Kórházban a szerbiai oroszbarát pártok összeterelésére kiszemelt személy

Moszkvai összefogásból pártszakadás lett: Nestorović kórházban, Vulin pedig kimaradt a koalícióból

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Branimir Nestorović augusztus végén Moszkvában járt, majd azzal tért vissza Szerbiába, hogy orosz tárgyalópartnerei a szerbiai oroszbarát politikai erők összefogását várják tőle az október 25-i parlamenti választások előtt.

A tervbe Aleksandar Vulin pártja is beletartozott, csakhogy a Mi – snaga naroda (Mi, a nép ereje) vezetésének egy része hallani sem akart a koalícióról. A párt szétszakadt, öt vezetőt kizártak, Nestorović pedig közben kórházba került.

Néhány nap alatt a szerbiai választási kampány egyik legkülönösebb története bontakozott ki Branimir Nestorović körül.

A korábban orvosként országosan ismertté és nevetségessé vált politikus által vezetett párt már többször szétszakadt, a mostani konfliktus azonban jóval több a szokásos pártviszálynál, akár orosz beavatkozási kísérletnek is tekinthető, miközben Putyin éppen most prezentálja a világnak az „orosz demokrácia nagyszerűségét”.

Moszkva is megjelent a fedélzeten

Nestorović maga beszélt arról, hogy augusztus végén Oroszországban járt, ahol állítása szerint „a legmagasabb szinten” fogadták, neveket azonban nem említett, a szerbiai választók képzelőerejére bízva a „személyi kérdést”, de annyi segítséget azonban nyújtott, hogy pártja „stratégiai partneri” státust kapott.

Ha abból indulunk ki, hogy az átlagos szerb állampolgár három orosz politikust ismer – Putyint, Putyint és Putyint – akkor ez a sejtelmes megfogalmazás a választói fejekben könnyen konkretizálódik.

Ennél is érdekesebb azonban, amit Nestorović a moszkvai tárgyalások témájáról mondott.

A BBC szerb nyelvű tudósítása szerint Nestorović arról beszélt, hogy „az Oroszországi Föderációból érkező emberekkel” megállapodtak az oroszbarát és ruszofil szerbiai politikai erők összefogásáról. Egy másik beszámoló szerint erre vonatkozó „kérésről” esett szó.

Nestorović szerint az elképzeléshez Aleksandar Vulin Szocialista Mozgalma is hozzátartozott, és itt kezdődnek a problémák, mivel a Mi–a népe ereje nevű párt vezetőségének jelentős része nem akart „Mi-Oroszország ereje” jellegű attitűdöt felvenni, és még kevésbé akart közös választási listát Vulin pártjával.

Nyolc elnökségi tag nyilvánosan is tiltakozott a koalíció ellen, és azt állították, hogy a szövetséget kívülről akarják rákényszeríteni a mozgalomra. Az elnökség korábban – saját beszámolója szerint júliusban egyhangúlag, később pedig többségi szavazással – elutasította a Vulin-féle együttműködést.

A Vulinnal való együttműködést állítólag egy „bandita” jellegű közgyűléssel varrták Nestorović nyakába, Slobodan Ilić, a Mi-a nép ereje elnökségi tagja szerint „több tucat ember érkezett a Ćacilendből, hogy azoknak az elnökségi tagoknak a kizárására szavazzon, akik ellenezték a koalíciót Aleksandar Vulinnal (Forrás: Nova)

Vulin személye azért különösen érdekes, mert ő is egy kilencvenes évekből származó csontváz, ráadásul kapcsolata Moszkvával nem csak politikai rokonszenvre korlátozódik.

A korábbi szerb belügyminiszter és BIA-igazgató 2024-ben megkapta Vlagyimir Putyin Barátság Érdemrendjét, a hivatalos indoklás szerint ezt kifejezetten a szerb BIA és az orosz Külső Hírszerző Szolgálat, az SZVR együttműködésének fejlesztésében játszott szerepével érdemelte ki. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB ugyancsak kitüntette a szerb és orosz szolgálatok együttműködéséhez való hozzájárulásáért.

Vulin és az orosz szolgálatok kapcsolatának van egy ennél kényesebb előzménye is.

Kapcsolódó cikk

A hidegháború óta lezajlott legnagyobb fogolycserében Szlovénia is érintett volt, Kara-Murza is szabadult

Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus korábban azt állította, hogy a szerb hatóságok megfigyelték a 2021-ben Belgrádban tanácskozó orosz ellenzékieket, Vulin pedig az összegyűjtött információkat továbbította Nyikolaj Patrusevnek, az orosz Biztonsági Tanács akkori titkárának.

A találkozó egyik résztvevőjét, Andrej Pivovarovot nem sokkal később Oroszországban letartóztatták, hasonló sorsra jutott Kara-Murza is, de őket a 2024. augusztus 1-jén lezajlott nagy Kelet–Nyugat fogolycsere során elengedték.

Vulin és a szerb belügyminisztérium természetesen tagadta, hogy orosz ellenzékiek lehallgatási anyagait adták volna át Moszkvának. Pivovarov később azt mondta, hogy Vulin segítséget nyújtott a letartóztatásához.

