Öt napig volt szerb állampolgár egy csecsen férfi

Állampolgárság oda, állampolgárság vissza – balkáni gyorskorrekció szinte egyenes adásban

Van valami különösen balkáni báj abban, amikor egy ország egyik nap még „nemzeti érdeket” lát egy állampolgársági döntésben, másnap pedig ugyanazzal a mozdulattal visszavonja. Az ilyesmi nem botrányként, hanem rutinként kezdődik, de amikor hirtelen túl sok szem szegeződik rá, akkor ami tegnap még stratégiai lépésnek tűnt, az mára már kellemetlen teher lesz.

A térség politikája régóta ezen a finom egyensúlyon működik: gesztusok kelet felé, magyarázkodások nyugat felé, és közben folyik az állandó improvizáció arról, hogy meddig lehet elmenni következmények nélkül. Amikor azonban a háttérben mozgó személyek szólnak, a rendszer reflexből korrigál. Nem azért, mert meggondolta magát – hanem mert emlékeztették rá, hogy figyelik minden lépését.

Szerb állampolgárság egy csecsennek

A szerb kormány egy héttel ezelőtt úgy döntött, hogy Ramzan Kadirov csecsen vezető unokaöccsének, Jakub Zakrievnek szerb állampolgárságot kell adni, mert a szerb nemzet érdekei ezt kívánják. A döntést hivatalosan, szabályosan, aláírással, indoklással hozták meg – már amennyiben „a Szerb Köztársaság érdekében” típusú mondatot indoklásnak lehet nevezni, a belgrádi kormány ugyanis további magyarázkodásba nem bocsátkozott.

Kapcsolódó cikk

Szerb állampolgárság kétszáz orosznak, rendkívüli eljárással

Miután a dokumentumot Đuro Macut bábminiszterelnök aláírta, a gépezet rögtön működésbe lépett, így a döntés gyorsan megjelent a Hivatalos Közlönyben, a Službeni glasnikban.

Úgy tűnt, hogy minden annak rendje és módja szerint a helyére került, de miután a hír terjedni kezdett a médiában, a szerb „állami érdek” kevesebb mint egy nap alatt elpárolgott: öt nappal az állampolgárság odaítélése után pedig a belgrádi kormány már vissza is vonta ugyanannak a személynek az aláírásával, aki az előző dokumentumra odafirkantotta a nevét.

Szerbiában ennek a jelenségnek a megnevezésére használják a „puj pik(e) ne važi” szófordulatot, amelyet egy korábban végrehajtott cselekvés, megállapodás vagy tévedés visszavonását fejezi ki, ami „az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó” magyar megfelelője, vagy inkább ellentéte az ottani kulturális környezetben.
Ez a fajta gyors irányváltás nem a semmiből jött, erős politikai szelek fújhattak a háttérben, Szerbia ugyanis egyszerre próbál egyensúlyozni Kelet és Nyugat között, de néha maga sem tudja, hogy mit csinál, főleg ha nagy pénzekről van szó.

Kapcsolódó cikk

EGY CSECSEN: Csecsen segítséget kapott a szerb elnök a választások előtt

Az ukrajnai háború idején Aleksandar Vučić szerb elnök fogadta Ramzan Kadirov csecsen elnök egyik bizalmasát, Tutko Daudovot, aki Csecsenföld üdvözletét tolmácsolta a szerb elnöknek és az egész szerb népnek.

Daudov nemcsak üdvözletet vitt Belgrádba, hanem világképet is: Oroszország mint a „tradicionális értékek” védelmezője, a Nyugat mint ideológiai ellenfél, Szerbia pedig az a ritka partner, amely nem fordult szembe Moszkvával.

A postás hozzátette: Ramzan Kadirov ezért arra kérte, hogy személyesen tolmácsolja tiszteletét, és hangsúlyozza, hogy „Oroszország és Szerbia évszázados kapcsolatai ismét bizonyságot nyertek.”

Ki az a Jakub Zakriev?

Ebben a kontextusban sejlett fel Zakriev alakja, aki messze nem jelentéktelen figura. A csecsen hatalmi struktúra belső köréhez tartozik, a hátérben viszont olyan ismert nevek mozognak, mint például Nyikolaj Patrusev tábornok, aki Aleksandar Vulin szerb politikus „oroszországi tartótisztje”.

Jakub Zakriev Ramzan Kadirov csecsen elnök idősebb nővérének a fia. 27 évesen Groznij polgármestere lett, később a régió vezetőjének adminisztrációját irányította, majd Csecsenföld miniszterelnök-helyettesévé és mezőgazdasági miniszterévé cseperedett.

Jakub és Ramzan: vérségi kapcsolat (Forrás: Nedeljnik, TACC)

A Novaja Gazeta arra emlékeztet, hogy 2023-ban Zakrievet a francia Danone konszern oroszországi részlegének élére nevezték ki. Ez azt követően történt, hogy Vlagyimir Putyin rendeletben az orosz állami vagyonkezelő ideiglenes irányítása alá helyezte a Danone oroszországi eszközeit.

Nem sokkal ezután a vállalatot H&N (Health & Nutrition) névre keresztelték. 2024 márciusában Putyin visszavonta a Danone „államosítását”, és az orosz sajtó szerint megállapodás született az eladásról. A hírek szerint Kadirov unokaöccse és a tatárföldi Vamin tejipari cég 50-50 arányban szerezte volna meg a volt francia céget.

Később a Danone arra kényszerült, hogy többszörösen áron alul adja el oroszországi leányvállalatát a Vamin holdinghoz köthető struktúrának. 2025 októberében a céget Logic of Milk névre keresztelték át, Zakriev pedig vezérigazgató lett.

„Különleges műveletet” a Danone ellen

Mielőtt az orosz hatóságok elindították a „különleges műveletet” a Danone ellen, az akkori mezőgazdasági miniszter – ma orosz miniszterelnök-helyettes – Dmitrij Patrusev Groznijba látogatott.

Formálisan a Putyinhoz közel álló biztonsági vezető, Nyikolaj Patrusev fia a csecsen mezőgazdasági vállalatokat tekintette meg, valójában azonban a Danone-ról folytak tárgyalások. Az eladást az orosz mezőgazdasági minisztériumnak kellett jóváhagynia, amelyet akkor Patrusev irányított, és saját emberein keresztül akarta ellenőrzése alatt tartani az üzletet – írta a Financial Times.

Kapcsolódó cikk

Vulin duplázott, az FSZB-t követően Putyin is kitüntette

Úgy tűnik, Patrusev és a csecsen vezetés közös nevezőre jutott. Látogatásai során a magas rangú tisztségviselő dicsérte Zakrievet, aki akkor a csecsen mezőgazdasági minisztérium élén állt. A fiatalabb Patrusev saját csapata tagjaként hivatkozott rá.

2023 júniusában Patrusev Junior „az orosz agráripari komplexum tiszteletbeli dolgozója” címmel tüntette ki Zakrievet, aki egy hónappal később a Danone oroszországi részlegének élére került.

Korábban Zakriev közeli munkatársa, Ruszlan Aliszultanov – aki Csecsenföld volt mezőgazdasági miniszterhelyettese – szintén szerb állampolgárságot kapott, ő ugyancsak kapcsolatban állt a Danone-üzlettel.

2023 novemberének elején, az Ukrajna elleni orosz invázió miatt felkerült az amerikai pénzügyminisztérium (OFAC) szankciós listájára. 2024 júniusában az Egyesült Királyság is szankciós listára helyezte, mint olyan személyt, aki hasznot húzott az Ukrajna elleni invázió után kialakult helyzetből.

A végén a kérdés nem is, hogy mi történt, az nagyjából világos, inkább az az érdekes, hogy mi van Zakriev rövidke szerbiai állappolgárságának hátterében. A Balkánon ez nem rendkívüli fordulat: inkább egy rövid, sűrített pillanatkép arról, hogyan működik a politika, amikor egyszerre több irányból érkeznek az elvárások.

Szerbiának ebben a pillanatban aligha érdeke, hogy szembe kerüljön a nagy szerbiai projektekben résztvevő Franciaországgal és az Európai Unióval, amely már így is azzal fenyegeti, hogy megvonja tőle a balkáni növekedési tervből járó közel 1,6 milliár eurós támogatást az igazságszolgáltatással, a független médiával és a diákokkal szemben tanúsított magatartása miatt.