Janša 4.0: Brüsszelben ismét lesz kivel veszekedni

Orbán barátja újra a kormányrúdnál: a balközép Delo már előre aggódik Janša miatt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szlovéniai politikai viszonyokat jól ismerők tudják, hogy a ljubljanai Delo nem éppen Janez Janša kedvenc olvasmánya. Az ország legnagyobb példányszámú és legbefolyásosabb napilapja hagyományosan a balközép politikai táborhoz áll közel, így nem meglepő, hogy Janša visszatérését sem kitörő lelkesedéssel fogadta. A lap elemzője szerint azonban a szlovén politikai veterán negyedik miniszterelnöki ciklusa nemcsak Ljubljanában, hanem Brüsszelben is érezhető változásokat hozhat.

A Delo elemzése szerint Janez Janša várhatóan jóval aktívabb szerepet vállal majd az európai politikában, mint elődje, Robert Golob. A lap emlékeztet arra, hogy Janša korábbi miniszterelnöki ciklusai során rendszeresen konfliktusba került az európai politikai fősodorral.

Elég csak felidézni, hogy 2020-ban gratulált Donald Trumpnak választási győzeleméhez még azelőtt, hogy hivatalosan eldőlt volna az eredmény, többször nyílt csatározásba keveredett a médiával, szoros kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, blokkolta az európai ügyészek kinevezését, és nem egyszer olyan retorikai kirohanásokkal hívta fel magára a figyelmet, amelyek Brüsszelben is visszhangot váltottak ki.

A koronavírus-járvány időszakából a lap külön is felidézte azt a sokat emlegetett jelenetet, amikor Janša az Európai Parlamentben Sophie in ’t Veld holland képviselő bizottsága előtt szerepelt, és meglehetősen szokatlan stílusban védte kormányát. A Delo szerint ezek az ügyek alapozták meg azt a képet, amely szerint Janša az európai politika afféle enfant terrible-je, vagyis fenegyereke lett. Éppen ezért visszatérése már most kritikákat váltott ki az európai baloldali és liberális körökből.

Más szelek fújhatnak a szlovén külpolitikában

A lap ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy Robert Golob sem volt teljesen súlytalan szereplő az európai politikában. Kormányzása kezdetén, az orosz invázió utáni energiaválság idején kifejezetten aktív volt, és szívesen osztotta meg elképzeléseit az európai vezetőkkel arról, hogyan lehetne kezelni az energiapiaci sokkot. Később azonban egyre inkább háttérbe húzódott, és a ciklus végére már csak érintőlegesen foglalkozott a brüsszeli politikával, sőt egyes csúcstalálkozókat is kihagyott.

Kapcsolódó cikk

Házelnököt választottak Szlovéniában, a Resni.ca járt jól

A Delo szerint Janša ezzel szemben várhatóan rendszeresen hallatja majd a hangját az uniós vitákban, és nem valószínű, hogy elkerülné a konfliktusokat. A lap megjegyzi, hogy Szlovénia Golob idején Írországgal és Spanyolországgal együtt az Izraelt legélesebben bíráló uniós tagállamok közé tartozott. Nem lenne meglepő, ha az új időszakban Ljubljana más politikai társaságba kerülne.

A Delo szerint a környezetvédelmi és energiapolitikában is jelentős fordulat várható. A koalíciós megállapodás alapján a szélenergia többé nem számít olyan kiemelten támogatandó megújuló energiaforrásnak, mint korábban. Emellett a szén kivezetésének határidejét is kitolnák, és a kormányzat egyes szereplői még az Európai Unió szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszerének megszüntetését is felvetették.

A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezeknek a radikális elképzeléseknek jelenleg nincs széles körű támogatottságuk Európában. Ráadásul a szlovén kormány mozgástere korlátozott, hiszen Brüsszelben nemcsak a miniszterek képviselik az országot, hanem az állandó képviselet közel száz diplomatája, szakértője és tanácsadója is.

