A beszédek után megrendezett incidensek is voltak

A felbérelt rendbontók gondoskodtak róla, hogy ne csak a szónoklatokra emlékezzünk

Szombaton több tízezren vettek részt az egyetemisták által meghirdetett belgrádi tüntetésen. A beszédeket figyelő emberek pontos létszám valószínűleg csak hétfőn derül ki, de a Nyilvános Rendezvények Archívuma figyelmeztetett, hogy a rendőrség valószínűleg manipulál majd a számokkal. A szerb belügyminisztérium több mint harmincezer emberről beszélt, bátrabb becslések százezerre teszik a résztvevők számát. Annyian talán nem voltak, mint tavaly március 15-én, de most is megtelt a tér és a környező utcákból is sokan hallgatták a felszólalásokat.

Az emberek már koradélutántól a főváros különböző pontjai gyülekeztek, szervezetten érkeztek, beszélgettek az egyetemistákkal. Délután hat órakor kezdődött a központi rendezvény, ahol az egyetemisták mellett ügyész, földműves, szakszervezeti képviselő, egyetemi tanár és mások is felszólaltak.

A megmozdulás este nyolckor ért véget, ezt követően, mint arra számítani is lehetett, incidensek törtek ki az egyetemisták rendezvényét szervezetten bemocskolni akaró „bérlegények” és a rendőrök között. A Pionír parkot egyébként a rendőrök bázisnak használták, néha többen voltak ott a rendőrök, mint a Vučićot és a Szerb Haladó Pártot támogató egyének.

Nem lehetett könnyen eljutni Belgrádba

Ahogy a BALK-on korábban feltételeztük, a rezsim a tüntetés napján az egész országban leállította a vasúti közlekedést – először különösebb indoklás nélkül, majd fél nappal később bombariadóra hivatkozva.

Bár a “Te és én, Slavija, mert a diákok győznek” szlogennel meghirdetett tüntetést május 23-án 18 órára jelentették be, de az emberek már jóval korábban gyülekezni kezdtek Belgrád különböző pontjain, majd fokozatosan érkeztek a térre.

A szerb főváros utcáin sétálva a polgárok “Nem adjuk” feliratú zászlókat vittek, Koszovó térképével, de Európai Unió és NATO elleni jelszavakat is lehetett látni, viszont voltak szívmelengető jelenetek is.

A jövő a fiataloké: „az egyetemisták duplán győznek”

A „Kérdezd a diákot” feliratú standnál olyan anyagokat osztogattak, amelyek az egyetemisták elképzeléseit mutatták be az oktatásról, a munkavállalói jogokról, az egészségügyről és a választások ellenőrzéséről.

A BBC-nek nyilatkozó egyik diák azt mondta, nem az az elsődleges céljuk, hogy hatalomra kerüljenek, hanem hogy küzdelmükkel rendszerszintű változást érjenek el Szerbiában. A programjukról szólva megjegyezte, hogy az eddig nyilvánosságra került részletek csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.

Szerbia vagy a maffia?

A színpadon egymást váltották a felszólalók, akik az igazságszolgáltatásról, a történelemről, valamint a korrupcióról beszéltek, ismertették a diákok programjának bizonyos tételeit, ami már egyre nyíltabban a parlamenti választásokra való felkészülés jegyében zajlott.

„Ma este az igazságtalanság, a hazugság és a terror miatt vagyunk itt. Ma este a szabadság miatt vagyunk itt. Ma este azért vagyunk itt, mert Újvidéken 16 ártatlan ember halt meg a korrupció következtében” – mondta a Slavija téri tüntetés elején Elena.

Kapcsolódó cikk

A szerb vezetés retteg, leállította a vasúti közlekedést

A pszichológus hallgató szerint a korrupciónak Szerbiában arca van: minden hamis engedély, minden közbeszerzés, minden papír, amelyet valaki úgy írt alá, hogy tudta, emberek halhatnak meg miatta; minden ügyész, aki hallgat, miközben mindannyian tudjuk, hogy mi történt – mind-mind mögött egy ember van.

“Követeléseinket nem teljesítették, pedig csak a legalapvetőbbet kértük, hogy az intézmények végezzék a munkájukat. Hallgattatok, és amikor nem hallgattatok, sértegettetek minket. Mi ezalatt bejártuk egész Szerbiát. Ezek a fellázadt nép követelései. Mindannyian tudjuk, hogy amikor az ügyészség elkezdi tenni a dolgát, ez a rezsim megbukik” – mondta az egyetemista, aki emlékeztetett az elmúlt napokban történt gyilkosságra is, szerinte ugyanis ez a rezsim úgy uralkodik, hogy ugyanannál az asztalnál ülnek rendőrök és bűnözők. „Úgy uralkodnak, hogy egymást gyilkolják, majd ezt megpróbálják eltussolni”.

Andrej Tanko, a belgrádi Villamosmérnöki Kar hallgatója, aki utolsó felszólalóként fordult az összegyűltekhez a Slaviján, azt üzente: „amíg nincs igazság a nép számára, addig a hatalom sem alhat nyugodtan”.

Ügyészek, tanárok az egyetemisták mellett

Az egyetemisták rendezvényén felszólalt Bojana Savović ügyész is, aki arra mutatott rá, hogy „egyetlen egyenruha sem állhat a törvény felett. Az az állam, amelyben a törvényeket nem alkalmazzák, vagy szelektíven alkalmazzák, megszűnik államként működni, és maffiaszervezetté válik. Amit ma nap mint nap átélünk – bombák, zsarolások, maffialeszámolások –, az nem állam, hanem anarchia” – mondta, beszédét pedig hatalmas tapssal fogadták a jelenlévők.

Szerinte a vezető pozícióban lévő ügyészek a hatalmat védik a törvény helyett, és ez azt mutatja, hogy milyen mély válságban van Szerbia. Savović szerint a diákok ma azt követelik, ami minden demokratikus társadalom minimuma: igazságot, a jog egyenlő alkalmazását, most pedig az intézményeken a sor, hogy megmutassák, egyetlen törvény sem holt betű a papíron.

Mirjana Nikolić, a Művészeti Egyetem rektora arról beszélt, “azok, akik azt hiszik, hogy ők az urai ennek az országnak, félnek az erkölcsös, művelt emberektől, azoktól, akik a saját fejükkel gondolkodnak”.

Koszovó – az egyik központi téma

Május közepén a diákok hivatalos felületeiken közzétették a „Koszovóról és Metóhiáról” szóló memorandumot is. A szerb alkotmány preambulumára hivatkozva azt üzenték, hogy Koszovó Szerbia „elidegeníthetetlen és szerves része”.

„Ez a tény nem csupán alkotmányos kategória, hanem történelmi és erkölcsi imperatívusz is, amelynek a lényegéről nem lehet tárgyalni.” Ebben az esetben a diákok véleménye semmiben sem tér el a belgrádi vezetés álláspontjától, és a szerb alkotmányban szereplő vezérelvtől.

A szöveg szerint az ilyen rend megőrzése „a szerb állam fennmaradásának alapja és az igazságos béke záloga a térségben”, a memorandum azonban számos kritikát váltott ki. Ennek ellenére az egyetemisták kitartanak, szerintük a memorandum alapdokumentum, az EU-ról, Oroszországhoz való viszonyukról azonban egyelőre nem nyilatkoztak, azon kívül, hogy a tüntetéseken EU és NATO ellenes feliratokat és jelképeket is látni lehetett.

Incidensek a beszédek vége után

Az esemény mindaddig békésen zajlott, míg véget nem ért a program hivatalos része. A rendőrök nagy számban és teljes rohamfelszerelésben sorakoztak fel a Pionír parknál, ahol az úgynevezett Ćacilend lakói egész délután igazi és álhazafias nótákat hallgattak. Egyes vélemények szerint szombaton egyetlen rendőrre sem lett volna szükség, ha nem létezett volna a szerb elnök által toborozott rezsimhű tábor.

A Ćacilendben gyülekezők programot is bejelentettek, de hogy az valójában mi lett volna, nem tudni, mert nem lett semmilyen rendezvény. A parkban mindenesetre úgy tűnt több rendőr, mint polgár tartózkodott.

Az egyetemisták rendezvényének befejeztével Belgrád központjának több pontján, elsősorban az Andrić venac (ez a szerb elnöki hivatal környéke, nincs helyes magyar megfelelője) és a Pionír park környékén összecsapások alakultak ki a maszkos alakok és a rendőrök között.

A helyszínen lévő újságírók és polgárok is egyetértettek abban, soha ennyi rendőr nem volt az utcákon. A szerb sajtó azt írja, hogy a Pionír park környékén a rendőrség elleni támadást egy kisebb, maszkos csoport hajtotta végre, majd ezt követően tömegesen kezdtek őrizetbe venni olyan embereket, akik békésen indultak haza a Slavija téri tüntetésről.

A rendőrkordon este fél kilenc körül kezdte visszaszorítani a rendbontók egy csoportját, miután azok pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendőrök felé. Fáklyák, hanggránátok repültek, mire a rendőrség megerősítette a kordont.

A letartóztatások többségét végül civil ruhás rendőrök, a már megszokott brutalitással hajtották végre, miközben a maszkos támadók továbbra is fáklyákat dobáltak rájuk.

A belügyminiszter végre előkerült

Ivica Dačić belügyminiszter, aki több mint egy hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt, miközben minisztériumát soha nem látott botrány rázkódtatta meg, szombaton este úgy érezte, személyesen kell közölnie, hogy 23 személyt állítottak elő a rendőrök elleni támadások miatt, ami – mint hangsúlyozta – bűncselekmény, főleg miután a rendőrök közül állítólag többen megsérültek.

Ivica Dačić ahelyett, hogy a maffiaügy miatt lemondott volna, azzal vádolta a Slavija téri diáktüntetés résztvevőit, hogy 20 óra után a városközpont három pontján rátámadtak a rendőrökre, amivel zavargásokat idéztek elő.

A szerb belügyminiszter megtartotta ilyenkor szokásos sajtóértekezletét (Forrás: Screenshot)

„A rendőrség a feladatát végezte, senkit nem támadott meg. Kövekkel, üvegekkel és pirotechnikai eszközökkel érte támadás őket. A rendőrség a lehető legkisebb erő alkalmazásával szorította vissza a tömeget” – mondta Dačić esti sajtótájékoztatóján, ami a szokásos mantra kimondottan ilyen helyzetekre kitalálva.

A Kínába tartó Aleksandar Vučić szerb államfő csak annyit írt a szombati rendezvényt követően: „a blokádolók (blokadérók) erőszakoskodása után Belgrád utcáin ismét párbeszédre szólítom fel őket, és remélem, megértik, hogy azok is emberek és Szerbia polgárai, akik nem úgy gondolkodnak, mint ők. Az állam – ahogy ma este is – felelősen végzi majd a munkáját, és rövid időn belül helyreállítja a közrendet és a békét. A végén mindig Szerbia győz”, fogalmazott Vučić.

Hogy mindenki megértse a helyzetet!

A diákmegmozdulás utánra időzített szombat esti rendbontásnak – amelyet minden bizonnyal a kormányzat szervezett meg – az volt a célja, hogy a belgrádi vezetés lejárassa a diákokat, amiről a csontradikálissá változott Ana Brnabić szerb házelnök rántotta le a leplet.

Brnabić a késő esti órákban a Ćacilendben újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a Pionír parkban összegyűlt emberek a „színes forradalom felett aratott győzelmet ünnepelték”, a különböző gránátokat pedig a gyűjtőnéven „blokadéróknak” nevezett diákok, ellenzékiek stb. dobálták a rendőrökre, hogy megmutassák, milyen is az általuk elképzelt demokrácia.

A szerb házelnök az incidensekről is nyilatkozott a kormánypárti médiának (Forrás: Screenshot)

„Látják, ez az a szebb és jobb Szerbia, amit ők akarnak. Képzeljék csak el, hogy ilyenek lesznek hatalmon, képzeljék csak el, hogy nézne ki Szerbia, és mi maradna belőle. Megcsinálnák, amit ígértek, gyűjtőtáborokba zárnák az embereket, egyeseket legyilkolnának, másokat felakasztanának, ki akar ilyen Szerbiát, lehet, hogy ők ezren vagy tízezren” – mondta a szerb házelnök, aki a Ćacilendben nyilatkozva arra is rámutatott, hogy melyik az igazi Szerbia.

„Ez az igazi Szerbia, ezek az emberek, akik azért jöttek ide, hogy kifejezzék a szeretetüket, és kifejezzék a támogatásukat” – mondta a szerbiai parlament elnöke.

Ezek után aligha fér kétség ahhoz, hogy a szerb hatalom, amely ezúttal megvárta az egyetemista megmozdulás végét, ismételten megszervezte a balhét a diákok lejáratására, kivezényelte a maszkos bérlegényeket, akik meccseltek egyet a rendőrökkel, amit aztán kormányzati szinten összemostak az egyetemistákkal, mintha az incidenseket ők idézték volna elő.

Így működik a szerbiai propagandagépezet! Akár azt is feltételezhetjük, hogy a szerb vezetés alig várja az újabb diákmegmozdulásokat, hogy utána a legpiszkosabb eszközökkel járassa le az ellene felszólaló diákokat és a megmozdulásokra elzarándokoló embereket.