Macedónia
A parlamenti frakciók támogatták Észak-Macedónia csatlakozását

Támogatták a parlamenti frakciók Észak-Macedónia csatlakozását az Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) az Országgyűlésben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ellenzékieknek válaszolva azt mondta: Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök a térség szakértője, így természetes, hogy konzultálnak vele.
Az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésének általános vitájában Szijjártó Péter közölte, 2020 tavaszára, a jövő év közepére válhat a NATO teljes jogú tagjává Észak-Macedónia. Felidézte, hogy a csatlakozást Görögország sokáig blokkolta, mert névvita volt a két állam között.
Észak-Macedónia NATO-csatlakozása jelentős mérföldkő
– mondta Szijjártó. Szólt arról is, hogy Magyarország mindig is a bővítéspárti tagállamok közé tartozott mind a NATO-ban, mind az EU-ban, elsősorban a nyugat-balkáni országok csatlakozása esetén. Ez szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit is – mondta, sajnálkozását kifejezve, hogy az uniós integráció rendkívül lassan halad, azt fel kellene gyorsítani.
Az EU befelé forduló állapotban van
Németh Zsolt (Fidesz) a nyugat-balkáni régió elmúlt évtizedének legnagyobb diplomáciai sikereként beszélt a Macedónia és Görögország között létrejött névhasználati megállapodásról, amelynek eredményeként Észak-Macedónia csatlakozhat a NATO-hoz. Hozzátette: a csatlakozás rendkívül üdvözlendő a térség biztonsága, stabilitása szempontjából.
A kormánypárti politikus sajnálkozását fejezte ki, hogy az EU évek óta „befelé forduló állapotban van”, mintha Brüsszel nem ismerné fel, hogyha nem kínál valós, hiteles alternatívát a térség országainak, akkor azok más jövőt fognak választani maguknak, ahogy annak már vannak előjelei.
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot közölte, nem csoda, hogy a NATO ragaszkodott hozzá, hogy Észak-Macedónia a tagjai közé kerüljön, mivel az ország elhelyezkedése stratégiai jelentőségű geopolitikai szempontból.

Miért találkozott a külügyi államtitkár Gruevszkivel?
Mesterházy Attila (MSZP) is mérföldkőnek értékelte a balkáni ország NATO-csatlakozását, amelyet az MSZP támogat. Az ellenzéki képviselő is úgy látta, az volna a szerencsés, ha a térség uniós csatlakozása felgyorsulna. A politikus azt firtatta, miért nyújt menedéket Magyarország Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek, aki sajtóhírek szerint sokkal inkább Oroszországhoz akarta közelíteni országát, és akit köztörvényes bűncselekmények miatt keresnek a macedón hatóságok.
Arról is érdeklődött, miért tart fent a külügyminisztérium aktív kapcsolatot a volt macedón kormányfővel? Miért találkozott a minisztérium helyettes államtitkára egy magánlakásban Gruevszkivel? Miről tárgyaltak? Lesz-e következménye? Frakciótársa, Harangozó Tamás később azt tudakolta, a miniszter tudtával találkozott-e a helyettes államtitkár a volt miniszterelnökkel.
Bizalmi kérdés a Gruevszki-ügy
Vadai Ágnes (DK) is arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán integrációja ciklusok óta élvezi a parlamenti pártok támogatását. A DK is azt szorgalmazza, hogy Albániával és Észak-Macedóniával is induljanak meg a uniós csatlakozási tárgyalások – tette hozzá.
A DK-s képviselő is felvetette a Gruevszki-ügyet, szerinte ugyanis ezt a kérdést jövőbeni együttműködés és bizalom érdekében tisztáznia kell a két országnak. Nikola Gruevszkit nemcsak korrupcióval vádolják, hanem illegális lehallgatások elrendelésével is, amely különösen fontos a NATO-n belül, hiszen egyre fontosabb a tagállamok közötti titkosszolgálati együttműködés – közölte.
Joó István helyettes államtitkár és Nikola Gruevszki találkozójával kapcsolatban kifogásolta, hogy két kínai állampolgár lakásában találkoztak, akik egyike letelepedési kötvénnyel tartózkodik az országban. Szerinte helytelen ilyen találkozókat ilyen helyre szervezni.
Macedónabbak, a macedónoknál
Szijjártó Péter azt mondta, Nikola Gruevszki egy kormánytól független hatóság döntése értelmében jogszerűen tartózkodik az országban. Tíz évig volt miniszterelnök, öt választást nyert a macedón polgárok jóvoltából – mondta, azt kérve a képviselőktől, hogy ne legyenek „macedónabbak, a macedónoknál”, ne akarják eldöntenie, ki a kormányfő a világ egy másik országában.
Önök szerint ma Magyarországon van-e olyan szakértő, aki jobban érti a nyugat-balkáni folyamatokat, mint Nikola Gruevszki, aki tíz évig volt ott miniszterelnök? Szerintem nincs – mondta a miniszter, aki ezzel magyarázta a helyettes államtitkár és a volt kormányfő találkozóját.
Szijjártó Péter elmondta, rendszeresen beszélnek Gruevszkivel. „Hogy hol? Annak semmi jelentősége nincsen. Én például a minisztériumban szoktam vele beszélni a saját irodámban” – fogalmazott. Természetesnek nevezte, hogy a minisztérium tisztségviselői kapcsolatot tartanak Gruevszkivel és ez a jövőben is így lesz, a jövőben is konzultálnak vele. Elmondta,
Beszélt arról is, van egy ember Macedóniában, akit korrupció miatt jogerősen ítéltek el, majd elnöki kegyelmet kapott. Ő a jelenlegi szocialista miniszterelnök, Zoran Zaev – közölte.
MTI

Szerbia
A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.
Washingtonhoz fordulnak
A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.
A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.
Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.
– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.
A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.
– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.
Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.
A szerbek nem tartják be az egyezményeket
Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.
A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.
Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.
Az albánok másutt is mozgolódnak
A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.
Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.
Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.
– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.
Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.
Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat
Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.
A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.
Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.
Energiaválság
CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.
A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.
Kapcsolódó cikk
TAKARÉKOSSÁGI VERSENY + Az uniós bizottsági elnök a jövő héten energiacsomagot visz Szkopjéba
Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.
Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.
– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.
Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.
Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.
– jelentette ki Kovacsevszki.
Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.
Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.
– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az „energiajövőt” teremtik meg.
Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.
– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.
Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.
Macedónia
TAKARÉKOSSÁGI VERSENY + Az uniós bizottsági elnök a jövő héten energiacsomagot visz Szkopjéba

Bujar Osmani, Észak-Macedónia külügyminisztere bejelentette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jövő héten Szkopjéba látogat, ahova energiatámogatási csomaggal érkezik. Osmani ezt a berlini folyamat részeként Berlinben tartott külügyminiszteri találkozót után mondta – és itt kúszik be a magyar szál -, az észak-macedón külügyi vezető ugyanis hozzátette, hogy ezt az információt Várhelyi Olivértől, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosától kapta.
– lelkendezett a külügyminiszter, aki egyébként albán nemzetiségű, és arról lehet felismerni, hogy egy hatalmas Teréz anya kép lóg a szobája falán.
Médiajelentések szerint Osmani azt mondta, hogy Észak-Macedónia mindenekelőtt a jelenlegi villamosenergia-ellátási problémák leküzdéséhez kap segítséget az ipari és a lakossági áram árát illetően.
A szkopjei külügyek irányítója a Várhelyivel folytatott megbeszélésről a Twitteren is beszámolt, ott azt írta, hogy a csatlakozási tevékenység, a legújabb uniós jelentés és a tervbe vett reformok mellett a találkozón szó esett annak a brüsszeli mentőcsomagnak a „gyakorlatba történő átültetéséről” is, amely az energiaválság enyhítésére vonatkozik.
Az észak-macedóniai intézmények szeptemberben egyébként már takarékoskodtak az árammal, de nem mindegyiküknek sikerült 15 százalékkal csökkentenie a fogyasztást. A rosszul teljesítők közé tartozik a védelmi minisztérium, amely mindössze 6 százalékkal tudta lejjebb vinni a fogyasztását az előző évhez képest, de szégyent vallott a külügyminisztérium is a maga 8 százalékával.
A Meta macedón hírügynökség jelentése szerint további négy minisztérium ugyancsak nem teljesítette a fogyasztás terén elvárt csökkentési tervet. Ez azonban nem gátolta a szkopjei kormányt, hogy egészében véve 27%-kal kevesebb áramot fogyasszon idén szeptemberen, mint az előző év ugyanezen időszakában.
A legjobb eredményt az észak-macedón közlekedési és hírközlési minisztérium ért el, amely 43 százalékkal kevesebb áramot használt, mint egy évvel ezelőtt, a parlament 29 százalékkal mérsékelte önmagát az áramfogyasztás terén, az elnök hivatal pedig 17 százalékkal tornázta le a tavalyi számot. Az „energiatakarékossági munkaverseny” ebben a hónapban folytatódik Észak-Macedóniában (is).
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni