Connect with us

Macedónia

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Magyarország pénzét – nem hivatalos értesülések szerint – olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem az eddigi adósság törlesztésére, ami magyarán azt jelenti – ezt már mi tesszük hozzá – hogy az említett befuccsolt autópálya projekt finanszírozását Kína helyett talán Magyarország vállalja magára

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint
Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Fokus című hetilap szerint (Forrás: Fokus)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 5 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Hrisztijan Mickoszki szombaton a szkopjei parlament elé terjesztette az új kormány terveit. A VMRO-DPMNE elnöke a választásokat követő első hivatalos parlamenti beszédében új projekteket és elsöprő kezdetet jelentett be, a GDP 5%-os növekedése és az infláció szintjének 2 és 2,5 százalék között tartása mellett. Sajtójelentések szerint Mickoszki arról nem beszélt, hogy az ambiciózus tervek végrehajtását miből finanszírozza, egy macedón hetilap azonban azt írja, hogy ehhez egymilliárd eurós hitelt vesz fel az “állami tulajdonú magyar Eximbanktól” – nem hivatalos értesülések szerint – három százalékos kamatra.

A gazdasági újjáéledés terve

Mickoszki közhelyektől burjánzó beszédének felesleges részeiből csak azt a megállapítást hagytuk meg, hogy a “széles körű csalódottság közepette a polgárok egyértelműen kifejezték a változás iránti vágyukat”, ami tulajdonképpen igaz is, de ennek az elemzésétől eltekintenénk, merthogy korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk vele.

Ez a mondat gyakorlatilag átvezetésként szolgált Mickoszki számára ahhoz, hogy valójában mit is tervez a kormány, szerinte ugyanis ütött az óra, vagyis “eljött az idő, amikor a hazának többet kell tennie minden egyes polgáráért, hogy a macedón nemzetet a fényesebb jövő felé irányítsa.”

– Amit az állam helyzetéről megtudtunk, abból kiderül, hogy az ország több kulcsfontosságú területen a klinikai halál állapotában van, és olyannyira lepusztult, hogy az intézmények szó szerint összeomlás előtt állnak, és példátlanul működésképtelenek

– mondta a választásokat megnyerő VMRO vezetője, aki szerint annyira sürgető a helyzet, hogy nem kér száz napos türelmi időszakot – vagyis mézesheteket, ahogy azt Észak-Macedóniában mondani szokás – hanem “azonnali, elsöprő kezdést ígért a gazdasági újjáéledés megvalósítása érdekében”, így már kedden több mint 400 millió eurós beruházást jelent be.

Mickoszki ismerteti a gazdasági tervet

Mickoszki ismerteti a gazdasági újjáéledés tervét, amely körülbelül ott folytatódik, ahol Gruevszki abbahagyta (Forrás: macedón állami televízió)

Mickoszki beszédében itt olyan pénznyelő intézkedések ismertetésére tért át, mint amilyen a nyugdíjak emelése, az adók csökkentése és a “kapitális projektek” finanszírozása, merthogy a fő cél az, hogy az általa vezetett kabinet a gazdaság és fejlődés kormánya legyen, a rendelkezésünkre álló információk szerint arról viszont nem beszélt, hogy ezt miből kívánja finanszírozni.

Folytassuk a számokkal: mire kell az egymilliárd?

Az első szám – az előbb említett 400 milliótól eltekintve – az volt, hogy az új macedón kormány szeretné elérni a GDP 5 százalékos növekedését, miközben 2 és 2,5 százalék között tartja az inflációt.

Mickoszki azt is ígérte, hogy 7,5 százalékra csökkentik a munkanélküliséget, ami 55 ezer új munkahely létrehozását jelenti, ez nem kis szám egy Budapest lélekszámát alig meghaladó országban, ahol azt is biztosítani kívánják, hogy minden gyerek óvodába járjon.

Ki építi az infrastruktúrát?

A Salzburgot Thesszalonikivel összekötő 10-es számú vasúti folyosó – ennek a B ága vezet Budapestre – fejlesztésében Észak-Macedónia eddig nem vonta be Kínát. Bár Kína jelentős szereplő a balkáni infrastrukturális beruházások terén, és más országokban, például Szerbiában komoly projekteket finanszírozott és valósított meg, Észak-Macedónia inkább európai pénzügyi forrásokra támaszkodott.

Az elmúlt években Észak-Macedónia vasúti fejlesztéseit főként az Európai Unió és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozta 200 millió euró értékben. A projekt célja a vasúti vonal teljes hosszának korszerűsítése és villamosítása, új vasúti sínek lefektetése, az állomások korszerűsítése, valamint a villamosítás és jelzőrendszer fejlesztése.

A kínai cégek korábbi projektjei, például a Kicsevo-Ohrid autópálya építése során felmerült korrupciós vádak és viták miatt az ország vezetése óvatosabb lett a kínaiakkal való együttműködésekkel kapcsolatban. Emiatt Észak-Macedónia (még) nem tervezi kínai pénzügyi források bevonását a 10-es vasúti korridor fejlesztésébe, de ezzel a megközelítéssel vigyázni kell, mert ez egy évekkel ezelőtti adat, és egyelőre nem világos, hogy a gazdasági újjáéledést tervező jobboldali vezetés hogy áll majd hozzá ehhez a kérdéshez.

A beszédben az is elhangzott, hogy az új szkopjei kormány négy év alatt több mint 2 milliárd eurós infrastrukturális beruházást hajt végre, befejezi a Kicsevo–Ohrid autópályát, újjáépíti és rehabilitálja a 10-es számú vasúti folyosót, új vonatokat vásárol, továbbá 250 millió eurós beruházást hajt végre az önkormányzatokban, miközben a decentralizáción dolgozik, ez utóbbi szintén minden székfoglaló kötelező eleme.

Az új miniszterelnök itt egy “jobbkanyarral” ismét arról kezdett beszélni, hogy milyen – nyilvánvalóan költséges – szociális intézkedéseket vezetnek be, például külön alapot létesítenek a tudomány számára, így lépést tarthatnak a világ kutatási központjaival, felújítják és renoválják az iskolákat, valamint a kollektív szerződésnek megfelelően növelik az oktatásban dolgozók bérét, megemelik az oktatásra fordított költségvetési keretet, erőteljes beruházásokat hajtanak végre az egészségügyben, és új kórházakat építenek.

Mindezt aligha lehet megvalósítani abból a pénzből, ami a bírák, ügyészek és funkcionáriusok vagyonának átvizsgálása során befolyik, vagy éppen a korrupció elleni fronton megnyert csatákból származik, merthogy Mickoszki erre is ígéretet tett, nem eltérve a székfoglalók általános elemeitől.

A választásokon nyertes VMRO vezetője arról is beszélt, hogy az ország uniós elkötelezettsége szilárd marad, ami azt jelenti, hogy odaadóan kívánnak az ország politikájának összehangolásán dolgozni az európai normákkal, hogy előbbre vigyék Észak-Macedóniát az Európai Unió teljes jogú tagsága felé, amely egyébként ezen az úton 2005 óta téblábol.

Mickoszki ígéretet tett arra, hogy továbbra is együttműködnek az EU-s partnereikkel, és összehangolják az ország külpolitikáját az Európai Unióval, miközben támogatják Ukrajnát a szuverenitás és területi integritás védelmezésében.

Ezt csak hitelből lehet!

Az elmondottak alapján aligha kétséges, hogy mindez csak hitelből finanszírozható, amivel tovább növekszik az adósságállomány. Észak-Macedónia eladósodottsága 2023 végén elérte a 8 milliárd dollárt. Ez az ország GDP-jének 53,1 százalékát teszi ki, vagyis jelentős növekedést mutat az utóbbi közel tizenöt évben.

Az ország adósságállománya szinte folyamatosan emelkedett az elmúlt évek során, részben a különféle infrastrukturális projektek finanszírozása miatt: így a 2023-as adatok szerint a szkopjei kormány által összehozott adósság az egyik legmagasabb a régióban, ami jelentős kihívásokat jelenthet a pénzügyi stabilitás szempontjából.

Mint már említettük, a macedón államadóság 2023 végén abszolút értékben 8 milliárd dollár volt, és ehhez jöhet hozzá az az egymilliárd eurós hitel, amelyet a Fokus című macedón hetilap értesülései szerint az új szkopjei kormány Magyarországtól kap.

A beszámoló szerint a magyar állami bank – itt nyilván az állami hátterű Eximbankról van szó – egymilliárd eurós hitelt biztosít Észak-Macedóniának – nem hivatalos értesülések szerint – három százalékos kamattal, vagyis éppen annyit, mint amennyi a jelenlegi macedón államadósság egynyolcad része.

A Fokus úgy tudja, hogy a szkopjei kormány ezt a pénzt nem az államadósság konszolidálására szeretné felhasználni, hanem inkább infrastrukturális projektek finanszírozására költené.

A macedón hetilap az ügyben megkereste a választásokon nyertes VMRO-DPMNE pártot is, amely nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, az így egyelőre nem számít hivatalosnak.

A Fokus azonban megjegyezte, hogy a választások másnapján Mickoszki a Kanal5 csatorna vendége volt, ahol már beszélt az egymilliárd euró értékű kölcsönről, amelyet hazája kimondottan előnyös feltételekkel kap “jó türelmi idővel (grace period) és kimondottan attraktív kamatlábbal”.

A macedón politikus akkor annyit árult még el, hogy a kölcsön egy külföldi országtól – tehát nem nemzetközi pénzügyi intézménytől – érkezik, de más részleteket nem mondott.

A szkopjei hetilap ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Észak-Macedónia túlzott eladósodottsága a VMRO egyik legfontosabb argumentuma volt az eddig kormányzó szociáldemokratákkal (SDSM) és a társutas albán párttal, a DUI-val szemben, ami ezeknek a rossz gazdasági politikájából származik.

A Fokus arra is kitér, hogy a Magyarország és Észak-Macedónia között aláírásra kerülő szerződés realizálását a magyar Eximbank végzi majd, amely már korábban is biztosított kölcsönöket fejlődésben lévő országoknak, de egyes feltételezések szerint nem rendelkezik ekkora portfólióval, miután ez – akárhogy is nézzük – több, mint nyolcszorosa annak a 116 millió eurónak, amelyet a Milorad Dodik által vezetett Szerb Köztársaság kapott Magyarországtól, és összehasonlíthatatlanul kisebb annál, mint amit Magyarország Egyiptomnak, Laosznak, Indonéziának vagy éppen Iránnak hagyott jóvá a kétoldalú kereskedelem fellendítésére.

Az “1198-as platform”

A VMRO által kidolgozott úgynevezett “1198-as platform” a “kapitális befektetésekre” koncentrál, amelyek végrehajtására a számítások szerint három milliárd euróra van szükség, ennek az egyharmadát a jelek szerint a magyar állam állja.

Gordana Dimitrieszka-Kocsoszka, a VMRO alelnöke a pénzügyi tárca várományosaként a programot prezentálva korábban úgy nyilatkozott, hogy az eddigi SDSM-DUI kormány “lepusztított költségvetést”, vagyis “becsődölt” pénzügyi helyzetet hagyott maga után, de a VMRO “minőségi közgazdászokkal rendelkezik, akik arra törekszenek majd, hogy mindebből a legjobbat hozzák ki”.

Dimitrieszka-Kocsoszka szerint a következő időszakban a “kapitális befektetéseken” és a magánszektor azon részének a támogatásán lesz a hangsúly, amelyek a termelésben és az exportban vesznek részt, hogy Észak-Macedónia 2028-ra elérje az öt százalékos gazdasági növekedést, vagyis a hangsúly nem a fogyasztáson lesz, mint eddig.

Magyarország Kína helyett száll be?

Mielőtt az ismétlődő gondolatok gúzsba kötötték volna a Fokust, és ezáltal némileg minket is, a macedón hetilap visszatért Magyarországhoz, amelynek a pénzét nem hivatalos értesülések szerint olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem az eddigi adósság törlesztésére, ami magyarán azt jelenti – ezt már mi tesszük hozzá – hogy az említett autópálya projekt finanszírozását Kína helyett talán Magyarország vállalja magára.

Itt emlékeztetnénk arra, hogy a Kínával foglalkozó európai sajtóforrások szerint 2012-ben a Sinohydro kínai állami vállalat két autópályát kezdett építeni egy olyan ügylet keretében, amely Macedónia történetének egyik legnagyobb korrupciós botrányává fajult, és megbuktatta Nikola Gruevszki kormányát, és természetesen magát a miniszterelnököt is.

A két autópálya teljes hossza 104 km (Miladinovci-Stip 47 km és Kicsevo-Ohrid 57 km) a Kínai Export Import Bank által nyújtott hitelből épült, az eredeti szerződés összege 638 millió euró lett volna. A projekt befejezésének 2018-as határidejére csak az előbbi autópálya készült el, az utóbbi félkész állapotban maradt.

A ChinaObservers szerint ezért az eredeti szerződéshez három függeléket csatoltak, amelyek 2021-ig meghosszabbították a határidőt, és 180 millió euróval növelték a szerződés összértékét.

A Kicsevo-Ohrid autópálya (a 8-as európai folyosó része), amely a fővárost, Szkopjét köti össze az ország turisztikai központjával, Ohriddal, évek óta stratégiai prioritás a macedón kormány számára.

A legtöbb nyugati pénzintézet által alkalmazott paraméterek szerint, tekintettel a járművek nem túl nagy gyakoriságára és a hegyvidéki terepre, az autópálya építése nem volt pénzügyileg életképes, ezért a szkopjei kormány nagyon nehezen tudta biztosítani a finanszírozását, és amikor a kínai ajánlat felbukkant, úgy tűnt, hogy egy álom válik valóvá.

Miután ez a cikk már így is hosszúra nyúlt – talán máskor még érdemes lehet foglalkozni a történettel – annyiban maradhatunk, hogy Magyarország annak az autópályának a finanszírozásába szállhat most be, amely bizonyos értelemben Nikola Gruevszki projektje, vagyis az ő álmainak a valóra váltását Magyarország hitelezi meg. Ugyanakkor igencsak furcsa, hogy a VMRO vezetése a változás szellemében a kormányzást ott folytatja, ahol Gruevszki annakidején abbahagyta.

Ebben az összefüggésben további paradoxon, hogy a botrány ellenére a Sinohydro azóta nyert közbeszerzési szerződést helyi utak építésére a Kicsevo-Ohrid autópályánál négyszer olcsóbban!

Ugyanakkor a távozó szkopjei kormány hallgatólagosan visszalépett a 10-es vasúti folyosó kínai forrásokból történő korszerűsítésének projektjétől, miközben az új, jelentős infrastrukturális projekteket európai bankok kezdték finanszírozni, például a 8-as folyosó mentén Bulgáriába vezető vasútvonalat is, vagyis lesz mire költeni a pénzt, ha naggyá akarjuk tenni Észak-Macedóniát!

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 5 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava