Do Kwont Dél-Koreának adják ki, nem az USÁ-nak, az Anonymus is érdeklődik

A montenegrói fellebbviteli bíróság 2024. augusztus 1-én megerősítette a Podgoricai Felsőbíróság döntését, amely elutasította a dél-koreai állampolgárságú Do Kwon kiadatását az Egyesült Államoknak, és helyette a Dél-Koreának történő kiadatást hagyta jóvá. Ez az ügy a nemzetközi jogi segítségnyújtás és az extradíciós eljárások összetettségét tükrözi, különösen akkor, ha több ország is igényt tart egy személy kiadatására, meg még valaki más is közbeszól.

Az viheti, aki gyorsabb volt

A „kriptokirályként” is ismert Do Kwont 2023. március 23-án tartóztatták le a podgoricai repülőtéren, amikor hamis útlevéllel próbált Dubajba utazni.

Ezt követően négy hónap börtönbüntetésre ítélték hamis személyi okmányok használata miatt. Büntetésének letöltése után a Podgoricai Felsőbíróság döntése alapján kiadatási eljárás indult ellene, mivel mind Dél-Korea, mind az Egyesült Államok kérte a kiadatását pénzügyi csalások vádjával.

Kapcsolódó cikk

Mekkorát bukott a montenegrói miniszterelnök a kriptón? Talán százmillió dollárt?

A Podgoricai Felsőbíróság elsőfokú döntésében gyorsított eljárásban engedélyezte Do Kwon kiadatását Dél-Koreának, elutasította viszont az Egyesült Államok ugyanerre vonatkozó kérelmét.

A döntés indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy a dél-koreai kérés előbb érkezett, és ezzel összhangban a nemzetközi jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Zakon o međunarodnoj pravnoj pomoći u krivičnim stvarima) 26. cikkelyében meghatározott kritériumokat alkalmazták, miután több ország is kérte a delikvens kiadatását.

A Fellebbviteli Bíróság megerősítette a Podgoricai Felsőbíróság döntését, és hangsúlyozta, hogy a törvény által előírt összes jogi feltétel teljesült a kiadatási kérelmek vonatkozásában.

Ez a bíróság is megállapította, hogy a dél-koreai kérelem előbb érkezett, és figyelembe véve a releváns jogi szempontokat és a kialakult gyakorlatot, elsőfokon helyesen részesítették előnyben a dél-koreai kérést az amerikaival szemben.

Az indoklás szerint a döntés világos és megfelelő szempontokat tartalmaz, amit a másodfokú bíróság is elfogadott.

A most kiadott közlemény szerint az említett határozat ellen nem történt fellebbezés, így a Podgoricai Felsőbíróság határozata abban a tekintetben, hogy a Koreai Köztársaság kérelmére rövidített eljárásban engedélyezik a kiadatást, jogilag kötelező erejű.

A nemzetközi jogi segítségnyújtásról szóló montenegrói törvény 19. cikkelyének 2. bekezdése értelmében a Fellebbviteli Bíróság hivatalból vizsgálta az elsőfokú döntést az amerikai kérelem elutasítása tekintetében.

A 26. cikkely szerint, ha több ország is kéri egy személy kiadatását, a bíróság figyelembe veszi a kérelmek beérkezésének sorrendjét, a bűncselekmény súlyosságát és egyéb releváns körülményeket.

Do Kwon és a relatív szabadság

A dél-koreai kriptokirály március 23-a óta egy külföldiek számára fenntartott montenegrói központban tartózkodik, miután letöltötte négy hónapos börtönbüntetését, amit személyes okmányok hamisítása miatt róttak ki rá. Mint rögtön kiderül, a szabadság is relatív fogalom, főleg ha 40 milliárd dollárról van szó.

Kapcsolódó cikk

Montenegró Dél-Koreának adja ki a kriptokirályt egy 1901-es egyezményre (is) hivatkozva

Goran Rodić, a kriptokirály ügyvédje fellebbezést jelentett be amiatt, hogy a montenegrói hatóságok Do Kwont az említett befogadó központban helyezték el, viszont ez az intézkedés nem bírósági döntés alapján történt, vagyis a montenegrói illetékesek elég tágan értelmezték a szabadlábra helyezés fogalmát, miszerint az szabad, akinek megengedik.

Az ügyvéd szerint a börtönbüntetés letöltése után lehetővé kellett volna tenni a kriptokirálynak, hogy szabadon várja a kiadatását, illetve hogy szabadlábról védekezzen. Így viszont a hatóságok korlátozták a mozgásában, amire vonatkozóan nem volt bírósági döntés.

Rodić szerint Do Kwon nem tudta volna elhagyni az országot, mert a bíróság bevonta az úti okmányait, bár ez – tesszük hozzá – nem biztos, hogy akadályt jelentett volna számára, mert a kriptokirálynak a hamis okmányok használatában mintha lenne némi gyakorlata.

Korábbi közlés szerint Do Kwont Dél-Koreában tisztességtelen kereskedés, csalás és nyilvános ajánlattétel szabályainak megsértésével vádolják, a társát – akit vele együtt tartóztattak le – a montenegrói hatóságok már februárban kiadták Dél-Koreának.

Névtelenek a ringben

Közben, illetve mindenek előtt bejelentkezett Do Kwonért az Anonymous hackercsoport is, amely gyorsabb volt még Dél-Koreánál is, de mivel az „érdeklődés” nem hivatalos úton történt, a montenegrói hatóságok nem vehették figyelembe, ha egyáltalán tudtak róla.

Az Anonymous 2022 nyarán videót szentelt Do Kwonnak, mivel a csoport szerint a kriptokirálynak rengeteg titka van, és nagyon hanyagul viselkedett. Az Anonymous már akkor megjegyezte, hogy több kormány is saját vizsgálatot folytat „ezzel a csalóval kapcsolatban”, és hozzátette, hogy ők is vizsgálódnak.

A csoport közölte, hogy vizsgálják Do Kwon teljes történetét attól kezdve, hogy belépett a kriptotérbe, hogy lássák, mi is derül ki, és abból mit tudnak napvilágra hozni, mert szerintük kétségtelen, hogy még sok bűncselekményt kell feltárni a kriptokirály pusztítása nyomán.

– Do Kwon, ha hallod, amit mondok, sajnos, semmit nem lehet már tenni az általad okozott kár visszafordítására. Most már csak egyetlen dolgot tehetünk, hogy felelősségre vonunk, és gondoskodunk arról, hogy minél előbb az igazságszolgáltatás elé állítsunk. Mi vagyunk az Anonymous. Mi vagyunk a Légió

– mondta és írta az Anonymous, amely azonban nem tette világossá, hogy milyen bíróságnak kellene ítélkeznie Do Kwon felett, aki várhatóan hamarosan hazájába, Dél-Koreába repül. Azt is jó lenne tudni, hogy az Anonymous elégedett-e a mostani fejleményekkel.