Vučić robotokkal turbózná fel a szerb hadsereget

Jogállamiság helyett robotkatonák: Vučić már idén humanoid jövőt ígér Szerbiának

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Bírálhatja az EU a szerb vezetést, felhívhatja a figyelmet a sajtószabadság elnyomására, a túlzott erőszak alkalmazását is szóvá teheti, az igazságügyi reformok kapcsán beszélhet visszalépésről, ez a szerb hatalmat igazából egyáltalán nem érdekli.

Helyette továbbra is a kínaiak kezére játszik mindent, most éppen a robotgyártásra csodálkozott rá a szerb államfő, majd bejelentette, még idén el is kezdi gyártani őket, ezzel munkahelyeket is teremt, s Szerbia lesz az első ország Európában, ahol humanoid robotokat gyártanak. Made in Serbia – írja majd a robotokon, legalábbis ez Vučić „álma”.

Aztán meg az is, hogy több ezer ilyen robotot beállít a hadseregbe. A repülő taxik után akkor Szerbia elmondhatja, hogy robotokat gyárt, igaz, hogy minden mást viszont a kínaiak csinálnak, az utaktól kezdve a vasútig.

De nem baj, legalább nem kell majd kerülgetni a kátyúkat, repülő taxikkal utazunk, amíg az államfő esetleg le nem cseréli az egész lakosságot robotokra – lehet, hogy akkor járnánk mi is és ő is a legjobban.

Luka szerint Szerbia fontos híd, Vučićot is dicsérte

A hét “bombahíre” volt, hogy Aleksandar Vučić a Kínai Kulturális Központban megnézte a kínai Agibot vállalat humanoid robotját, Lukát, majd tárgyalt az Agibot és a Mint csoport képviselőivel.

Luka, a robot, angolul beszélt Vučićhoz, többek között arról, hogy ő milyen jó vezető, aki értékeli a fejlődést, Szerbiát pedig Európához vezető hídként nevezte meg.

„Önt széles körben tisztelik pragmatikus vezetéséért, valamint az ország gazdasági fejlődése és a nemzetközi együttműködés iránti erős elkötelezettségéért; inspiráló egy ilyen vezetőt köszönteni” – mondta Luka robot Szerbia elnökének.

Több robot mozgás-, és ugrásgyakorlatokat mutatott be, majd egy másik csoport popzenére táncolt, ezzel azt akarták bemutatni, mennyire dinamikusan tudnak mozogni. A robotokat egyébként szerb népviseletre emlékeztető mellényekbe öltöztették. Ezek után Vučić az Instagramon azt írta Lukáról: „Kézfogása határozott, jól áll rajta a mellény, már csak a kólót kell megtanulnia táncolni”.

Európa “első” robotgyára leszünk

Vučić aztán rögtön nagyot is álmodott és a találkozó után bejelentette, hogy Szerbia már idén megkezdheti a robotok gyártását.

“Mi lehetünk az első ország Európában, amely ilyen robotokat gyárt” – mondta Vučić.

Azt is hozzátette, hogy ezeket a robotokat, gépeket, ízületeket és “minden egyéb csodát is elő kell állítani”. Szerbia terve az, hogy a mesterséges intelligencia iparágában 2030-ig 8000 embert foglalkoztassanak.

Harmadik típusú kézfogás (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Az Agibot vállalatot egyébként 2023-ban alapították Sanghajban, és a mesterséges intelligencia és a robotika integrációjára összpontosít azzal a céllal, hogy általános célú humanoid robotokat hozzon létre, vagyis olyan robotokat, amelyek nem csupán egyetlen feladatra alkalmasak, hanem különböző környezetekben használhatók.

A vállalat célja egy mesterséges intelligenciával rendelkező robotökoszisztéma kialakítása, amely képes tanulni és alkalmazkodni a valós világban, valamint a humanoid robotok tömeggyártása és kereskedelmi felhasználása, ami az iparágban ritkaságnak számít.

A MAE vállalatot 2018-ban alapították Loznicán a kínai Mint csoport részeként. A cég több mint 3000 embert foglalkoztat Szerbiában, elsősorban elektromos járművek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik, jelentős beruházásokkal Loznicában és Szabácson (Šabac).

Felfegyverzett robotok – már jövőre bemutatják az új hadsereget

A szerb elnök viszont ennél is továbbment, miután megtudta, hogy vannak olyan robotok is, amelyek 100 kilogrammot is elbírnak. Ezért a következő katonai parádén több ezer felfegyverzett robotot fog bemutatni, mivel idén megkezdik azok gyártását, és ehhez támogatást kérnek Kínától, Hszi Csin-ping elnöktől.

„Ezek a robotok kamerákat hordozhatnak, dolgozhatnak, ahogy ezt Kínában már teszik is: határőrizetben, kerekeken közlekedve az utakon, vagy kerekek nélkül, hogy ugrani tudjanak és minden feladatot ellássanak. Ezeket akár fel is lehet fegyverezni” – hangsúlyozta Vučić.

