Connect with us

Szerbia

KÍSÉRT A MÚLT: Szerbiában háborús bűnök miatt feljelentették a volt szlovén elnököt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szloven haboru
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Szerbiában ismételten kísért a múlt, háborús bűnök miatt ugyanis bűnvádi feljelentést tettek Milan Kučan volt szlovén köztársasági elnök ellen. Kučan tagja volt annak a jugoszláv hatosfogatnak, amely a kilencvenes évek fordulóján a béketárgyalások jegyében végig rodeózta az országot. A hat köztársasági elnök valójában a sírásója volt a volt Jugoszláviának, bár a felelősség nem egyforma mértékben terhelte őket. Közülük már csak Kučan él.

Huszonnyolc évvel az úgynevezett tíznapos háború után azért jelentették fel a háborús bűnöket vizsgáló szerbiai különleges ügyészségen a volt szlovén államfőt, mert a gyanú szerint 1991 nyarán háborús bűnöket és népirtást követett el. Milan Kučan mellett további öt korábbi szlovén katonai vezetőt jelentett fel egy szerbiai ügyvéd.

Előre a fájó múltba!
politika kucanA Politika című napilap – amely Szlobodan Milosevics volt szerb elnök szócsöveként annak idején élen járt a gyűlöletkeltésben – címlapján most arról számolt be, hogy a feljelentett személyek megszegték a genfi egyezményt, és háborús foglyokat bántalmaztak az 1991. június 27. és július 7. között tartó háború során, amelyben a Jugoszláv Néphadsereg és a szlovén félkatonai alakulatok csaptak össze.

A tíznapos háború azt követően tört ki, hogy Milan Kučan 1991. június 25-én kikiáltotta Szlovénia elszakadását Jugoszláviától. A harcok során a Jugoszláv Néphadsereg 44 katonája életét vesztette, további 184 pedig megsérült.

A feljelentést tevő szerb ügyvéd, Dušan D. Bratić szerint Milan Kučan a szlovén hadsereg főparancsnokaként közvetlenül tehető felelőssé Jugoszlávia szétveréséért.

Majd a történelem dönt

Milan Kučan a Dnevni Avaz című boszniai lapnak nyilatkozva reagált a vádakra. Az újság internetes oldalán megjelentek szerint a volt szlovén elnök úgy véli, hogy a szerb vádak nem is érdemelnek komoly reagálást.

Egy hanyatló politika
kucsaN csillagokMilan Kučan, volt szlovén elnök: Először is, teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a folyamatok történelmi kontextusát, amelyek Jugoszlávia széteséséhez és a kialakult tragédiához vezettek. Felesleges ezt kommentálnom, mert hiszem, hogy a szerb társadalom és a politika képes lesz objektíven szembenézni a kilencvenes évek szerb politikájával, amely a közös állam szinte minden nemzetében ellenállást váltott ki. Ez egy hanyatló politika volt, amely hosszú évekre leállította a fejlődést elsősorban Szerbiában, de a többi tagállamban is.

Kučan szerint amennyiben Szerbia komolyan az Európai Unió tagjává kíván válni, önreflexióra lesz szükség a kilencvenes évek politikáját és annak következményeit illetően. A volt szlovén elnök úgy véli, hogy Szerbia az újabb vádaskodással a saját felelőssége elől menekül.

Mások hibáztatása egyértelműen a saját felelősség előli menekülést jelenti. Ami az én felelősségemet illeti, arról a történelem fog tárgyilagosan dönteni.

A szerb nacionalizmus ébresztgetése

Az 1991-1995-ös délszláv háború következményeként a korábban hat tagállamot számláló Jugoszlávia szétesett. Előbb Szlovénia, majd Horvátország vált ki, később Macedónia, végül Bosznia-Hercegovina is függetlenné vált.

A megmaradt ország előbb megtartotta a Jugoszlávia nevet, majd Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, végül 2006-ban Montenegró is elszakadt Szerbiából. 2008-ban a korábbi déli tartomány, Koszovó is kikiáltotta függetlenségét, ez utóbbi lépést azonban Szerbia nem ismeri el.

Elemzők szerint nem lesz következménye a Milan Kučan elleni szerb feljelentésnek, de a 28. évforduló kiváló alkalmat kínál a szerb nacionalistáknak a korábbi háborús sérelmek felelevenítésére. Mivel a háborús bűnök soha nem évülnek el, ezért mindig elő lehet venni egy-egy, évtizedekkel ezelőtti eseményt, amellyel felkorbácsolhatók az indulatok. (MTI/BALK)

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Szerbia

Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Szerb kereset
Szerbiában januárban csökkent az átlagkereset decemberhez képest
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már megugrott.

Mégsem annyira jó a kereset

A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában. Ez mintegy 268 ezer forintnak, azaz 705 eurónak felel meg, ez a nettó bér.

A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.

Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.

A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.

A nettó medián kereset 2023. januárjában Szerbiában 62 964 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50%-a keresett ennyit, vagy ennél kevesebbet, vagyis fél országnak legfeljebb 536 eurónak megfelelő fizetéssel kellett beérnie.

Büszke a kínai táblájára

A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.

Szerb kereset

Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország apraját és nagyját a közszolgálati televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.

A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetődzött vele”.

Vučić tavaly még a prezentációkat papíralapú flipchartok segítségével tartotta a Good Will Hunting főszereplőjét megszégyenítő gyorsasággal, a gondos kínaiak azonban látván, hogy a szerb elnök született matematikai zseni, ajándékoztak neki egy-két digitális táblát.

Azon mégis csak jobban festenek a számok a gazdasági jólétről, mellékesen szólva Vučić büszke is a tábláira, szinte gyermeki infantilizmussal ragaszkodik hozzájuk, amivel jó reklámot csinál a kínai IT-iparnak, bár név szerint egyik céget sem említette meg eddig.

Parasztvakítás elnöki szinten

A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.

Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.

A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.

Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.

A szerb elnök táblája

SZERB GOOD WILL HUNTING: A szerb elnök a kínai tábláján bizonyítja, hogy 718 nagyobb 726-nál (Forrás: Screenshot)

A szerb elnök az említett táblára Horvátországot és Szlovéniát azonban nem vitte fel, pedig a horvátokkal történő rivalizálás gyakran előkerül, ezért csak négy ország maradt a keresetekkel kapcsolatos nyugat-balkáni selejtező csoportban.

Ahhoz viszont kicsit csalni kellet, hogy Szerbia ebben a csoportban megszerezze az első helyet, így fordulhatott elő, hogy 718 nagyobb 726-nál.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Homokvihar
Totálkárosra tört autók Szabadka környéken (Forrás: Subotica.com)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.

Homokvihar miatt ütköztek össze

A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.

Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.

Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.

A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.

Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: