügyvéd, Dušan D. Bratić szerint Milan Kučan a szlovén hadsereg főparancsnokaként közvetlenül tehető felelőssé Jugoszlávia szétveréséért.
Majd a történelem dönt
Milan Kučan a Dnevni Avaz című boszniai lapnak nyilatkozva reagált a vádakra. Az újság internetes oldalán megjelentek szerint a volt szlovén elnök úgy véli, hogy a szerb vádak nem is érdemelnek komoly reagálást.
Kučan szerint amennyiben Szerbia komolyan az Európai Unió tagjává kíván válni, önreflexióra lesz szükség a kilencvenes évek politikáját és annak következményeit illetően. A volt szlovén elnök úgy véli, hogy Szerbia az újabb vádaskodással a saját felelőssége elől menekül.
– Mások hibáztatása egyértelműen a saját felelősség előli menekülést jelenti. Ami az én felelősségemet illeti, arról a történelem fog tárgyilagosan dönteni.
A szerb nacionalizmus ébresztgetése
Az 1991-1995-ös délszláv háború következményeként a korábban hat tagállamot számláló Jugoszlávia szétesett. Előbb Szlovénia, majd Horvátország vált ki, később Macedónia, végül Bosznia- Hercegovina is függetlenné vált.
A megmaradt ország előbb megtartotta a Jugoszlávia nevet, majd Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, végül 2006-ban Montenegró is elszakadt Szerbiából. 2008-ban a korábbi déli tartomány, Koszovó is kikiáltotta függetlenségét, ez utóbbi lépést azonban Szerbia nem ismeri el.
Elemzők szerint nem lesz következménye a Milan Kučan elleni szerb feljelentésnek, de a 28. évforduló kiváló alkalmat kínál a szerb nacionalistáknak a korábbi háborús sérelmek felelevenítésére. Mivel a háborús bűnök soha nem évülnek el, ezért mindig elő lehet venni egy-egy, évtizedekkel ezelőtti eseményt, amellyel felkorbácsolhatók az indulatok. (MTI/BALK)
Szerbia
Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba
A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.
Profi és sikeres behatolás!
Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.
A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.
Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.
Kapcsolódó cikk
Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a “jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.
A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!
Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.
Felesleges aggodalmak
Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozásokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.
Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban a teljes harckészültség bevezetése nem történt meg, csak az egységek fokozott jelenlétét és bevonását rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.
A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent.
A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)
Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.
A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.
Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.
Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat is, hogy a banjskai támadást végrehajtó “terroristákat” a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren képezték ki.
A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.
Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt a Babmezőkön, így egyetlen golyót, és egy gránátot sem lőtt ki, bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem reagált rájuk.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság