A horvátok betöltik az Orbán távozása után keletkezett űrt

Ez már stratégiai szintű elgondolás, és nyilván Belgrádban is felkapják a fejüket rá

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ahogy ezt a horvát nemzeti hírügynökség, a HINA hírül adta, Horvátország és Észak-Macedónia miniszterelnöke, Andrej Plenković és Hrisztijan Mickoszki kedden Ohridban aláírta a Stratégiai Együttműködési Megállapodást. Plenković ezt a „kölcsönös bizalom és lényegi kapcsolatok gyümölcsének” minősítette.

Mickoszki szerint az aláírás még magasabb szintre emelte a két ország együttműködését, és egy hosszú távú partnerség keretrendszerét képviseli. „Azt szeretnénk, hogy ez az együttműködés ne maradjon a politikai nyilatkozatok szintjén, hanem valódi eredményeket, befektetéseket, új munkahelyeket és jobb életet hozzon állampolgáraink számára” – mondta Mickoszki.

Gazdaság, közlekedés, katonai ügyek

A horvát miniszterelnököt észak-macedóniai útjára Ante Šušnjar gazdasági-, Ivan Anušić védelmi- és Oleg Butković közlekedési miniszter kísérte el, valamint Frano Matušić a külügyminisztérium és az európai ügyek minisztériumának államtitkára.

Šušnjar miniszter és vendéglátója Szanja Bozsinovszka energia-, bányászati és ásványügyi miniszter aláírt egy közös megállapodást az energia területén, amivel kapcsolatban a horvát miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az energia kérdése „kétségkívül a legfontosabb téma” mindkét ország számára.

„Az elmúlt néhány évben több jelentős válságon mentünk keresztül, és igyekeztünk biztosítani az energiaellátás biztonságát és az energiaárak megfizethetőségét, amelyek gazdaságaink alapjai, ezért azt hiszem, hogy ez az együttműködés jobb kapcsolatokat tesz lehetővé ebben a szektorban” – mondta Plenković a közös sajtótájékoztatón.

Horvát-macedón négyszögletű kerekasztal, a tolmácsgép mellé távcsövet is kioszthattak volna (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

A védelem, a közlekedési kapcsolatok, a kereskedelmi kapcsolatok és a digitális átalakulás is kiemelt helyen állt a két miniszterelnök és delegáció közötti tárgyalások napirendjén.

A két ország védelmi együttműködése „előnyöket hozhat a macedón oldalnak” – mondta Plenković, utalva a kíséretében lévő horvát HS Produkt (kézifegyverek) és az Orka (drónok) cégek képviselőire.

Kapcsolódó cikk

A macedón miniszterelnök-helyettes Vučić és Putyin kéme?

A közlekedési kapcsolatok tekintetében a miniszterelnök kifejezte meggyőződését, hogy a beruházások folytatódnak az utasok és az áruk könnyebb áramlása érdekében.

„Különösen örülök, hogy Horvátország a külföldiekről szóló törvény módosításaival lehetővé tette a hosszabb távú vízumokat a tehergépkocsi-vezetők számára, ami elsősorban a mi és a szomszédos országok érdeke volt” – hangsúlyozta Plenković.

Horvátországba tavaly több mint 55 000 macedón turista látogatott, ami 10 százalékos növekedést jelent – emelte ki a horvát miniszterelnök, és arra buzdította honfitársait, hogy nyaraljanak Észak-Macedóniában.

A találkozó után a miniszterelnök üdvözölte „a kisebbségi jogok védelmében folytatott folyamatos együttműködést és a horvátok bevonására tanúsított készséget a macedón alkotmányba”.

Észak-Macedóniát igazságtalanság érte

Plenković hangsúlyozta, hogy Zágráb továbbra is elkötelezett partnere Szkopjenak az EU-tagság útján, mondván, hogy ezen a téren Észak-Macedóniát igazságtalanság érte és végső ideje „feloldani a folyamatokat”, valamint „lépést tenni Észak-Macedónia tagsága felé” az Európai Unióban.

Ezzel a horvát kormányfő a görög, majd bolgár vétóra utalt, melyek súlyos akadályokat gördítettek Észak-Macedónia EU-csatlakozásának az útjába.

Kapcsolódó cikk

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Mickoszki, egy olyan ország miniszterelnöke, amely több mint két évtizede jelöltként létezik, és névváltoztatásra kényszerült, hogy megoldja a vitáját Görögországgal, hangsúlyozta, hogy „Észak-Macedónia elvtelen blokádjai megkérdőjelezték az EU bővítési folyamatának integritását”.

Mickoszki megköszönte a támogatást, és hozzátette: „Horvátország tapasztalata ebben a folyamatban különleges jelentőséggel bír számukra.”

Amikor az újságírók megkérdezték Friedrich Merz német kancellár leveléről, amelyben Ukrajna „társult tagsági státuszát kérte”, amíg teljes jogú taggá nem válik, Plenković azt mondta, hogy ez nem volt váratlan, de Horvátország álláspontja világos.

„Ha fel akarjuk adni az úgynevezett egyéni érdemek fogalmát minden országra külön-külön, és ha néhány ország tekintetében rövidebb megoldást szorgalmazunk, akkor meg kell néznünk, hogyan alkalmazható ez mindenkire” – jelentette ki a horvát miniszterelnök.

„Ugyanakkor Ukrajna felzárkóztatása teljesen más nagyságrendet képvisel, mint az összes többi jelölt országé. Ezek kisebb népességűek, és tagságuk kevesebb nyomást jelent az Európai Unió költségvetésére és a kulcsfontosságú ágazati politikákra, mint a mezőgazdaság vagy a kohéziós politika” – mondta Plenković.

Hozzátette, hogy erre „konkrét megoldást keresnek”, és úgy véli, hogy ezt az Európa Tanács júniusi rendes ülésén vitatják meg.

Volt üzleti fórum is

A miniszterelnökök és a delegációk találkozója után megtartották a horvát és macedón vállalatok üzleti fórumát. „Az országok közötti kereskedelem 2025-ben meghaladta a 337 millió eurót” – hozakodott elő a statisztikai adatokkal Plenković.

„Azok a cégek, amelyek ma velünk vannak, erős vállalatok, exportorientált vállalatok, amelyek a termelésbe, a termelt javak minőségébe fektetnek be, és biztos vagyok benne, hogy eredményeikkel és nemzetközi partnereikkel, hozzájárulhatnak az üzleti megállapodások megkötéséhez is” – bizakodott az üzleti fórumon tartott nyitóbeszédében

A zágrábi kormány vezetője hozzátette, hogy a macedón piacon már jelen lévő horvát cégek, de az újonnan jelentkezők is, „megbízható partnerek lehetnek a macedón infrastruktúra modernizációjában, az energiaátmenetben, a technológiai fejlesztésben és a biztonsági kapacitások megerősítésében.”

Hozzáadott érték

A BALK-féle hagyományos hozzáadott érték most sem marad el. Valahogy azzal kezdjük, hogy a gazdasági együttműködés a legtisztább sor, a vállalatok zöme még a volt Jugoszláviából ismeri egymást.

Kapcsolódó cikk

Miből lesz a cserebogár? Horvátország drónhatalom akar lenni

Az energetika (Končar) a távközlés (Tesla-Ericsson) és az élelmiszeripar (Podravka stb.) terén az együttműködés tulajdonképpen sohasem szűnt meg, a legrosszabb esetben szünetelt a háborús években.

A védelmi együttműködés már inkább a szürke árnyalatait mutatja. Egyrészt, az egyértelmű, hogy a horvátok szívest-örömest eladnának ezt azt a macedónoknak, és az sem elképzelhetetlen, hogy édesgetik őket a horvát-koszovói-albán védelmi szövetségbe való belépésbe.

Ez már stratégiai szintű elgondolás, és nyilván Belgrádban is felkapták a fejüket a horvátok feltűnésére Észak-Macedóniában.

Végezetül, egy olyan homályos megérzés is formálódik a tudósító fejében, hogy az Orbán-korszakot követően, valamiféle vákuum támadt a Nyugat-Balkánon, amelyet Horvátország igyekszik hamar-gyorsan betölteni. Akár felsőbb, washingtoni utasításra is.