Erős hátország Brüsszelben

A Delo szerint Janša egyik legnagyobb előnye az lehet, hogy sokkal erősebb politikai háttérrel érkezik Brüsszelbe, mint az elmúlt évek szlovén miniszterelnökei. Robert Golob, Marjan Šarec és Miro Cerar egyaránt a liberális politikai családhoz tartoztak, amely európai szinten viszonylag korlátozott befolyással rendelkezik.

A palesztin zászlót kevesebb mint egy órával azután levették Szlovénia legfontosabb kormányzati épületéről, hogy Janez Janša negyedszer is letette a miniszterelnöki esküt, ami a külpolitika jelentős változását jelzi. Az izraeli zászló (még) nem tűzték ki

Janez Janša ezzel szemben az Európai Néppárt, az EPP tagja, amely továbbra is az Európai Unió legerősebb politikai tömörülése. Igaz, Janša nem minden kérdésben értett egyet a néppárti vezetéssel – például Ursula von der Leyen megválasztását sem támogatta feltételek nélkül –, ennek ellenére pártja, az SDS a legutóbbi választások előtt megkapta az EPP vezetésének támogatását, élén Manfred Weberrel.

A lap szerint az európai politikában bekövetkezett jobbra tolódás szintén növelheti Janša mozgásterét. Korábbi miniszterelnöksége idején hazai ellenfelei gyakran számíthattak az Európai Parlament baloldali és liberális többségének támogatására. A két évvel ezelőtti európai parlamenti választások után azonban az erőviszonyok jelentősen átrendeződtek.

Kapcsolódó cikk

Globalnyik para Szlovéniában: az izraeliek Janšát segítik

A Delo szerint Janša egyik legnagyobb próbatétele a következő többéves uniós költségvetés elfogadása lesz. Szlovénia minden hétéves költségvetési ciklusban több milliárd euró támogatást kap Brüsszeltől, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen feltételekkel fogadják el az új pénzügyi keretet.

A lap szerint a kiinduló helyzet nem túl kedvező. Az Európai Bizottság javaslatai alapján a mezőgazdasági támogatások és a kevésbé fejlett régióknak szánt források csökkentése éppen Szlovéniát érintheti szinte a legérzékenyebben.

Mindeközben a hazai költségvetési politika is egyre szorosabban kapcsolódik Brüsszelhez. Az Európai Bizottság ismét figyelmeztető jelzéseket küldött Ljubljanának a növekvő költségvetési hiány miatt, és őszre komoly intézkedéseket vár a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében.

Kérdéses viszony Marta Kosszal

A Delo külön kitér arra, hogy érdekes kérdés lesz Janez Janša és Marta Kos európai biztos együttműködése. Kos mandátuma 2029 őszéig tart, és különösen egy kisebb tagállam esetében kulcsfontosságú, hogy a kormány és a biztos között működőképes kapcsolat legyen.

A lap szerint a következő években elsősorban két ügy kerülhet a középpontba: az uniós források megszerzése és az Európai Unió balkáni bővítése. Mindkét kérdés meghatározó lehet Szlovénia számára.

Működőképes lesz-e a kapcsolat a szlovén kormány és a szlovén uniós biztos között, aki 2029 október végéig marad hivatalban

A NATO-val ugyanakkor várhatóan jóval gördülékenyebb lesz az együttműködés. A Delo emlékeztet arra, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár korábban nyilvánosan cáfolta a Golob-kormány állításait a védelmi kiadások teljesítéséről, ami komoly presztízsveszteséget jelentett Ljubljana számára.

Janšára most az a feladat vár, hogy rendezze ezeket a kapcsolatokat. A lap megjegyzi, hogy a szlovén NATO-politika az elmúlt években önmagában is ellentmondásos volt. Nataša Pirc Musar köztársasági elnök, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, hivatali ideje alatt egyszer sem látogatott el a NATO brüsszeli központjába.

A Delo végkövetkeztetése szerint egy dolog szinte biztosra vehető: Janez Janša visszatérésével Brüsszelben ismét nagyobb lesz a politikai dinamika. Hogy ebből Szlovénia profitál-e, vagy újabb konfliktusok születnek az uniós intézményekkel, azt majd a következő évek döntik el.