A német Focus magazin internetes oldalán Vučić bejelentése kapcsán azt írta:

„Emberi jogi szervezetek, mint például a Human Rights Watch, évek óta figyelmeztetnek az autonóm rendszerek felfegyverzésének veszélyeire. Szerintük azok a rendszerek, amelyek célpontokat választanak ki és támadnak meg, ‘jelentős emberi kontroll nélkül’, alááshatják a nemzetközi humanitárius jogot. A Human Rights Watch ezért nemzetközi szabályozást vagy a ‘gyilkos robotok’ betiltását sürgeti még azok bevezetése előtt.”

Ugyanakkor a magazin hozzáteszi, hogy a Vučić által felvázolt, hadseregben alkalmazott robotokra vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatban a szakértők „szkeptikusak”: kétségesnek tartják, hogy a humanoid robotok a közeljövőben kellően strapabírók és megbízhatók lehetnek valódi katonai bevetésekhez.

Lola, a negyven évvel ezelőtti jugoszláv csodarobot

Az 1980-as évek elején Európában megkezdődött az autóipar intenzív fejlődése, ami lehetővé tette, hogy az egykori Jugoszlávia egyes gyárai kooperációs együttműködésbe léptek neves külföldi autógyártókkal.

Szerbiában, a kragujevaci „Zastavában” évente több mint százezer autót állítottak elő. Ez a termelési volumen lényegesen magasabb fokú automatizálást igényelt. Ez ösztönözte az Ivo Lola Ribar iparvállalatot arra, hogy felgyorsítsa a robotrendszerek fejlesztését.

A Lola egyik kiváló gépészmérnöke, Mile Benedetić munkatársaival együtt kifejlesztett egy csuklós robotkonstrukciót, hat vezérelt tengellyel és 80 kilogrammos teherbírással – ez volt a „lola 80 super”. A robot funkcionalitásáért és formatervezéséért számos elismerést kapott belföldön és külföldi nemzetközi vásárokon egyaránt. Kiemelkedő dizájnja és fehér színe miatt a robot a „fehér hattyú” nevet kapta.

A robot bemutatóját Párizsban tartották, ahol Franciaország valamennyi autógyártója jelen volt. Ezenfelül a „lola 80S” robot sikeres próbaüzemét a peugeot-i gyárban, Auxerre-ben hajtották végre, amelyet követően az üzem érdeklődést mutatott a „fehér hattyú” megvásárlása iránt.

Később a Zastava 1988-ban négy „lola 80S” robotot szerelt fel az ajtók és a csomagtérajtók összeszerelésére szolgáló vonalon.

A Lola robotgyárat végül 1990-ben hozták létre, erről részletesen ír évekkel ezelőtti cikkében a belgrádi Danas. 2001-ig ez volt Szerbia és a volt Jugoszlávia területén az egyetlen robotgyár, amely komolyan foglalkozott ipari robotok fejlesztésével és gyártásával.

Itt fejlesztettek ki és gyártottak le további mintegy 100 robotot és manipulátort is, amelyek meghatározott feladatokra specializálódtak: például speciális esztergák, transzfer-sorok és prések kiszolgálására, alkatrészek tárolására és palettázására különböző ipari vonalakon, csomagolásra az édességiparban, pont- és ívhegesztésre, valamint festésre.

A Lola Intézetben és a Lola robotgyárban 1991 és 1997 között ipari robotvezérlőt és egy, robotok irányítására szolgáló nyelvet is kifejlesztettek; ezt a nyelvet robotok és automatikus sorok vezérlésére szánták a legösszetettebb robotikai és ipari alkalmazásokhoz.

A Lola mérnökei egyébként képesek voltak bármilyen ipari számítógépes rendszer fejlesztésére és tervezésére: a hardvertervezéstől és a rendszerprogramozástól kezdve az alkalmazói szoftvercsomagok kidolgozásán át egészen a speciális Lola-számítógépgyárban készült berendezések funkcionális teszteléséig.

Kapcsolódó cikk

Robotok, robotok, világít az orrotok – robotika a Balkánon

A Lola Ribar fejlesztési potenciálja ezen a területen rendkívül magas volt, ezért a Siemens, a Bosch, a Philips és más világhírű vállalatok mindig nyitottak voltak az együttműködésre.

Ezek a robotok 1999-ig sikeresen működtek, amikor a NATO-bombázások során megsemmisült az az üzemcsarnok, ahol telepítve voltak. Ez egyben pontot tett a „Lola” mérnökeinek robotikai tevékenységére. Így ma a Lepenica-parti város gyártócsarnokaiban a „lola 80S” robotok helyett az olasz „Fiat” robotjai találhatók.

A szankciók, a hiperinfláció, a bombázások és Jugoszlávia felbomlása után a Lola legkiválóbb elektronikai mérnökei világszerte, Európától kezdve Ausztrálián és Kanadán át az Egyesült Államokig találtak munkát, ahol ma is sikert sikerre halmoznak, többek között ezért szorul Szerbia most a kínaiak “segítségére”.