Szerbiában ismételten kísért a múlt, háborús bűnök miatt ugyanis bűnvádi feljelentést tettek Milan Kučan volt szlovén köztársasági elnök ellen. Kučan tagja volt annak a jugoszláv hatosfogatnak, amely a kilencvenes évek fordulóján a béketárgyalások jegyében végig rodeózta az országot. A hat köztársasági elnök valójában a sírásója volt a volt Jugoszláviának, bár a felelősség nem egyforma mértékben terhelte őket. Közülük már csak Kučan él.
Huszonnyolc évvel az úgynevezett tíznapos háború után azért jelentették fel a háborús bűnöket vizsgáló szerbiai különleges ügyészségen a volt szlovén államfőt, mert a gyanú szerint 1991 nyarán háborús bűnöket és népirtást követett el. Milan Kučan mellett további öt korábbi szlovén katonai vezetőt jelentett fel egy szerbiai ügyvéd.
A Politika című napilap – amely Szlobodan Milosevics volt szerb elnök szócsöveként annak idején élen járt a gyűlöletkeltésben – címlapján most arról számolt be, hogy a feljelentett személyek megszegték a genfi egyezményt, és háborús foglyokat bántalmaztak az 1991. június 27. és július 7. között tartó háború során, amelyben a Jugoszláv Néphadsereg és a szlovén félkatonai alakulatok csaptak össze.A tíznapos háború azt követően tört ki, hogy Milan Kučan 1991. június 25-én kikiáltotta Szlovénia elszakadását Jugoszláviától. A harcok során a Jugoszláv Néphadsereg 44 katonája életét vesztette, további 184 pedig megsérült.
A feljelentést tevő szerb ügyvéd, Dušan D. Bratić szerint Milan Kučan a szlovén hadsereg főparancsnokaként közvetlenül tehető felelőssé Jugoszlávia szétveréséért.
Majd a történelem dönt
Milan Kučan a Dnevni Avaz című boszniai lapnak nyilatkozva reagált a vádakra. Az újság internetes oldalán megjelentek szerint a volt szlovén elnök úgy véli, hogy a szerb vádak nem is érdemelnek komoly reagálást.
Milan Kučan, volt szlovén elnök: Először is, teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a folyamatok történelmi kontextusát, amelyek Jugoszlávia széteséséhez és a kialakult tragédiához vezettek. Felesleges ezt kommentálnom, mert hiszem, hogy a szerb társadalom és a politika képes lesz objektíven szembenézni a kilencvenes évek szerb politikájával, amely a közös állam szinte minden nemzetében ellenállást váltott ki. Ez egy hanyatló politika volt, amely hosszú évekre leállította a fejlődést elsősorban Szerbiában, de a többi tagállamban is.Kučan szerint amennyiben Szerbia komolyan az Európai Unió tagjává kíván válni, önreflexióra lesz szükség a kilencvenes évek politikáját és annak következményeit illetően. A volt szlovén elnök úgy véli, hogy Szerbia az újabb vádaskodással a saját felelőssége elől menekül.
A szerb nacionalizmus ébresztgetése
Az 1991-1995-ös délszláv háború következményeként a korábban hat tagállamot számláló Jugoszlávia szétesett. Előbb Szlovénia, majd Horvátország vált ki, később Macedónia, végül Bosznia-Hercegovina is függetlenné vált.
A megmaradt ország előbb megtartotta a Jugoszlávia nevet, majd Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, végül 2006-ban Montenegró is elszakadt Szerbiából. 2008-ban a korábbi déli tartomány, Koszovó is kikiáltotta függetlenségét, ez utóbbi lépést azonban Szerbia nem ismeri el.
Elemzők szerint nem lesz következménye a Milan Kučan elleni szerb feljelentésnek, de a 28. évforduló kiváló alkalmat kínál a szerb nacionalistáknak a korábbi háborús sérelmek felelevenítésére. Mivel a háborús bűnök soha nem évülnek el, ezért mindig elő lehet venni egy-egy, évtizedekkel ezelőtti eseményt, amellyel felkorbácsolhatók az indulatok. (MTI/BALK)
