Vučić robotizálná a hadsereget a régi retorikák mentén

A modernizáció nyelvén beszélnek, de a múlt retorikája köszön vissza

A szerb elnök találkozott a Honvédelmi Minisztérium és a Szerb Hadsereg legfelső vezetésével a belgrádi „Banjica 2” laktanyában – egyelőre a robotok bevonása nélkül. Az államfőt a Szerb Hadsereg Gárdájának díszegysége fogadta — a keretek a megszokottak, vagyis populista módon látványosak, a tartalom viszont egyre kevésbé az, főleg miután Vučić a politikai narratívába erőteljesen beemelte a kilencvenes éveket.

Szerb–szerb katonai megbeszélés

A megbeszélésen ott volt a teljes katonai vezetés, valamint a boszniai Szerb Köztársaság politikai elitje is: Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség szerb tagja, Siniša Karan, a Szerb Köztársaság elnöke, Nenad Stevandić parlamenti elnök, Savo Minić miniszterelnök, valamint az elmaradhatatlan Milorad Dodik, a Független Szociáldemokraták Szövetségének elnöke, aki jelenleg nem állami tisztségviselő, hanem szimplán csak pártvezető.

Ez már önmagában több egy rutinmegbeszélésnél. Amit Belgrádban terveznek, annak regionális súlya van. A szerb vezetés egyre gyakrabban vonja be a boszniai szerb politikai elitet katonai jellegű egyeztetésekbe — ez pedig félig-meddig a „Szerb Világ” gondolatának kiterjesztése a biztonságpolitika terére is.

A látvány is fontos, a szerb elnök a belgrádi Banjica 2 laktanyában

Aleksandar Vučić megköszönte a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének részvételét a találkozón, amely – mint mondta – lehetőséget kapott arra, hogy áttekintse Szerbia biztonsági helyzetét, a felmerülő fenyegetéseket, az ország katonai erejét, védelmi potenciálját és kapacitásait, valamint azokat a képességeket, amelyeket Szerbia a jövőben fejleszteni kíván.

Az apropó a hadsereg modernizációja volt

Vučić közölte, hogy robotizációs stratégia kidolgozását és elfogadását javasolta, valamint egy robotizált platformokkal felszerelt egység létrehozását, amit a Szerb Hadsereg főparancsnokaként tett.

Nem mellékes körülmény, hogy a szerb elnök a média segítségével azt is egyre inkább igyekszik tudatosítani a közvéleménnyel, szinte belesulykolni a köztudatba, hogy ő a FŐPARANCSNOK!

Kapcsolódó cikk

Vučić robotokkal turbózná fel a szerb hadsereget

„Ma, mint a Szerb Hadsereg főparancsnoka, javasoltam a robotizációs stratégia kidolgozását és elfogadását, egy zászlóalj szintű, robotizált platformokkal felszerelt egység létrehozását, a nagy hatótávolságú csapásmérő drónok és az úgynevezett kóborló lőszerek egységeinek megszervezéséhez szükséges előkészületek végrehajtását”.

A „kóborló lőszerek” — loitering munitions — nem puszta technikai részlet. Ezek olyan fegyverrendszerek, amelyek drónként repülnek, felderítenek, majd célpontot találva megsemmisítik azt. A drón és a rakéta közötti átmenetet jelentik — és egy új típusú hadviselést.

Az elnök további lépéseket is felvázolt: különleges és felderítő egységek kiképzését a célkoordináták meghatározására, a tüzérségi és légi csapások irányítására, valamint a drónhasználat kiterjesztését más egységekre is.

Történelmi tanulságok

Vučić egyre gyakrabban nyúl vissza a kilencvenes évekhez. Most is ezt tette.

Azt mondta: „történelmi tanulságokat” vontak le, és hangsúlyozta, hogy sok jelenlévő tiszt „legendás parancsnok” a NATO-bombázások időszakából. Ez a retorika nem véletlen — és egybeesik a boszniai szerb vezetők egyre gyakoribb bevonásával.

A találkozón fiatal tisztek is jelen voltak. Az üzenet feléjük is egyértelmű volt.

A szerb vezérkar – köztűk vannak-e olyanok, akik a kilencvenes évek „hősei”? (Forrás: szerb elnöki Instagram)

„Arra kértem őket, hogy ebben a forradalmi időszakban, amikor hadseregünkben nagy változások zajlanak – digitalizáció és robotizáció, valamint a legmodernebb rakéták alkalmazása –, vegyenek részt hatalmas lelkesedéssel, és még nagyobb elkötelezettséggel és energiával a munkában”.

Az államfő szerint erre azért van szükség, mert a biztonság törékenyebb, mint néhány hónapja volt. A biztonsági helyzet Vučić szerint romlott január óta, amit Pristina, Tirana és Zágráb katonai együttműködése okoz.

A biztonság romlására utaló panelt a szerb elnök szinte már állandó elemként használja a kommunikációjában. Arról viszont nemigen szól, hogy horvát részről Andrej Plenković egy indiai találkozó során biztosította, hogy a hármas együttműködés nem irányul Szerbia ellen.

„Elkötelezettségünk a béke és stabilitás megőrzése mellett nem változott, ezt azonban csak akkor tudjuk biztosítani, ha elég erősek vagyunk” – mondta Vučić.

Az egyre gyakrabban emlegetett kilencvenes évek

A kilencvenes évekkel való párhuzam egyre hangsúlyosabb. Abban az időszakban Slobodan Milošević is következetesen békét hangsúlyozó kommunikációt folytatott. Saját magát a stabilitás garanciájaként mutatta be, miközben a konfliktusok felelősségét másokra hárította.

A szerb állami média rendszeresen úgy ábrázolta őt, mint az egyetlen szereplőt, aki képes megakadályozni a még nagyobb vérontást.

Kapcsolódó cikk

Ki a bátrabb diktátor: Vučić önmagát méri Miloševićhez

Feltűnő párhuzam az is, hogy Milošević retorikájában gyakran szerepelt, hogy Szerbia nem akar háborút, csak védekezik — és ezért a stabilitás letéteményese.

Ez a kettős beszéd a kilencvenes évek balkáni politikájának egyik visszatérő jelenségeként szerepel a történeti elemzésekben.

A korszak kutatói gyakran említik ezt a kettős beszédet, amelynek használatával Milošević egyszerre játszott nemzetközi béketeremtőt és belső mobilizátort, hogy a balkáni konfliktusokat saját háborús céljaira, vagyis a területi terjeszkedésre használhassa fel — ami végül területi szűkülést eredményezett.

Aleksandar Vučić sokat tanult tőle, bár egyelőre nem világos, hogy ezzel mi a célja.