Montenegró csapott le az egyik legkeresettebb iráni hackerre

A tudomány is hadizsákmány, 3,4 milliárd dolláros digitális hadjárat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az elmúlt években a Balkánon nem egyszer bukkantak fel a világ különböző pontjain körözött személyek. Ezúttal nem egy maffiózóról, háborús bűnösről, orosz oligarcháról, kriuptovalutában utazó csalóról és nem is egy bukott politikusról van szó, hanem egy iráni hackerről, akit az amerikai hatóságok egy több mint egy évtizeden át zajló kibertámadás-sorozat egyik kulcsszereplőjének tartanak.

A 39 éves Amir Baratit a montenegrói rendőrség az FBI közvetlen kérésére kapta el Kotorban. Az iráni és török állampolgársággal rendelkező férfit az Egyesült Államok számítógépes csalással, hackeléssel és személyazonosság-lopással vádolja. Washingtoni ügyészek szerint a nem éppen baráti tevékenység több mint 3,4 milliárd dolláros kárt okozott az amerikai tudományos és kutatási infrastruktúrának.

Több mint 150 amerikai egyetem járt

Az amerikai vádirat szerint Barati már 2013 óta dolgozott egy iráni fedőcégnek, amely az FBI szerint az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC) kötődött. A nyomozás alapján a csoport – amelyhez az iráni férfi tartozott – nem bankokat vagy kriptotőzsdéket támadott, hanem elsősorban tudást lopott.

A hackerek több mint 150 amerikai egyetem informatikai rendszerébe törtek be, professzorok és kutatók felhasználói fiókjait szerezték meg, majd ezek segítségével kutatási adatbázisokhoz, tudományos publikációkhoz és egyéb szellemi tulajdonhoz fértek hozzá.

Iráni hackerek, akiket az FBI keres

Hírügynökségi beszámolók szerint az FBI már 2018-ban nyilvánosságra hozott egy nagyszabású vádiratot a Mabna Institute nevű iráni szervezet ellen, amelyet Washington szerint kifejezetten azért hoztak létre, hogy nyugati egyetemek és kutatóintézetek tudományos eredményeit szerezzék meg számítógépes betörések útján.

Amir Barati neve akkor még nem szerepelt a nyilvánosságra hozott kilenc vádlott között, ugyanakkor a most nyilvánosságra hozott részletek – a támadások kezdő időpontja, a célba vett amerikai egyetemek száma, az IRGC-hez vezető kapcsolatok és a 3,4 milliárd dollárra becsült kár – szinte teljes egészében megegyeznek a nyolc évvel ezelőtt ismertetett amerikai nyomozási eredményekkel.

Ez alapján könnyen elképzelhető, hogy Barati ugyanannak a hálózatnak vagy egy ahhoz kapcsolódó műveletnek volt a résztvevője.

A nyomozók memóriája hosszú

Az FBI szerint a művelet lényegesen kifinomultabb volt egy átlagos hackertámadásnál. A támadók úgynevezett spear phishing módszerrel dolgoztak: a professzoroknak és kutatóknak elektronikus leveleket küldtek, amelyek látszólag kollégáiktól vagy egyetemi adminisztrátoroktól érkeztek.

A hamis bejelentkezési oldalak segítségével megszerezték a felhasználóneveket és jelszavakat, majd ezeken keresztül hozzáfértek a könyvtári rendszerekhez, tudományos adatbázisokhoz, kutatási projektekhez és elektronikus könyvekhez.

A megszerzett információk a washingtoni vád szerint végül iráni állami intézményekhez és az Iszlám Forradalmi Gárdához kerültek. A cél tehát nem egyszerűen pénzszerzés volt, hanem technológiai és tudományos előny megszerzése, vagy az ilyen jellegű lemaradás leküzdése.

Kapcsolódó cikk

Do Kwont Dél-Koreának adják ki, nem az USÁ-nak

Amikor az FBI 2018-ban nyilvánosságra hozta a Mabna Institute elleni vádiratot, sokan úgy vélték, hogy az Iránban élő vádlottakat gyakorlatilag lehetetlen lesz valaha is elfogni.

David Bowdich, az FBI akkori igazgatóhelyettese azonban már figyelmeztetett: „Lehet, hogy nem tudjuk őket azonnal elfogni, de az FBI-nak hosszú a memóriája.”

A mostani montenegrói letartóztatás azt mutatja, hogy ez nem retorikai fordulat volt, az amerikai igazságügyi szervek ugyanis tartósan figyelik a körözött személyeket, és ha elhagyják Iránt, akkor a nemzetközi együttműködés révén megpróbálják őket elfogni.

Egyre szorosabb az FBI–montenegrói együttműködés

A montenegrói rendőrség közleményéből egy másik részlet is kiderül. Az elmúlt három évben már hét olyan személyt fogtak el Montenegró területén, akiket az FBI vagy az amerikai igazságügyi szervek kerestek.

A podgoricai Interpol, valamint a nemzetközi célkörözésekre szakosodott FAST-egység szerint az akció gyors hírszerzési információcserének köszönhetően zajlott le.

Amir Barati ügyében most a podgoricai felsőbíróság dönt a kiadatásról, és ha a bíróság helyt ad az amerikai kérelemnek, akkor az iráni hackert New Yorkba szállítják, ahol az ellene emelt vádpontok alapján akár évtizedekig tartó szabadságvesztés is várhat rá.