Vulint egyszerűen csak „Moszkva emberének” nevezni politikai dőreség lenne, miután egyértelműen dokumentálható, hogy Vulin rendkívül szoros kapcsolatokat ápol az orosz politikai és biztonsági vezetéssel, és Moszkva hivatalosan is kitüntette éppen az orosz–szerb titkosszolgálati együttműködésben végzett szószoros értelemben vett „odaadó munkájáért”.

Branimir Nestorović rejtélyes eltűnése

A Mi-a nép ereje párton belüli konfliktus közben egészen bizarr fordulatot vett. Nestorović több napra gyakorlatilag eltűnt a világ és saját vezetőtársai elől, akik nyilvánosan közölték, hogy nem tudják elérni a pártelnököt.

A Vulin-koalíciót ellenző vezetők azt állították, hogy a BIA és Aleksandar Vučić köre nyomást gyakorol rájuk, és a pártvezér eltűnését is ennek tulajdonították. Ezek az érintett politikusok állításai, bizonyítékot nyilvánosan nem mutattak be, de ismerve a belgrádi rezsim módszertanát, ezt egyáltalán nem lehet kizárni.

Kapcsolódó cikk

A FRANKENSTEIN HADMŰVELET: A szerbiai választási bizottság elfogadta a választási eredményekről szóló jelentést

Nestorović aztán előkerült. Láthatóan megváltozott – igencsak lepusztult – külsővel tartott sajtótájékoztatót, amelyen árulásról, a mozgalom megszerzésére irányuló kísérletről és mintegy félmillió euró kampánypénzről beszélt. Nem titkolta azt sem, hogy Moszkvában tárgyalt, és ott született meg az oroszbarát szerbiai erők összefogásának gondolata.

A belső háború végül öt elnökségi tag kizárásával folytatódott. A kizártak szerint az eljárás törvény- és alapszabályellenes volt, ezért bíróságon akarják megtámadni, aminek persze semmi értelme a jelenlegi szerbiai körülmények között.

Végül maga Nestorović is azt mondta, hogy nem lesz koalíció Vulinnal, és egyelőre csak Vladimir Gajić Néppártjával folytatja az együttműködést, majd a történet újabb gellert kapott, Nestorović ugyanis kórházba került.

A párt szerint Nestorović önként ment rutinellenőrzésre, az orvosok azonban további megfigyelés és kezelés céljából bent tartották. A közlemény szerint állapota stabil, és néhány napon belül visszatérhet. A diagnózist nem hozták nyilvánosságra, ezért ennél többet az egészségi állapotáról nem lehet megalapozottan állítani, találgatni persze lehet.

A kizárt vezetők ennél drámaibb megfogalmazásokat használtak. Párttársai közül Branko Lukić azt mondta, hogy Nestorović „nagyon beteg”, Borislav Antonijević viszont csak azt erősítette meg, hogy tudomása szerint Nestorović kórházban van, és hangsúlyozta, hogy a család engedélye nélkül nem tartaná helyesnek további egészségügyi részletek nyilvánosságra hozását.

Moszkva terve, amely egyelőre szétesett

Így áll most a történet.

Branimir Nestorović saját állítása szerint Moszkvában magas rangú orosz személyekkel tárgyalt, akik az oroszbarát szerbiai politikai erők összefogását akarták. Az elképzelés része volt Vulin pártja is, aminek önmagában is lehet egészségkárosító hatása, a mentális egészségre biztosan.

Nestorović hazatérése előtt-után azonban saját pártvezetésének egy része fellázadt a Vulin-koalíció ellen. Ezért öt vezetőt kizártak, a mozgalom újra kettészakadt, a Vulinnal tervezett koalíció végül nem jött létre, Nestorović pedig kórházba került.

Ebből az következik, hogy Moszkvából dokumentálhatóan érkezett politikai igény egy oroszbarát szerbiai választási összefogás létrehozására – legalábbis Nestorović saját beszámolója szerint.

Kapcsolódó cikk

Elvágta a gordiuszi csomót a román alkotmánybíróság, új választások lesznek

Hogy ez orosz állami választási beavatkozási művelet volt, a jelenleg nyilvánosan hozzáférhető adatokból még nem lehet bizonyított tényként kijelenteni, bár Vulin feltűnése a történetben egyértelműen erre utal.

Azt sem tudjuk, hogy kik voltak Nestorović orosz tárgyalópartnerei, milyen minőségben beszéltek vele, illetve kaptak-e erre utasítást valamelyik orosz állami szervtől, és azokból mit továbbítottak a „szerencsétlen komédiásnak” tekinthető Nestorović felé.

A politikai kísérlet ettől még figyelemre méltó: egy szerb parlamenti párt vezetője maga mondta el, hogy Moszkvában arra kérték, hogy fogja össze az oroszbarát erőket a választásokra. Mindebből az lett, hogy az összefogás helyett saját pártja esett szét, és még az is kérdés, hogy ezt a kalandot ő személy szerint biológiai értelemben túléli-e.